A tálibok az elmúlt hetekben fokozták a békés tüntetések és a szólásszabadság elleni fellépést. A múlt héten kabuli otthonában brutális támadás ért egy újságírót, amiért széles körben a militánsokat okolják. Ezen a héten a jelentések szerint a tálibok letartóztattak két női tüntetőt, miután részt vettek egy tiltakozáson.
A tálibok visszatérése Afganisztánba már így is betett a szólás- és a médiaszabadságnak. Az aktivisták és újságírók elleni rejtélyes és sorozatos támadások azonban azt az érzést erősítik, hogy a legrosszabb még hátravan.
A helyzet a múlt héten vett riasztó fordulatot, amikor egy újságírót brutálisan megtámadtak az otthonában, és hatalmas erőfeszítésekkel próbálták felkutatni és letartóztatni a közelmúltban a nők jogaiért tartott tüntetések résztvevőit.
Zaki Kaísz, aki húsz évig volt újságíró, mielőtt nem sokkal azután elhagyta a független Havar TV-t, hogy a tálibok augusztus közepén elfoglalták Kabult, vágásokat és zúzódásokat szenvedett a fején és a nyakán, amikor január 15-én kinyitotta a bejárati kaput, hogy reagáljon egy segélykérésre.
„Valaki megragadott a hajamnál fogva, egy másik pedig rám húzta a kaput – mondta a Szabad Európa Azadi rádiójának a fővárosi otthona előtt várakozó ismeretlen fegyveresekről. – Valósággal ollóba fogták a nyakam.”
Kaíszt egy ismeretlen tárggyal fejbe ütötték, és épphogy elkerülte, hogy késsel megszúrják, mielőtt be tudta zárni a kaput – mondta.
Nem tudta azonosítani a támadóit, de elmondása szerint a tálib hatóságok és a csoport támogatói többször is zaklatták és megverték. Az incidens annyira megrázta Kaíszt, hogy családjával bujkálni kezdett.
A tálibok nem kommentálták a támadást, amely miatt érdekvédők vizsgálatot követeltek.
„Az afganisztáni tálib vezetőknek haladéktalanul vizsgálatot kell indítaniuk, hogy azonosítsák és bíróság elé állítsák azokat, akik megtámadták Zaki Kaísz újságírót” – mondta Steven Butler, a New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists (CPJ, Bizottság az Újságírók Védelméért) ázsiai programjának koordinátora.
Megkeresik és letartóztatják a tüntetőket
Kaísz nincs egyedül. Az elmúlt héten fegyveresek megvertek és őrizetbe vettek olyan nőket, akik az elmúlt hónapokban több, a szabadságjogokért tartott tüntetésen vettek részt.
Sokan úgy kerülték el a letartóztatást, hogy elmenekültek. Egy tüntető nő az Azadi rádiónak elmondta, hogy ő és mások az éjszaka közepén hagyták el otthonukat, miután a tálibok január 19-én elkezdték összeterelni a tüntetőket, és néhányukat „a szabadban, a hóban” hagyták.
Tamana Zarjabi Parjanit és Parvana Ibrahimhelt állítólag aznap este olyan férfiak tartóztatták le, akik azt állították magukról, hogy a tálib hírszerzés emberei. A két nő tüntetéseken vett részt Kabulban, többek között egy január 16-i hidzsábellenes megmozduláson, amelyet a tálib rendőrök könnygázspray-vel oszlattak fel.
Három nappal később a közösségi médiában közzétett, saját maga által készített videón látható, amint Parjani segítségért könyörög, miközben valaki a lakása bejárati ajtaját döngeti.
„Segítsenek, kérem, a tálibok az otthonunknál vannak – mondta. – Csak a nővéreim vannak itthon.”
Parjani és Ibrahimhel történetéről ellentmondó hírek látnak napvilágot, egyes afgán médiumok a szabadon bocsátásukról számoltak be, míg mások szerint továbbra sem tudni, hol vannak. Egyes jelentések szerint Parjani három testvérét is letartóztatták.
„Többé nem toleráljuk az afgán nép vallási és nemzeti értékeinek megsértését”
A tálib rendőrség szóvivője nyilvánosan drámai színjátéknak minősítette Parjani videóját, miközben a Radio Azadinak nem sikerült további kommentárhoz jutnia az esetről.
A tálib hírszerzés szóvivője eközben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a Parjani és Ibrahimhel letartóztatásáról szóló híreket, de Twitteren rejtélyes választ adott.
„Az afgán nép vallási és nemzeti értékeinek megsértése többé nem elfogadható” – tweetelte Halid Hamraz a kabuli tüntetésre utalva, amelynek során a tüntetők elégettek egy burkát, amelynek viselésére a tálibok vallási rendőrsége kötelezte az afgán nőket.
Hamraz azzal is vádolta a jogvédőket, hogy bemocskolják a tálibokat, hogy így tudjanak menekültstátuszt szerezni külföldön.
A szélsőséges csoport, amely 1996 és 2001 közötti brutális uralmáról vált hírhedtté, már akkor is megtiltotta a nők munkavállalását és a lányok oktatását. Most, hogy visszatért a hatalomba, azt mondja, hogy engedélyezi a véleménynyilvánítás szabadságát, ha az az iszlám elvek és a nemzeti érdekek keretein belül történik.
Egyre több afgán médium zár be
A nőkkel és lányokkal szembeni korlátozó intézkedések visszatérése (az intézkedések közé tartozik a burka kötelező viselése, az, hogy a nőket nyilvános helyen férfi rokon kísérje és a lányok oktatásának újbóli korlátozása) ellenállást váltott ki. Erre pedig a tálibok gyakran erőszakkal válaszolnak.
A nők tüntetéseiről tudósító újságírókat is őrizetbe vették, ami egyre nagyobb aggodalomra ad okot biztonságukkal és a szabad média jövőjével kapcsolatban.
Augusztus óta többtucatnyi médiumot zártak be, és a jelentések szerint tíz újságíróból közel nyolc kénytelen volt más munkát találni. A média-érdekvédelmi szervezetek szerint azok, amelyek továbbra is működnek, gyakran nyomás és öncenzúra alatt teszik.
A Human Rights Watch jogvédő szervezet 2022-es éves világjelentésében azt írta, hogy az afgán médiát nemcsak a tálibok, hanem az Iszlám Állam fegyveresei is fenyegetik, akik több újságírót meggyilkoltak.
Naszir Ahmad Nuri, az Afganisztáni Szabad Médiát Támogató Ügynökség ügyvédje szerint azonban végső soron a tálibokon múlik, hogy megvédik-e az újságírókat.
„Az Emírség-csoport az értelmi szerző, ők irányítanak mindent Afganisztánban – mondta Nuri a Radio Azadinak. – Ha nem vonják őket felelősségre, és a helyzet így folytatódik, akkor a média nem lesz biztonságban, és az egyes médiumok ajtajai egymás után zárnak majd be.”
