Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Újabb blokkolással hagyott fel a kormány, és még a bevándorlás hasznosságát is elismerte


Afrikai migránsok a líbiai–tunéziai határnál 2023. július 26-án
Afrikai migránsok a líbiai–tunéziai határnál 2023. július 26-án

Három évig húzta az időt a magyar kormány, míg rábólintott az EU és 79 afrikai, karibi, csendes-óceáni állam közötti, húsz évre szóló együttműködési megállapodásra. Ahogy az lenni szokott, a blokkolás feloldásáért cserébe az egyre erősödő nemzetközi kritikákon kívül semmit sem kapott , de a szöveg szerint elismerte például, hogy a migrációs hasznos.

A nyári szünet előtti utolsó külügyi tanácsülés július közepén zöld utat adott az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal kötendő új partnerségi megállapodásnak.

A külügyminiszterek határozatot fogadtak el az Európai Unió, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának (AKCSÁSZ) tagjai közötti partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról. Ez a cotonoui megállapodás helyébe lépő paktum fogja a következő húsz évben biztosítani a jogi szabályozási keretet az EU és tagállamai, valamint 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam közötti kapcsolatoknak.

A megállapodás a területek széles spektrumát szabályozza, a fenntartható fejlődéstől és növekedéstől kezdve egészen az emberi jogokig, a békéig és a biztonságig.

Az AKCS–EU-partnerség az egyik legrégebbi és legátfogóbb keret, amely az EU és harmadik országok közötti együttműködést szabályozza. A jelenlegit, a cotonoui megállapodást 2000-ben írták alá. Erről a szerződésről 2018 szeptemberében New Yorkban kezdődtek a tárgyalások az ENSZ Közgyűlésének alkalmával. A cél az volt, hogy egy új, korszerű szerződés lépjen a cotonoui megállapodás helyébe. A tárgyalóküldöttségek vezetői 2020 decemberében politikai egyezségre jutottak az új megállapodás szövegéről, amely egyébként formailag az 1975-ös loméi egyezmény helyébe lépett.

„Az EU-ban, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban több mint másfél milliárd ember él, ezek az országok az ENSZ tagjainak több mint felét teszik ki. Az új megállapodásnak köszönhetően jobban fel leszünk vértezve az új igények és az olyan területeken felmerülő globális kihívások kezelésére, mint az éghajlatváltozás, az óceánpolitikai irányítás, a migráció, az egészségügy, a béke és a biztonság” – kommentálta a döntést Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Ehhez kapcsolódóan: Tunézia az új Törökország? Kiszervezné az EU a migrációt egy féldiktatúrába

Magyar blokád

Az azonban nem véletlen, hogy csak 2023-ban sikerült meghosszabbítani azt az egyezményt, amely elvileg 2020-ban járt le. Az elmúlt három évben ideiglenes megállapodásokkal tartották életben a cotonoui megállapodást, mert nem sikerült valamennyi ország támogatását elnyerni. Egészen pontosan egy olyan ország volt, amelyik egészen eddig kitartóan tiltakozott az egyezmény ellen: Magyarország. A magyar kormány és elsősorban Szijjártó Péter úgy jellemezte az egyezményt, mint amely meghívólevelet ad majd az illegális bevándorlóknak, később előkerült a genderrel való riogatás is. Ahogy teltek a hónapok, egyre nagyobb nyomás nehezedett az EU-ra, illetve Magyarországra az EU-n belül és kívül is, hogy ne halogassák tovább a jóváhagyást. Végül a kormány beadta a derekát – hamarosan kitérünk arra, hogy milyen alkut sikerült kötni.

De mi van az egyezményben? Az indokolás szerint a partnerségi megállapodás célja „megerősíteni a Felek arra irányuló kapacitásait, hogy közösen, egy korszerűsített keretben kezeljék a globális kihívásokat, többek között a nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés révén”.

Közös elveket határoz meg, és a következő kiemelt területekkel foglalkozik: emberi jogok, demokrácia és kormányzás, béke és biztonság, humán és társadalmi fejlődés, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés, környezeti fenntarthatóság és éghajlatváltozás, migráció és mobilitás.

A megállapodásnak része egy, az összes félre alkalmazandó közös alap, és három regionális jegyzőkönyv is társul hozzá. Utóbbiakban az egyes régiók, azaz Afrika, a karib-tengeri térség és a csendes-óceáni térség egyedi igényei kapnak hangsúlyt.

Elháruló problémák

A magyar külügyminiszter idén április 23-án jelentette be, hogy Magyarország „megkapta az elvárt garanciákat”, így most már hozzájárul a megállapodás aláírásához. Szijjártó Péter közölte, hogy az elért egyezség alapján kiegészítik az EU tanácsi határozatát, ezzel világossá téve, hogy a posztcotonoui megállapodás nincs semmilyen hatással a migrációra és a szexuális nevelésre vonatkozó nemzeti kompetenciákra, azaz az aláírástól függetlenül e területeken minden döntés nemzeti kompetenciában marad. „Megállapodás született arról is, hogy a dokumentum egy úgynevezett negatív listát is tartalmazni fog azokról a kérdésekről, amelyeken nem sérül a nemzeti hatáskör, ilyen lesz például a munkaerőpiacot és a társadalmi integrációt érintő szabályozás is. Ez azt jelenti, hogy a tagállamokon fog múlni, hány bevándorlót engednek be a munkaerőpiacukra, és milyen mértékben integrálják őket a társadalomba” – tájékoztatott. Hozzátette, hogy a „biztonság kedvéért” csatolni fognak egy nyilatkozatot is a megállapodáshoz, amely világossá teszi, hogy „megvédjük a gyermekeinket, a szexuális nevelés pedig a szülők kizárólagos joga”.

Ehhez kapcsolódóan: A zöldhatáron vagy a kerítést létrával leküzdve hozzák át az embereket – Így dolgoznak az embercsempészek

De mi van a szövegben?

A magyar kormány vagy a parlament természetesen bármilyen nyilatkozatot csatolhat az általa ratifikált dokumentumhoz, ez azonban nem érinti az eredeti okirat érvényességét és főleg tartalmát. A megegyezés egyébként semmilyen utalást nem tartalmaz a szexuális nevelésre, így a magyar szülők erre vonatkozó kizárólagos jogát sem fenyegeti ebből az irányból semmilyen veszély. A 403 oldalas dokumentum ebből a szempontból a következőt mondja ki: „A Felek újólag megerősítik szilárd elkötelezettségüket a nemek közötti egyenlőség megvalósítása, valamennyi emberi jog teljes körű gyakorlása mindenki által, valamint a fenntartható fejlődés motorjaként minden egyén társadalmi szerepvállalásának növelése iránt. A nemek közötti egyenlőség elvét beépítik nemzeti alkotmányukba vagy más megfelelő jogszabályba.” Más helyen hozzáteszik, hogy a részes országok „minden szükséges intézkedést megtesznek a mélyen gyökerező nemi előítéletek kezelése, valamint valamennyi olyan káros hagyomány felszámolása érdekében, mint a gyermek-, korai és kényszerházasság, valamint a női nemi szervek megcsonkítása.”

Ami a migrációval kapcsolatos fejezeteket illeti, ezek alapvetően két részre oszthatók: legális és illegális migrációra. Aláírásával a magyar kormány is elismerte, hogy a migráció és a mobilitás kedvező hatással lehet a fenntartható fejlődésre, ha megfelelően kezelik, és elismerik, hogy kezelni kell az irreguláris migráció által a származási, tranzit- és célországokra gyakorolt esetleges negatív hatásokat”.

Ami a jogszerű, vagyis elsősorban munkavállalási célú bevándorlást illeti, a szöveg szerint „a Felek törekednek arra, hogy a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett és saját hatáskörüknek megfelelően kiaknázzák a biztonságos, rendezett és szabályos migrációban és mobilitásban rejlő előnyöket. E tekintetben arra törekednek, hogy a nemzeti prioritások és a munkaerőpiaci igények figyelembevételével legális migrációs lehetőségeket teremtsenek és alkalmazzanak, beleértve a munkaerő-migrációt és más mobilitási programokat.”

Sőt egy helyen – meglehetősen bonyolultan körülírva – azt vállalják a tagállamok, hogy ugyanazokat a jogokat biztosítják a migráns munkavállalóknak, mint a saját állampolgáraiknak. A Felek megállapodnak abban, hogy az AKCSÁSZ-tagok területén jogszerűen tartózkodó, valamely európai uniós tagállam vagy az Európai Unió valamely tagállamának a területén jogszerűen tartózkodó valamely AKCSÁSZ-tag állampolgárai számára biztosított bánásmód a munkafeltételek, javadalmazás és elbocsátás tekintetében mentes legyen az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől az Európai Unió egyes tagállamai és az egyes AKCSÁSZ-tagok saját állampolgáraihoz viszonyítva” – áll a szövegben a vonatkozó rész.

Ami pedig az illegális bevándorlást illeti, „a Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket az irreguláris migrációs áramlások megfékezése iránt a nemzetközi jog és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával”.

Végül egy olyan bekezdés, amely konkrét bizonyíték arra, hogy például az EU-ra nézve miért nem helytálló az illegális migránsokat segítő, migránspárti kifejezés alkalmazása.

„A Felek újólag megerősítik a jogellenesen tartózkodó migránsok kiutasításához való jogukat, és újólag megerősítik az Európai Unió egyes tagállamainak és az egyes AKCSÁSZ-tagoknak azon jogi kötelezettségét, hogy az AKCSÁSZ-tagok vagy az Európai Unió tagállamainak területén jogellenesen tartózkodó saját állampolgáraikat feltétel és a (3) bekezdésben előírt ellenőrzésen túl további alakiságok nélkül visszafogadják” – vagyis itt arról van szó, hogy a származási országoknak kötelező visszafogadniuk a kiutasított illegális bevándorlókat.

Az új megállapodást az EU és tagállamai, valamint az AKCSÁSZ tagjai a következő hónapokban hivatalosan aláírják, ideiglenes alkalmazása pedig az aláírást követő második hónap első napján kezdődik.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG