Hogyan szereztek aránytalanul nagy befolyást a viszonylag olcsó török drónok a közelmúlt fegyveres konfliktusaiban?
Az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban május 28-án egy kereskedelmi kiállításon tömegek szelfiztek a Bayraktar (zászlóvivő) TB2 drónnal – ami jól jelképezi, hogy az először 2014-ben a levegőbe emelkedő légi eszköz milyen celebstátuszra tett szert.
Ukrajnában, ahol az ország fegyveres erői legalább 36 darab TB2-es repülőgépet kaptak, egy dalt is írtak a drón tiszteletére, és több ukrán állatot is Bayraktarnak neveztek el.
Ukrán tüntetőkről videó készült, ahogy a Bayraktar-dalt éneklik, hogy kigúnyolják az orosz csapatokat.
A Cessna-méretű drón május 29-én került ismét a címlapokra, amikor egy litván crowdfundingakció keretében ötmillió eurót gyűjtöttek össze egy TB2 megvásárlására Ukrajna számára, miközben az ország az orosz invázió ellen küzd.
A TB2-t Törökországban fejlesztette ki Selçuk Bayraktar, aki a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) diplomázott. Hasonlították már Elon Muskhoz az általa kifejlesztett egyedi katonai repülőgépek és az aktív közösségimédia-jelenlét miatt, amelyet néha arra használ, hogy keményen beszóljon kritikusainak.
Bayraktar, aki a Baykar védelmi vállalat technológiai igazgatója, 2016-ban feleségül vette Recep Tayyip Erdoğan török elnök lányát.
A Bayraktar TB2 akár 27 órán át is a levegőben maradhat, egy egyszerű propellermotor hajtja, és akár 150 kilométerre is képes repülni a bázisától. A repülőgépet négy intelligens mikroműszer-rakétával is fel lehet fegyverezni, amelyek elég pontosak ahhoz, hogy több kilométerről is elpusztítsák a páncélozott járműveket.
A repülőgépet forradalminak tartják viszonylag alacsony költsége és könnyű hozzáférhetősége miatt. Az olyan nagyméretű, amerikai gyártmányú katonai drónok, mint az MQ–9 Reaper, több tízmillió dollárba kerülnek, és még azok az országok sem valószínű, hogy megpróbálnák beszerezni, amelyek megengedhetnének maguknak ilyen technológiát.
Washington csak néhány kiválasztott kormánynak hagyja jóvá a katonai célú eladásokat. A drága amerikai harci drónokról széles körben úgy vélik, hogy nem illenek abba a koncepcióba, hogy megengedhető legyen az elvesztésük.
Törökország, amelynek élén egy tekintélyelvű iszlamista elnök áll, kevesebb fenntartással kezeli a fegyverek eladását. Jelenleg legalább tizenegy hadsereg használja a TB2-t. További országok várják a szállítást, köztük Lengyelország – az első uniós ország, amely ilyen drónt vásárol.
A Bayraktar TB2 darabonkénti árát nem hozták nyilvánosságra, de a nemrég indított crowdfundingkampány litván szervezői szerint ötmillió euró elég volt egy gépre. Nem világos, hogy a drón mellé vásárolnak-e kísérő vezérlőállomást.
Törökország TB2 drónokat vetett be az általa terrorizmusellenes akciónak nevezett, kurd fegyveresek elleni műveletekben és a líbiai polgárháborúban is. De leginkább a 2020-as hegyi-karabahi konfliktus során lehetett látni pusztító hatásukat, amikor Azerbajdzsán TB2-eseket vetett be az örmény erők ellen.
Azerbajdzsán többtucatnyi videót tett közzé, amelyeken örmény harcosok menekülnek, miközben a rakéták olyan járművek felé száguldanak, amelyek a korábbi konfliktusok során biztonságban, a fák álcája vagy dombok mögött maradtak.
Egy örmény harcos, akivel 2020-ban beszélt a Szabad Európa, azt mondta, hogy a Hegyi-Karabah visszafoglalására irányuló hatalmas azerbajdzsáni offenzíva során folyamatosan drónokat lehetett hallani az égen, és az örmény katonák kénytelenek voltak a nyílt terepen járni – ez volt az egyetlen védekezési mód a Bayraktarok rakétái ellen. Egyetlen harcos ugyanis nem ért annyit, hogy elpazaroljanak rá egy drága rakétát.
A TB2 hatása az ukrajnai konfliktusban kezdetben jelentősnek tűnt, mivel Kijev több videót is közzétett nagyobb célpontok, köztük orosz hadihajók megsemmisítéséről, de az ilyen videókból egyre kevesebbet látni. Az orosz hadsereg azt állítja, hogy több tucat gépet lőtt le.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég utalt arra, hogy a lassú, könnyen észlelhető drón könnyű prédává válhatott az orosz légvédelmi rendszerek számára, és egy sajtótájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy a légvédelem története azt jelenti, hogy „minden tiszteletem a Bayraktarnak és minden eszköznek, de őszintén mondom, ez egy másik háború”.
„A drónok talán segítenek, de nem fogják megváltoztatni a háború menetét” – tette hozzá.