Ha a hosszú távú célokat rövid távúakra cserélik, annak pontosan hosszú távon lesz súlyos a böjtje: 2012 óta nem emelték a magyar tűzoltók illetményalapját, és többek között eltörölték a korkedvezményes nyugdíjukat, rengeteg kifizetetlen munkát kell végezniük – több helyen méltatlan körülmények közt –, szinte mindegyiküknek másodállásban kell dolgoznia, elszipkázzák őket az új gyárak, így nem csoda, ha rohamosan fogy a tényleges tűzoltók létszáma. Már most is sokszor nyilvántartási trükkökkel oldják meg az OKF szerint kilencszázalékos, a szakszervezet szerint húszszázalékos létszámhiányt. Az is kétséges, hogy egy hatvanéves tűzoltónál nem inkább őt kéne-e először kimenteni egy lángoló épületből, ahelyett hogy légzőkészülékben felküldjük a nyolcadikra.
Az összes statisztikai trükközéssel együtt nem egyszerű megmondani, hány olyan tűzoltó van ma Magyarországon, aki felkészülten ki tudna vonulni kimenteni a családunkat egy égő házból, ha felhívjuk a 112-t. Az az egy biztos, hogy a számuk stabilan csökken.
Az Eurostat nemrég kijött adatai alapján a hazai tűzoltók aránya tavalyelőttről tavalyra visszaesett az összes foglalkoztatotton belül.
Tavalyi létszámukat szinte pontosan tízezer főre tették. Ennél például az így mért romániai létszám két és félszer magasabb, a cseh tűzoltóké pedig 1,3-szerese ennek. Ez azonban a teljes hivatásos hazai katasztrófavédelem létszáma volt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) alapján, amiben a kéményseprőktől kezdve, hajósokon át a kutyavezetőkig sok más munkakör is benne van.
A ténylegesen beosztott tűzoltók létszámát „több mint hétezerre” tették tavaly. Ennél pontosabbat Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke sem tudott mondani a Szabad Európának.
Nagyobb különbség van már abban, hogy míg az OKF nyolc-kilenc százalékra teszi a hiányzó tűzoltók arányát, a szakszervezet inkább húsz százalékra. 7500 fős becsült létszámnál ez az OKF szerint csaknem hétszáz hiányzó tűzoltót jelentene, a szakszervezet szerint ezerötszázat.
Ha a hosszú távú célokat rövid távúakra cserélik
Emellett – amióta 2012-től megszüntették a tűzoltók önállóságát, és mindenben a katasztrófavédelem alá rendelték őket – a szakszervezeti vezető szerint olyan emberek is tűzoltóvá váltak, akik nem értenek a szakmához.
„Sokan vannak olyanok rendfokozatban, akik akkor láttak tüzet, amikor rágyújtottak” – mondta Salamon. Szerinte egyes vezetők hiányzó felkészültsége máig hátráltatja a tűzoltók munkáját, amikor szakmai kérdésekben is ők akarnak dönteni.
A szakszervezeti vezető elmondása alapján a létszámhiány miatt olyan trükközés is létezik, hogy valakit beosztanak az első tűzoltókocsira (tűzoltószer), és mondjuk a képzettsége miatt egy másik műszaki mentő járműre is.
Így aztán a helyi vezetőnek kell mérlegelnie pillanatok alatt egy riasztásnál, hogy kimenjen-e a tűzoltóautó teljes rajjal. Ha igen, akkor azonnal le kell mondaniuk a műszaki mentési képességüket, mert ahhoz nem lesz ember. Ha csökkentett rajjal mennek ki, akkor viszont borul minden szerelési eljárásrendjük, és garantáltan rögtönözhetnek.
Salamon szerint az ilyen trükköket az ellenőrzéseknél is el lehet sikálni, legfeljebb akkor derülhetnek ki, ha nagyobb tragédia követi. De lehet, hogy akkor sem: az OKF különösen alacsony átláthatósággal működő szervezet.
Sokan két végén égethetik a gyertyát a pénz miatt
Kérdésünkre Salamon Lajos elmondta, hogy az alacsony fizetés miatt lényegében a teljes állománynak van másodállása, van, akinek harmadállása is. A tűzoltók ugyanis 24 órás ügyeletben vannak egyhuzamban, majd utána 48 órát pihenhetnek, egy héten pedig átlagosan nagyjából 48 órát dolgoznak, viszont csak negyven órát fizet nekik az állam, így hetente nyolc órát, azaz évi bő másfél hónapot ingyen dolgoznak.
Hasonlóan komoly gond, hogy másod- és harmadállás közben érthetően nem tudnak pihenni, az érintettek hamar kiéghetnek, és nyilván az is probléma, hogy Salamon szerint egyes laktanyákban méltatlanok a körülmények, nincs pénz rendes tisztítószerekre vagy vécépapírra sem.
„Képzeljük el, hogy valaki mondjuk ácsként végigdolgozta a napot, reggel beáll a szolgálatba, és ha nincs szerencséje, még tíz órán keresztül kell védőruhában embereket mentenie. Ez fizikálisan is iszonyú kemény, ezért ötvenéves korukra rettenetesen elhasználódnak azok, akiknek két végén kell égetniük a gyertyát” – magyarázta Salamon Lajos.
Ehhez jön még persze a pszichológiai teher, amelyet nem is csak a halott gyerekek, szétszakadt vagy összeégett testek gyakori látványa okoz. Kevesen gondolnak bele, hogy a tűzoltóknak számtalanszor úgy kell berohanniuk egy égő épületbe, hogy nem tudhatják, hányan vannak ott, van-e veszélyes vegyi anyag vagy mondjuk robbanásveszélyes holmi.
További nehezítő körülmény, hogy a szabadtéri tüzek száma eddig is nőtt, ezután is jó eséllyel erősen emelkedni fog az éghajlatváltozás káros mellékhatásai egyikeként. Arról most nem is beszélve, hogy hacsak nem jön teljes gazdasági összeomlás Magyarországon a következő években, akkor autópályából, veszélyes üzemből vagy magas házból is inkább több lesz az évek során, azaz a tűzoltók feladatai várhatóan sokasodni fognak.
„Lehet gyakorlatozni, de nincs két egyforma tűz. Mindent pedig sajnos tanulni sem lehet, legalább hároméves gyakorlat után mondhatjuk csak valakire, hogy tűzoltóvá vált. Sok helyen bajban lesznek, ha egyre kevesebben lesznek a nyolc-tíz év gyakorlattal bíró tűzoltók” – mondta a szakszervezeti vezető.
Ez azért is aktuális, mert a nagy gyárak, üzemek gyakran saját (létesítményi) tűzoltóságot csinálnak, ide pedig azonnal kétszeres vagy még magasabb fizetéssel csábítják a gyakorlott magyar tűzoltókat.
Salamon úgy tudja, hogy csak a debreceni BMW-gyárhoz nagyjából negyven környékbeli tűzoltó adta be jelentkezését. Ha csak a felét felveszik, az szerinte biztosan komoly gondokat fog okozni a környéken.
„Nyilván döntően pénzzel csábítják el a kollégákat, de az is igaz, hogy ezt a munkát nem nagyon lehet ötven év felett felelősségteljesen végezni, hiába írták elő törvényben. A visegrádi országokban rajtunk kívül mindenhol ötven év felett kedvezményes nyugdíjba mennek a tűzoltók, nem véletlenül. Gondoljuk el, hogy ha légzőkészülékben felzavarunk egy hatvanéves embert a nyolcadikra, akkor van rá esély, hogy őt is menteni kell majd. Ötvenéves kor körül sokan azon is elgondolkoznak, hogy egyáltalán meg fogják-e élni a nyugdíjat ilyen feltételek mellett” – magyarázta a HTFSZ elnöke.
Hatvan év felett sem mennek rögtön nyugdíjba a tűzoltók, onnantól ugyanis kevesebb fizetés mellett átsorolják őket az úgynevezett rendelkezési állományba. Salamon elmondása alapján jövő évtől az ide sorolt idősek pénzének kifizetését is a vármegyei (korábbi nevükön: megyei) katasztrófavédelmi igazgatóságok költségvetésére hárította az állam, ami újabb nehézségeket fog szülni.
„Korábban voltak ugyan kisebb béremelések, de ad hoc alapon, mint a tanároknál. Ezek ráadásul bármikor vissza is vonhatók, ha azt mondják, hogy épp nincs pénz. Teljesen nyilvánvaló, hogy mitől tudna javulni a helyzet, mitől jönne újra több fiatal tűzoltó úgy, hogy nem vált pályát pár éven belül: komoly béremelésre és valódi életpályamodellre lenne szükség mielőbb” – érvelt Salamon.
