Az európai uniós tagállamok vezetői október 26–27-i brüsszeli találkozójukon várhatóan ismét elítélik Oroszország ukrajnai háborúját, és megvitatják a megtámadott ország további támogatásának kérdését, miközben a konfliktus 21. hónapjában egyre több jele van az „Ukrajna-fáradtságnak”.
A zárónyilatkozat Szabad Európa által megszerzett tervezete szerint az EU megerősíti, hogy támogatja Ukrajna „függetlenségét, szuverenitását, területi egységét és jogát az önvédelemhez”.
Az európai uniós vezetők jóváhagyására váró, még nem véglegesített szövegben arra is kitérnek, hogy a közösség folytatni kívánja Kijev „határozott pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai, diplomáciai támogatását, amíg csak szükséges”.
Emellett további szankciók elfogadását helyezik kilátásba Oroszországgal szemben, és arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel annak kidolgozását, hogy miként is lehet átirányítani Ukrajna és az újjáépítés elősegítésére a befagyasztott orosz vagyonokból közvetlenül származó jövedelmeket.
A másik fontos napirendi pont a hétéves EU-költségvetés felülvizsgálata. A brüsszeli testület egyhangú támogatást vár még az év vége előtt a tagállamoktól a büdzsé bővítésére vonatkozóan, hogy biztosítani lehessen Ukrajna pénzügyi támogatásának folytatását.
Kijev közölte, hogy nemzetközi támogatásokra van szükség háborús költségvetési deficitje fedezésére. Denisz Smihal ukrán kormányfő szerint ehhez a jövő évben mintegy 42 milliárd euró kellene.
A büdzsé megnöveléséhez ugyanakkor a tagállamok egyöntetű támogatására lenne szükség. Márpedig Magyarország, ahol Orbán Viktor kormánya továbbra is szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, sokak szerint ellenezni fogja az ukrajnai segítségnyújtás fokozását.
Kérdőjeles Szlovákia is, ahol nemrég Robert Fico populista volt kormányfő nyert a választáson, aki Ukrajna katonai támogatásának leállításával és az Oroszország elleni szankciók bírálatával kampányolt.
Ukrajna európai uniós taggá kíván válni, de arról várhatóan december előtt nem születik döntés, hogy megkezdődhetnek-e a formális csatlakozási tárgyalások. Az Európai Bizottság várhatóan novemberben mutatja majd be jelentését az ország előrehaladásáról a reformfolyamatban – tudta meg a Reuters brit hírügynökség.
A huszonhetek a közel-keleti helyzetről és más külpolitikai kérdésekről is egyeztetni fognak az EU soros elnöki tisztségét jelenleg betöltő Spanyolország kormányának tájékoztatása szerint.
Szó lesz egyebek mellett a Koszovó és Szerbia között erősödő feszültségről, illetve az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktusról is.
Az EU vezetői a várakozás szerint el fogják ítélni a Hamászt az Izraelben elkövetett „brutális, válogatás nélküli terrortámadásaiért”, egyúttal hangsúlyozni fogják Izrael jogát az önvédelemhez. Emellett aggodalmukat fejezik ki a gázai lakosság rossz körülményei miatt, és „humanitárius szünetre” szólítanak fel a segélyszállítmányok célba juttatása érdekében.
Bár a közel-keleti helyzet terítékre került az európai uniós külügyi tanács hétfői ülésén is, a résztvevők ekkor nem tudtak közös álláspontra jutni.
