Alig egy hónappal a halálos áldozatokat követelő megmozdulások után újra több százan tüntettek a kazahsztáni Zsanaozen városában, tiltakozva a növekvő munkanélküliség ellen. Zsanaozen az energiaipar és politikai instabilitás szempontjából is fontos.
Február 7-én hatodik napja tartanak a tüntetések a kazah városban a közigazgatási központ előtt. A tiltakozók elmondása szerint 2500 férfi és nő követel munkát a helyi olajiparban a helyi és a központi kormánytól. Zsanaozen polgármestere, Makszat Ibagharov találkozott a tüntetőkkel, és felajánlotta, hogy létrehoz egy bizottságot, amely megvizsgálja követeléseiket. A tüntetők azonban elutasították az ajánlatot, és követelték, hogy Ibagharov, valamint Kaszim-Zsomart Tokajev elnök azonnal teljesítse követeléseiket.
Reformokat ígért az új elnök
Zsanaozen évek óta a tüntetések epicentruma a szigorúan ellenőrzött volt szovjet tagköztársaságban. A mostani tüntetések előtt nem sokkal Tokajev meghirdette „Építsünk együtt egy új Kazahsztánt!” jelszavát, és demokratikus reformokat ígért az országban, az ország különböző szintjein leváltva a tisztviselőket. Ezzel párhuzamosan azonban több helyen is tüntetések kezdődtek: február 5-én több százan tüntettek az ország legnagyobb városában, Almatiban is, és követelték Tokajev lemondását.
Az elnök eközben folytatja politikai ellenfelei eltávolítását a januári összecsapásokra hivatkozva. A kazahsztáni Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) február 7-én közölte, hogy a KNB korábbi elnökhelyettesét, Daulet Erghozsint előzetes letartóztatásba helyezték a januári erőszakos cselekmények miatt. A KNB korábban közölte, hogy a volt elnök, Karim Maszimov, akit Nurszultan Nazarbajev volt elnök közeli munkatársaként ismertek, valamint egyik helyettese, Anuar Szadikulov előzetes letartóztatását rendelték el hazaárulás vádjával.
Több száz áldozatot titkolhattak el
A múlt hónapban a hirtelen üzemanyagár-emelés miatt robbantak ki országszerte tüntetések, amelyek hamarosan a korrupció és a diktatórikus rezsim elleni megmozdulássá szélesedtek. Az emberek dühe nagyrészt a volt elnök Nazarbajev ellen irányult, aki 1989-től 2019 márciusáig kormányozta Kazahsztánt, mielőtt átadta a hatalmat Tokajevnek, de sokan úgy vélték, hogy a színfalak mögött továbbra is Nazarbajev irányított.
A tüntetéseket erőszakkal oszlatták fel a rendőrök és a katonák, köztük az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csapatai, amelyeket Tokajev hívott meg, azt állítva, hogy „húszezer szélsőséges, akiket külföldi terroristatáborokban képeztek ki” megtámadta Almatit.
A kazah tisztviselők szerint 227 ember, köztük 19 rendfenntartó tiszt halt meg a zavargások során országszerte, emberi jogi csoportok szerint viszont valójában jóval magasabb lehet az áldozatok száma, mivel a katonák és a rendőrök figyelmeztetés nélküli tűzparancsot kaptak a kormánytól.
