Az emberhiánytól és szűkös forrásoktól szenvedő ukrán utászok eddig a Harkivi területen lerakott aknák egy százalékát sem szedték fel egy 12.400 négyzetkilométeres területen. Miközben Oroszország fokozza a régióra irányított tüzet, újabb aknamezőket telepíthet.
Oroszország csapatokat vont össze Kupjanszk közelében, és szinte naponta lövi a települést. A 35 éves Katerona, aki túlélte a tavalyi hat hónapos megszállást a Harkivi területen található stratégiai fontosságú, vasút menti városban, szigorú szabályokat vezetett be három gyerekének. Ne nyúljanak semmihez, ne lépjenek le a járdáról, ha gyanús tárgyat találnak, kérdezzék meg a katonákat, és ne fogadjanak el édességet, játékot vagy csomagot senkitől – még a szomszédtól sem.
Mindez az aknák miatt van.
Az ukrán kormány becslése szerint az ország területének közel harminc százalékát – mintegy 174.000 négyzetkilométert – borítanak aknamezők. Ezzel Ukrajna lett a világ egyik legjobban elaknásított országa. Az Oroszországgal, valamint a háború sújtotta ukrajnai Donyecki és Luhanszki területtel határos Harkivi terület a belügyminisztérium Rendkívüli Helyzetekért Felelős Állami Szolgálata (DSNS) szerint a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik.
Az orosz invázió kezdete óta a Harkivi területen az aknák 27 ember halálát okozták, és 195-öt sebesítettek meg – derül ki a regionális kormányzat adataiból. A 222 áldozat között 45 gyerek van.
Ehhez képest országszerte 220 halálos áldozatot és több mint 450 sebesültet követeltek az aknák a DSNS szerint.
Kupjanszk orosz lövetése, amely augusztus 10-én a térség tizenkétezer lakosának evakuálásához vezetett, azt jelenti, hogy megnőtt az aknákkal való találkozás esélye.
Csak júliusban hatan sebesültek meg aknarobbanásban a Harkivi területen. Az utászoknak nehéz lépést tartaniuk.
A DSNS regionális szóvivője, Jevhen Vaszilenko szerint 2023. augusztus közepéig az utászoknak még a 12.400 négyzetkilométeres terület egy százalékát sem sikerült megtisztítaniuk. A 12.400 négyzetkilométer az egész Harkivi terület egyharmada. A mezőgazdasági területeket eddig nem érintették.
A DSNS és a harkivi katonai közigazgatás elismeri, hogy lassan halad a munka. Az illetékesek azzal magyarázzák, hogy sok az orosz akna és kevés az utász, valamint az őket segítő jármű.
Az utászok elsősorban az úgynevezett kritikus infrastruktúra helyszínei körüli területek – például elektromos vezetékek, utak, vasúti sínek, gázvezetékek és vízvezetékek – környékét tisztították meg – mondta Ivan Szokol, a Harkivi terület összes műszaki katonáját koordináló regionális polgári védelmi osztály vezetője a Szabad Európának adott interjúban.
Ihor Ovcsaruk, a DSNS Interregionális Humanitárius Aknamentesítési Központjának vezetője – amely a fronttól több mint húsz kilométerre lévő, civilek lakta területek megtisztítására összpontosít – úgy becsüli, hogy több mint nyolcezer kilométernyi elektromosvezeték-vonalat kell még megtisztítani.
Ovcsaruk az orosz fegyveres erők által felállított csapdákat okolta az ilyen helyszínek lassú megtisztításáért.
„Vadászat folyik az utászokra. Az oroszok szándékosan helyeznek el aknákat, hogy felrobbantsák őket” – jegyezte meg.
Ahhoz, hogy az aknamentesítő járművek elérjék az érintett villanyvezetékeket, az utászoknak először egy körülbelül nyolc-tíz méter széles útszakaszt kell megtisztítaniuk. Szokol szerint ez a legnehezebb az egész műveletben.
„A területen extra aknák vannak – mondta. – Elkezdesz egyet hatástalanítani, és felrobban mellette egy másik.”
Ovcsaruk maga is túlélt egy aknarobbanást 2022 májusában. Összességében az invázió kezdete óta nyolc DSNS-aknamentesítő halt és 33 sebesült meg a Harkivi területen – mondta a Szabad Európának.
Az egyik utász, Pavlo Herman őrnagy elmondta, hogy Oroszország az aknák, aknacsapdák és robbanószerkezetek teljes arzenálját használja Ukrajna jelenlegi, június elején kezdődött és lassan haladó ellentámadása közepette. Ezek a készletek magukban foglalják a nagyon fejlett, mozgásra reagáló, szeizmikus érzékelőkkel ellátott aknákat és az időzített önmegsemmisítő eszköz nélküli – az 1997-es aknatilalmi egyezmény által tiltott – aknákat. Oroszország nem írta alá az egyezményt.
A Zaporizzsjai területen, ahol Herman általában a frontvonal mentén dolgozik, mind a gyalogsági, mind a páncéltörő aknák teljesen lefednek néhány legelőt, ahelyett hogy a megszokott három vagy négy sor akna húzódna a mező szélességében – tette hozzá.
„Olyan aknacsapdákat állítanak fel, amelyek robbanóanyagnak tűnnek, vagy gránátot hagynak egy páncéltörő akna alatt – mondta Herman. – Ha egy tapasztalatlan aknamentesítő kezdi eltávolítani, felrobban.”
Szokol szerint a két méter magas nyári fű, amely az aknákat rejtő, kiszáradt, régebbi fű fölé nő, tovább bonyolítja a helyzetet.
Mivel a mezőgazdasági területek nem számítanak kritikus infrastruktúrának, és az utászoknak nincs elég idejük, a gazdák nem mindig tudják eltávolítani az aknákat kormányzati vagy nemzetközi finanszírozás nélkül.
Harkivban, Herszonban és a Mikolajivi terület egyes részein a gazdáknak – akiknek sok üzemét a háború miatt bezárták – nincs pénzük arra, hogy fizessenek az aknamentesítésért – nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Ukrajnai Agrártanács, egy érdekvédelmi csoport elnökhelyettese. Egy intenzíven aláaknázott mező megtisztításának költsége egy hivatásos utászokból álló csoport esetében „hektáronként 1000 és 1300 dollár között mozoghat”, nem számítva a felmérési díjat – mondta.
Marcsuk becslése szerint Ukrajna termőterületének több mint hét százaléka, nagyjából 28 millió hektár továbbra is el van aknásítva. Elmondása szerint az utászok a kormány által megjelölt 470.000 hektárból eddig csak 160.000 hektárnyit tisztítottak meg.
Ovcsaruk becslése szerint 125.000 utászra lenne szükség Harkivban a régió összes elaknásított területének felszámolásához egy éven belül. A DSNS-nek jelenleg csak 183 embere van.
A tervezett aknamentesítés mellett az utászok a civilek megkereséseire is reagálnak, akik számára – akárcsak Katerina gyermekei számára – érdekesnek tűnhetnek a szokatlan tárgyak.
„Az utászok, ahogy az ukrán katonák is, ma már aranyat érnek” – mondta Ovcsaruk a Current Time című adásnak 2022 decemberében.
A DSNS mellett az Állami Különleges Szállítási Szolgálat, a Nemzeti Rendőrség és a fegyveres erők egyes egységei is küldtek aknamentesítőket a régióba. Az aknamentesítésre minősített 14 ukrán aknamentesítő csoportból három dolgozik Harkivban.
Összesen háromszáz ember foglalkozik humanitárius és operatív vagy sürgős aknamentesítéssel, például amikor építkezés közben találnak robbanószerkezetet.
Járműből kevés van. Az egész régióban mindössze hét távirányítású közlekedési eszköz áll rendelkezésre a mechanikus aknamentesítéshez – mondta Szokol a Szabad Európának. Szerinte legalább ötszázra lenne szükség.
Hozzátette: reméli, hogy egy mezőgazdasági vállalat vezetője, Olekszandr Krivcov harkivi gazdálkodó találmánya segíthet kielégíteni ezt az igényt.
Mivel a műszakiak túlterheltek, Krivcov, aki nagyon szeretne a vetésre koncentrálni, tankalkatrészekkel kombinált egy traktort, és ebből lett saját, távirányítású aknamentesítő járműve – jelentette a Reuters idén májusban. Egy próbaüzem során a szerkezet néhány nap alatt 33 gyalogsági aknát semmisített meg egy faluban – tudósított a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató.
A Harkivi terület most azt tervezi, hogy maga is elkezdi gyártani a járművet. A költsége tízszer kevesebb, mint a nyugati modellé, amely mintegy 1,3 millió dollárba kerülhet – hangsúlyozta Szokol a Szuszpilnének.
Ukrajnában másutt is folyik a munka, a kotrógépalapú aknamentesítő járművek és aknafelderítő drónok tesztelése.
Ezek az erőfeszítések az orosz aknákat célozzák meg. Közben azonban – annak ellenére hogy Ukrajna aláírta az aknatilalmi egyezményt – a Human Rights Watch jogvédő csoport vádja szerint Ukrajna is használt gyalogsági aknákat, amelyek ukrán civileket öltek és csonkítottak meg. A kormány kijelentette, hogy ki fogja vizsgálni a jelentést.
Az ilyen vádak azonban nem fogják vissza Kijev törekvését, hogy még több nemzetközi támogatást szerezzen, hogy fedezni tudja – a Világbank szerint 37,4 milliárd dollárra rúgó – aknamentesítési költségeit.
Augusztus 13-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette Ukrajna partnereit, hogy segítsenek még jobban megerősíteni az ország biztonságát, és támogassák az aknamentesítő járművek helyi gyártását.
A júniusban Londonban rendezett, Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián a horvát DOK-ING és a dán Hydrema – mindkettő aknamentesítő járművek gyártója – szándéknyilatkozatot írt alá a helyi partnerekkel való együttműködésről.
