Oroszország és szövetségese, Belarusz kedden megkezdte annak a hadgyakorlatnak a második szakaszát, amelynek célja katonáik kiképzése a taktikai nukleáris fegyverek használatára. A Kreml ezzel is el akarja tántorítani a Nyugatot Ukrajna további támogatásától.
A nukleáris manőverek múlt havi bejelentésekor az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ezzel „bizonyos nyugati tisztviselők Orosz Föderációval kapcsolatos provokatív kijelentéseire és fenyegetéseire” reagálnak.
A Kreml felháborodásának adott hangot, miután Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: nem zárja ki csapatok telepítését Ukrajnába, az Egyesült Államok és néhány más NATO-szövetséges pedig megengedte Kijevnek, hogy orosz területen lévő célpontokra mérjenek csapásokat az általuk szállított fegyverekkel.
A hadgyakorlat kedden kezdődő, második szakaszában az orosz és a belarusz csapatok közös kiképzésen vesznek részt nem stratégiai nukleáris harci fegyverekre – közölte a védelmi minisztérium. Megjegyezték, hogy a gyakorlat célja a katonák és a felszerelés készenlétének fenntartása az orosz–belarusz szövetség „szuverenitásának és területi integritásának” biztosítása érdekében.
A hadgyakorlat első szakasza múlt hónapban a nukleáris küldetések előkészítését és telepítését irányozta elő a bevetésekhez a védelmi minisztérium szerint. Az orosz hadsereg a manőverek kezdeti szakaszában külön kiképzést a belarusz erőkkel közösen végrehajtott gyakorlatok előtt.
Atomfegyver-gyakorlat után „globális harccal” fenyegetőzött Putyin a győzelem napján
Tavaly Oroszország taktikai nukleáris fegyverei egy részét a szomszédos Belaruszba vitte, amely Ukrajnával, valamint a NATO-tag Lengyelországgal, Lettországgal és Litvániával is határos. Alekszandr Lukasenka, Belarusz tekintélyelvű elnöke szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és Moszkva rendelkezésére bocsátotta Belaruszt hátországként az ukrajnai háborúhoz.
A taktikai nukleáris fegyverek közé tartoznak a légi bombák, a rövid hatótávolságú rakéták robbanófejei és a tüzérségi lőszerek – ezek mind harctéri használatra készültek. Általában kevésbé erősek, mint a stratégiai fegyverek, a masszív robbanófejek, amelyekkel interkontinentális ballisztikus rakétákat fegyvereznek fel, és egész városok elpusztítására szánják őket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy még az orosz harctéri atomfegyverek is sokkal erősebbek, mint az a két atombomba, amelyet az Egyesült Államok Japánra dobott le a második világháború végén.
Múlt héten kijelentette, hogy a Nyugat téved, ha abból a feltételezésből indul ki, hogy Oroszország soha nem fogja használni atomarzenálját.
Rámutatott, hogy az orosz nukleáris doktrína nukleáris fegyverek bevetését irányozza elő az ország szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetése esetén. Ugyanakkor kijelentette: jelenleg nem lát olyan fenyegetést Oroszország szuverenitására, amely indokolná az atomfegyverek alkalmazását, és hangsúlyozta, hogy Moszkvának nincs szüksége rájuk Ukrajna legyőzéséhez.
Putyin többször is emlékeztette a Nyugatot országa nukleáris erejére, amióta 2022-ben katonákat küldött Ukrajnába.