Egy új felmérés szerint Türkmenisztán lakossága az eddigi legmagasabb szinthez képest több mint a felével csökkent, miközben az autoriter módon kormányzott országban tovább zuhan az életszínvonal.
Példátlan népességcsökkenés előtt áll 2021-ben Türkmenisztán. A közép-ázsiai országban már csak mintegy 2,8 millió ember, a kormány által közölt szám kevesebb mint fele él – mondta három illetékes a Szabad Európának.
Az asgabati kormány tavaly év elején 6,2 millióra tette a lakosok számát.
A 2022-re tervezett népszámlálást megelőző előzetes felmérés szerint azonban az év elején valójában 2,7 és 2,8 millió között volt a Türkmenisztánban élők száma – mondta a három forrás.
A népszámlálás előkészítésében és az adatok elemzésében részt vevő tisztviselők biztonsági aggályok miatt nevük elhallgatását kérték.
Elmondták, hogy a Türkmenisztánból történő elvándorlás, a csökkenő születési arány és a zuhanó életszínvonal mellett a halálozások emelkedő száma az országot sújtó népességcsökkenés fő oka.
„Házról házra jártunk, hogy felmérjük a lakosságot, és egyéb módszereket is alkalmaztunk, például a sorkatonák, az iskolát végzettek, az egyetemi hallgatók, az óvodákba íratott gyerekek, a börtönlakosság számát, a migrációs ügynökségek ki- és bevándorlási adatait, valamint az anyakönyvi hivatalok születési és halálozási nyilvántartásait is figyelembe vettük" – mondta az egyik tisztviselő.
Titkos népszámlálási adatok
A források szerint a felmérés eredményei némileg eltérhetnek a hivatalos népszámlálástól, de szerintük a különbség nem lesz számottevő.
A tisztviselők „sokkolónak" nevezték az eredményeket, bár az már egy ideje köztudott, hogy mekkora demográfiai válság sújtja Türkmenisztánt.
Az országban 2012-ben tartották a legutóbbi népszámlálást, adatait a kormány nem hozta nyilvánosságra.
2019 májusában több türkmén forrás is azt mondta a Szabad Európának, hogy 2008 és 2018 között csaknem 1,9 millió ember hagyta el Türkmenisztánt. Vagy kivándorlók, vagy azért mentek el, mert külföldön akartak élni, vagy azért, mert ott találtak állandó munkát. Az adatok nem tartalmazták a külföldön dolgozó türkmén ingázó migránsokat.
Akkor – a helyzetet jól ismerő források szerint – az ország valós lakosságának számát valamivel több mint 3,3 millióra becsülték.
Az emberek távozását, azt, hogy a három fő kivándorlási célpontnak számító Oroszországba, Törökországba és Üzbegisztánba mennek, a megroggyant gazdaság, a súlyos munkanélküliség és a tekintélyelvű kormányzat intézkedései motiválják.
Leszedték a repülőkről a távozókat
A pandémia előtt a Szabad Európa türkmén tudósítói az orosz és üzbég nagykövetségeken vízumért folyamodó emberek hosszú sorairól számoltak be.
A folyamat a Covid-pandémia miatt 2020 elején, a bevezetett határzárak és utazási korlátozások miatt lelassult.
A járvány ellenére tavaly 2451 türkmén kapott orosz útlevelet és 2271-en kaptak állandó oroszországi tartózkodási engedélyt.
Ugyanebben az időszakban mintegy 87 200 türkmén állampolgár szerzett tartózkodási engedélyt Törökországban.
A világjárvány előtt – a két ország közötti vízummentességet kihasználva – évente több százezer türkmén utazott Törökországba. Többségük nem tért haza.
Pontos számuk nem ismert. Sokan közülük feltehetően illegálisan tartózkodnak ott lejárt útlevéllel.
Az elvándorlás megállítása érdekében a türkmén hatóságok olyan eszközhöz is nyúltak, hogy leszállították az Isztambulba tartó járatok türkmén utasainak akár felét is.
Sok olyan türkmén, aki Oroszországba akar költözni, arra panaszkodik, hogy nem tudja megszerezni az ország elhagyásához szükséges dokumentumokat. Elmondták, hogy a türkmén tisztviselők egyszerűen megtagadták a papírok kiállítását, nyilvánvalóan azért, hogy fékezzék az országból történő elvándorlást.
Gazdag erőforrások, szegény lakosság
„A Türkmenisztánból kiinduló migráció 2013–2014-ben ugrott meg, egybeesett az országban kialakult gazdasági válság kezdetével" – mondta az egyik tisztviselő a Szabad Európának.
A válság azóta tovább mélyült, élelmiszerhiány és áremelkedések kísérik.
A lakosság többsége az állami tulajdonú élelmiszerboltokra támaszkodik, hogy beszerezze a megfizethető árú alapélelmiszereket. Az ilyen boltok készletei viszont korlátozottak, és az emberek gyakran órákon át várnak arra, hogy az üzleteket új készletekkel töltsék fel.
Közben viszont a gazdag energiaforrásokból származó bevételből csak a kormányzati elit szűk köre részesedik, és az nem szivárog le az egyszerű emberek szintjére. A széles körben elterjedt korrupció pedig tovább fokozza a nyomort.
Sok türkmén – különösen vidéken – nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, mert a leromlott állapotú kórházakból hiányoznak a modern orvosi eszközök, és gyakran még a higiéniai előírásokat sem tartják be.
Látványosan visszaesett a születési ráta az autoriter vezetés alatt
Emellett a kormány megfosztja a lakosságot az alapvető jogaitól és szabadságjogaitól, korlátozza az internet-hozzáférést, közösségimédia-platformokat tilt be, és visszaszorítja a szólásszabadságot.
Ezenkívül az állam ellenőrzi a médiát, és nem engedi az ellenzéki politikai pártok működését.
A Szabad Európának nyilatkozó források szerint a pénzügyi és társadalmi nehézségek közepette az elmúlt évtizedben emelkedni kezdtek a halálozási adatok, és visszaesett a hagyományosan magas születési ráta.
„2019-ben a halálozások száma Türkmenisztánban havi 5000 és 6000 között volt. De 2020-ban a havi számok a csúcson 8000–10 000-re ugrottak" – mondta az egyik tisztviselő.
A halálozások emelkedése részben a Covid–19 járványnak tudható be, viszont – a kormány a bizonyítékok ellenére – azt állítja, hogy az országban nem jelent meg a vírus, és így nem volt egyetlen Covid–19-haláleset sem.
A türkmén kormány nem tesz közzé halálozási statisztikákat.
Viszont még a hivatalos becslések szerint is az elmúlt években folyamatosan csökkent a születési ráta. Ha pedig a termékenységi ráta az egy nőre jutó 2,1 gyermek alá esik, akkor az azt jelenti, hogy az ország lakossága fogyatkozni kezd.
A türkmén mutató 2014-ben –0,5-nel a negatív tartományba lendült, és a további esés miatt 2020-ra –3,2-re csökkent.
Összehasonlításul: a másik négy közép-ázsiai állam népessége közben növekszik.
Az ENSZ adatai szerint a régióban Tádzsikisztánban volt a legmagasabb a népességnövekedés, a szám 2015 és 2020 között elérte a 2 százalékot. A második helyen Kirgizisztán és Üzbegisztán áll 1,4 százalékos növekedéssel, majd következik Kazahsztán a maga 1,1 százalékos növekedési adatában.
