Friss adatok szerint annak ellenére nőtt az EU és Belarusz közötti kereskedelem, hogy a blokk az Egyesült Államokhoz és más nyugati országokhoz hasonlóan több szankciót is kivetett Aljakszandr Lukasenka rezsimjére.
Bár Litvánia Aljakszandr Lukasenka egyik legkeményebb kritikusa, a kis balti állam továbbra is bevételhez jut a Belarusszal folytatott kereskedelemből – és nem csak ő. Más uniós országok és vállalatok is üzletelnek Minszkkel a többrétegű nyugati szankciók ellenére.
A litván vállalatok továbbra is szállítanak belarusz káliumterméket – a műtrágya kulcsfontosságú összetevőjét – a litván vasúthálózaton és Klaipeda kikötőjén keresztül az EU és más országok piacaira. Mindez annak ellenére történik, hogy a belarusz állami káliumóriás, a Belaruskali ellen is szankciókat vezettek be. A Lukasenka-rezsimmel folytatott kereskedelem folytatása botrányt kavart Litvániában ahol emiatt még a kormány lemondását is követelték.
Litvánia nincs egyedül. A friss adatok szerint az EU és Belarusz közötti kereskedelem 2021-ben majdnem megduplázódott, ami egyesekben felveti a kérdést, hogy a nyugati szankciók elég erősek-e. A száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja szerint Lukasenka kiskapukat használ a szankciók kijátszására.
Annak ellenére, hogy Cihanouszkaja és más belarusz demokráciapártiak szigorúbb uniós szankciókat követelnek, úgy tűnik, erre nem sok igény mutatkozik. Egy európai agráróriás, a Yara továbbra is vásárol káliumot a belarusz állami óriáscégtől, bár technikailag egy olyan leányvállalaton keresztül, amely nem áll szankciók alatt.
„Nem hiszem, hogy erősebb gazdasági szankciókat fogunk látni, hacsak Lukasenka nem lép át bizonyos határokat” – mondta Pavel Szlunkin, a brüsszeli székhelyű Európai Külkapcsolati Tanács politikai elemzője a Szabad Európának adott telefoninterjúban.
„Most azt látjuk, hogy olyan országok, mint Olaszország, Magyarország, Ausztria és Belgium ellenzik a szigorúbb gazdasági szankciókat, mert az ártana nekik.”
Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka profitált az egekbe szökő nyersanyagárakból, ami azt jelenti, hogy Belarusz a Covid–19-korszakban felhalmozott kereslet közepette sokkal magasabb áron adja el fő exportcikkeit, a kőolaj- és kálisótermékeket, valamint a fát és a fémeket.
„Lukasenka szerencsés volt abban az értelemben, hogy Belarusz olyan árukat tud eladni, amelyeket az elmúlt években nem tudott, méghozzá sokkal magasabb áron” – mondta Szlunkin.
A belarusz vezető tavaly komoly pénzügyi injekciót is kapott, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egymilliárd dollárt juttatott kormányának új finanszírozásként a Covid–19-járvány leküzdésére. Ironikus módon Lukasenka tömegpszichózisnak minősítette a pandémiát, és nem volt hajlandó lezárásokat bevezetni.
A 67 éves Lukasenka öt alkalommal szembesült nyugati büntetőintézkedésekkel azóta, hogy a 2020 augusztusi manipulált elnökválasztás meghosszabbította több évtizedes uralmát. Mindez példátlan tiltakozáshullámot váltott ki, amelyet a belarusz erős ember brutálisan elfojtott.
Ellenfelei közül több ezret lecsuktak és többeket megöltek. Ellenzéki vezetőket börtönöztek be vagy kényszerítettek menekülésre. Köztük volt Cihanouszkaja, aki néhány nappal a támogatói szerint általa megnyert elnökválasztás után Litvániába távozott. Mindeközben a nem kormányzati szervezeteket nyomás alá helyezték, bezárták, a független médiát pedig elhallgattatták.
Mit mondanak a számok? A baltiak jobban üzletelnek Lukasenkával, mint korábban
2021 első három negyedévében az EU 96,1 százalékkal többet importált Belaruszból, mint 2020 azonos időszakában – derül ki a Belstat, a hivatalos belarusz statisztikai hivatal adataiból.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nem rendelkezik teljes körű összehasonlítható adatokkal. De ami van, az azt mutatja, hogy a Belaruszból a 27 uniós tagállamba irányuló import 2021 januárja és augusztusa között 58 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest – írja a Bloomberg.
A kétoldalú forgalom megugrása különösen a három balti állam esetében szembetűnő.
Lettország 2021 első tíz hónapjában közel 407 millió euró értékben importált árut Belaruszból, kétharmaddal többet, mint 2020-ban.
Az import több mint felét a fa és az abból készült termékek tették ki – derül ki a lett Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Észtország ugyanebben az időszakban 522 millió euró értékben importált árut Belaruszból, ami kétszerese a 2020-as év azonos időszakának.
A 2021-es litván import pedig elérte egymilliárd eurót, ami ötvenszázalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.
A Belarusz és a balti államok közötti erőteljes kereskedelem annak fényében szembetűnő, hogy közülük kettő, Litvánia és Lettország azzal vádolja Lukasenkát, hogy – Irakból, Afganisztánból és máshonnan Minszkbe reptetve – emberek ezreit terelte a közös határra, ezzel migránsválságot szított. Ez nemcsak a baltiakat és Lengyelországot, de az EU-t is feldühítette.
Lukasenka megesküdött, hogy „migránsokkal és kábítószerekkel” árasztja el az EU-t, miután az unió 2021 júniusában elfogadta az ellene és kulcsfontosságú üzleti szereplői elleni negyedik és vitathatatlanul legszigorúbb szankciós csomagot. (Azután, hogy harci géppel kényszerített minszki leszállásra egy áthaladó Ryanair-járatot, fedélzetén rendszere egyik fő bírálójával, akit azonnal elvittek a gépről, és őrizetbe vettek.)
Litvánia állami gépeltérítésnek nevezte az esetet, Brüsszel pedig gyorsan intézkedett, hogy lezárja az uniós légteret a belarusz állami légitársaság, a Belavia előtt. Egy hónappal később az EU és az Egyesült Államok, majd Kanada és Nagy-Britannia is összehangolt szankciókat vezetett be Belarusz ellen.
Volt azonban olyan közgazdász, aki megkérdőjelezte, hogy valóban nőtt-e a balti országok és Belarusz közötti kereskedelem, és úgy vélte: a magasabb számokat a nyersanyagárak emelkedésének kell tulajdonítani.
„Tudjuk, hogy általában mit importálnak Belaruszból; ezek főként olyan áruk, amelyek ára 2021-ben nagyon-nagyon gyorsan emelkedett. Ezek a fa, a műtrágya és az üzemanyagok. Még ha a fizikai mennyiséget tekintve az import nem is változott, pénzben kifejezve valóban sokkal magasabb az előző évinél” – mondta Peteris Strautiņs, a Luminor Latvija bank közgazdásza a lett közszolgálati rádiónak január 5-én adott kommentárjában.
Túl sok a kiskapu
Cihanouszkaja és Lukasenka más bírálói szerint a nyugati szankciók eddig nem mentek elég messzire.
„Túl sok kiskaput hagytak. Lukasenka és gengszterei kihasználják ezeket a kiskapukat, visszaélnek a nemzetközi törvényekkel, és tudják, hogyan lehet kijátszani a szankciókat” – mondta Cihanouszkaja az Euractivnak adott 2021 decemberi interjújában.
Például a Belaruszból származó kálisó – az ország fő devizaforrása – uniós importjára vonatkozó korlátozásokat úgy alakították ki, hogy a hatvanszázalékos káliumtartalmú kálisó mentesüljön a tilalom alól – ezt a terméket állítják elő elsősorban az országban.
„A kálisóra vonatkozó szankciók a belarusz kálisóexportnak csak mintegy húsz százalékára korlátozódnak. Sok uniós ország, például Belgium még ezeket a szankciókat is szeretné feloldani” – magyarázta Katerina Bornukova, a Belarusz Gazdasági Kutató és Ismeretterjesztő Központ munkatársa, aki jelenleg Kijevben él.
„Azok az uniós országok, amelyek belarusz kálisót importálnak (bár a világpiaci mennyiségekhez képest, ahol Belarusz a legnagyobb szereplők közé tartozik, kis mennyiségben), nem hajlandók még minimális veszteséget sem látni, mivel kénytelenek lennének drágább beszállítóktól vásárolni” – írta Borunkova a Szabad Európának küldött e-mailben.
Lukasenka kemény bírálója, Litvánia komoly bevételhez jut a Belarusszal folytatott kereskedelemből, különösen az Egyesült Államok által 2021 augusztusában szankciókkal sújtott Belaruskali kálisójának szállításából. A kálisó értékesítésének tilalma 2021. december 8-án lépett hatályba, egy négy hónapos „csendesítési” időszak után, de továbbra is szállítanak kálisót Litvánián keresztül.
Egy litván kormánybizottság 2021. december 21-én azt mondta, hogy az állami vasút által 2018-ban aláírt, a Belaruszból származó kálisó szállítására vonatkozó megállapodás ellentétes a nemzetbiztonsági érdekekkel, ami megnyitotta az utat a kormány előtt a megállapodás felmondására.
Az üzlet folytatása közfelháborodást váltott ki Litvániában, ami miatt Ingrida Šimonytė miniszterelnök lemondását kezdték el követelni, bár ő tavaly december 14-én bejelentette, hogy ő is és kabinetje is marad.
„Úgy tűnik, a litván kormány abban reménykedett, hogy az amerikai szankciók hatására a litván vállalatok leállítják a tranzitot, míg saját erejéből képtelen erre. Ez igazán meglepő volt” – mondta Bornukova, a belarusz kutató.
A norvég székhelyű Yara agráróriást közben felszólították, sőt petíciót is intéztek hozzá, hogy állítsa le a Belaruskalitól való beszerzéseit.
2021 decemberében Cihanouszkaja közvetlen felhívást intézett Svein Tore Holsetherhez, a Yara vezérigazgatójához telefonon. Holsether állítólag azt mondta neki, hogy cége felülvizsgálja a belarusz vállalattal való együttműködést.
Technikailag a Yara nem sérti meg a Belaruskali elleni amerikai szankciókat, mivel beszerzései egy leányvállalatán, a BKK-n keresztül történnek, amely csak 2022 áprilisában kerül az amerikai szankciók hatálya alá – magyarázta Szlunkin, az elemző.
A látszólagos hiányosságok ellenére a nyugati szankciók, különösen a pénzügyi szankciók hatással vannak a belarusz gazdaságra, érvelt Bornukova, „jelentősen korlátozva a belarusz bankok finanszírozási lehetőségeit”.
Megemlített egy belarusz kálium-klorid-bányászati és -feldolgozó üzemet, amely a Szlavkali vállalathoz tartozik. A tulajdonos Mihail Guszterijev orosz üzletember, Lukasenka szintén nyugati szankciók által sújtott barátja. A kétmilliárd dollárra becsült üzemet a legnagyobb belarusz beruházási projektnek nevezték. A kínai támogatók azonban 2021 decemberében visszaléptek, így a projekt bizonytalan helyzetbe került.
A norvég Yara International vegyipari vállalat bejelentette, hogy az Alekszandr Lukasenka önkényuralmi rendszerével szembeni nemzetközi szankciók miatt fokozatosan csökkenti a Fehéroroszországból származó káliumműtrágya importját.
A norvég műtrágyagyártó január 10-én közzétett közleményében azt írta, hogy „a Fehéroroszországgal szembeni jelenlegi szankciók ellátási láncra gyakorolt hatásai arra kényszerítették a Yarát, hogy kezdeményezze a fehéroroszországi káliumbeszerzés leépítését, amely az élelmiszer-termelésben használt ásványi műtrágyák előállításának kulcsfontosságú összetevője”.
Bár a vállalat fehéroroszországi tevékenysége jelenleg megfelel a nemzetközi szankcióknak, „az ellátási lánc más részei visszatartják a fehéroroszországi káliumexporthoz szükséges alapvető szolgáltatásokat, a Yara ebből az okból kezdeményezte a beszerzési tevékenység leállítását” – közölte a vállalat.
„A leépítés várhatóan 2022. április 1-jéig befejeződik” – közölte a Yara International, hozzátéve, hogy a cég „beszerzési műveleteinek tervezésekor továbbra is figyelemmel kíséri a belarusz helyzet alakulását, beleértve a szankciókat is”.
