Núra bint Szajíd al-Katanira 45 év szabadságvesztést róttak ki Szaúd-Arábiában, mert „a társadalmi szövet szétszakítására és a közrend megzavarására használta fel a közösségi médiát”.
A washingtoni székhelyű DAWN jogvédő csoport arról számolt be, hogy az ítéletet valószínűleg nemrég szabta ki egy különleges büntetőbíróság. A tájékoztatás szerint szinte semmit nem tudni sem Kataniról, sem a kifogásolt bejegyzésekről, ezért tovább folytatják a vizsgálódást.
Az elmúlt hetekben több szaúdi női aktivistát is hosszú börtönbüntetésre ítéltek. Minderre ráadásul azt követően került sor, hogy az amerikai elnök júliusban a sivatagi királyságba látogatott.
Joe Biden elmondása szerint ekkor felvetette emberi jogi aggályait is. A Mohamed bin Szalmán trónörökössel való találkozó – és a sokat kritizált öklözős kézfogás – éles fordulatot jelentett az elnök korábbi álláspontjához képest, amikor a királyságot páriának nevezte Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró 2018-as meggyilkolása miatt.
Augusztusban 34 éves szabadságvesztéssel sújtották a kétgyermekes Szalma al-Sehabot, a Leedsi Egyetem doktoranduszát, amikor nyaralásra hazatért, mert másként gondolkodókat, aktivistákat követett Twitteren, és meg is osztotta több megnyilvánulásukat. Emiatt az Egyesült Államok „súlyos aggályait” fejezte ki.
Mindkét eset jól jelzi, hogy a hatóságok akár a legkisebb elhajlás ellen is szigorúan fellépnek Szaúd-Arábiában, még ha az országot évek óta ténylegesen vezető Mohamed bin Szalmán bizonyos reformokat is léptetett életbe például a női jogok terén.
Rijád azt állítja, hogy az országban nincsenek politikai foglyok. „Olyan rabok vannak Szaúd-Arábiában, akik bűncselekményt követtek el, és akiket ezért bűnösnek talált a bíróság” – mondta a szaúdi külügyminiszter.
„Az elképzelés, hogy politikai foglyokként írjuk le őket, nevetséges” – tette hozzá.
