Több mint egy órán át győzködte az orosz elnököt a tűzszünetről a német kancellár

A NATO-csatlakozás a legjobb lehetőség Finnország számára, hogy garantálja nemzetbiztonságát - közölte a finn parlament védelmi bizottsága kedden. Finnország a következő napokban hivatalosan is dönt arról, hogy csatlakozik-e a nyugati katonai szövetséghez.

Finnország NATO-tagsága jelentősen növelné az elrettentő erejét annak, hogy Oroszország agressziójának célpontjává váljon – közölte a védelmi bizottság.

Finnország, amelynek 1300 kilométeres határa és nehéz múltja van a szomszédos Oroszországgal, jelenleg éppen újragondolja azt a régóta fennálló álláspontját, hogy a keleti szomszédjával való baráti kapcsolatok érdekében nem csatlakozik a NATO-hoz.

Sauli Niinisto, Finnország elnöke várhatóan csütörtökön jelenti be a NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontját.

„A NATO-tagság a legjobb megoldás Finnország biztonsága szempontjából. Megerősíti Finnország nemzeti védelmi képességét a szövetség jelentős katonai erőforrásaival” - mondta Petteri Orpo, a védelmi bizottság és a vezető ellenzéki párt, a Nemzeti Koalíció elnöke. ^_(Reuters)

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország ukrajnai inváziója tovább rontotta a szegénységben élő szíriaiak helyzetét, és sürgette az adományozókat, hogy nagyobb mértékben segítsék a közel-keleti országot, ahol több mint egy évtizede tart a polgárháború.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője egy brüsszeli adományozói fórumon azt mondta, hogy Szíria lakosságának 60 százaléka „élelmezési gondokkal küzd, és bizonytalan abban, hogy mikor ehet legközelebb”.

„Az orosz háború miatt emelkednek az élelmiszer- és energiaárak, ezért a szíriai helyzet is egyre rosszabb lesz” – jelentette ki.

Borrell arról is beszélt, hogy a 27 tagállamot tömörítő EU idén még további 1 milliárd eurót (378 milliárd forint) biztosít Szíriának, így az éves összeg 1,5 milliárd euróra (567 milliárd forint) emelkedik. Elmondta, hogy az unió jövőre is 1,56 milliárd eurót biztosítana az országnak.

A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette, hogy az EU fenntartja a szankciókat Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya ellen, és hangsúlyozta, hogy csak azután lehet normalizálni a kapcsolatokat, hogy a szíriai menekültek „biztonságban hazatérhetnek”.

A nem uniós tag Norvégia hétfőn közölte, hogy tavaly 1,5 milliárd koronával (55,6 milliárd forint) segítette a Szíriában és a szomszédos országokban élőket.

Tavaly az EU, az Egyesült Államok és más országok 6,4 milliárd dollárt (2300 milliárd forint) ajánlottak fel a szíriaiak és a menekülteket befogadó szomszédos országoknak, ez azonban jóval elmaradt az ENSZ által kért 10 milliárd dollártól (3600 milliárd forint). _^(AP)

Az orosz harci repülőgépek az elmúlt 24 órában 34 alkalommal támadták a dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol hatalmas területen fekvő üzemét – közölte az Azov-ezred, az ukrán Nemzeti Gárda egyik egysége, az üzem utolsó védői.

Az ezred keddi közleményében azt írta, hogy az oroszok hadihajókról és szárazföldi tüzérséggel is lövik az Azovstal acélművet, valamint tankokat és más fegyvereket is bevetnek, miközben „megpróbálják elfoglalni az ukrán erődöt”.

Gyalogsági egységek továbbra is naponta próbálják megrohamozni az üzemet – tették hozzá a közleményben. _^(AP)

Kedden Ukrajnába érkezett Annalena Baerbock német külügyminiszter, a legmagasabb rangú német politikus, aki az orosz invázió február 24-i kezdete óta az országba látogatott.

Első útja a Kijev melletti Bucsa városába vezetett, ahol az orosz hadsereget háborús bűnökkel, civilek elleni kínzásokkal és gyilkosságokkal vádolják.

Moszkva, amely többször is tagadta, hogy az ukrajnai háborúban civileket célozna meg, „szörnyű koholmánynak” nevezte, hogy katonái civileket végeztek volna ki Bucsában, állításuk szerint a hamis vádak célja az orosz hadsereg lejáratása. (Reuters)