Hatalmas csomaggal készül az EU az orosz olajembargóra
Részelteket tudott meg a Financial Times (FT) arról az uniós beruházási csomagról, amelyet az Európai Bizottság állított össze az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. A lap értesülései szerint az úgynevezett REPowerEU program keretében egy 195 milliárd eurós plusz beruházási csomag terveit dolgozta ki Brüsszel.
A Portfolio idézi az FT cikkét, amely szerint a csomagban például az elektromos áramhálózat fejlesztésére Európa-szerte 29 milliárd eurós keretet biztosítana az Európai Bizottság, és ez a magyar hálózat számára is fontos lehet. A gazdasági lap azt írja, hogy a kiszivárgott tervekben felvázolt lehetőségek sokat számíthatnak majd a magyar kormány mérlegelésében az olajembargóról döntő uniós szavazáson.
Egy nappal korábban a Politico brüsszeli források alapján írt arról, hogy az Európai Unió anyagi kártérítés felajánlását fontolgatja Magyarországnak, ha Orbán Viktor beleegyezik az orosz olajembargós szankcióba, amire Ursula von der Leyen javaslatot tett.
Kivonul a Siemens az orosz piacról
A német ipari konszern közleménye szerint az ukrajnai háború miatt kivonul, tevékenységek rendezett leállításával kilép Oroszországból. A cég már márciusban bejelentette, hogy leállít minden új üzleti és nemzetközi szállítást Oroszországba, de folytatja a helyi szerviz- és karbantartási tevékenységet, miközben biztosítja a szankciók szigorú betartását.
A cég csütörtöki sajtónyilatkozatában azonban már az szerepel, hogy az átfogó nemzetközi szankciók hatással vannak a vállalat oroszországi üzleti tevékenységére, különösen a vasúti szolgáltatásokra és a karbantartásra. A Siemens az 1850-es évek óta áll kapcsolatban Oroszországgal, és egészen a közelmúltig a Németország és Oroszország közötti nagyobb gazdasági közeledés híve volt. (BBC)
Az Európai Beruházási Bank elnöke is támogatja a „Marshall-terv” szintű segélyt Ukrajnának
Az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöke támogatta az Ukrajna újjáépítésére irányuló, több milliárd eurós „Marshall-terv” jellegű kezdeményezést, és biztosította az Európai Unió hitelezői segítségét az általa globális mentőakciónak nevezett projekthez.
Werner Hoyer, az EBB vezetője a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy Európát nem szabad egyedül hagyni a hatalmas számla kifizetésében, amely szerinte akár billiós nagyságrendű is lehet.
Hoyer közölte, hogy az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselői nemrég tárgyaltak Washingtonban Ukrajna újjáépítésének lehetséges költségeiről.
„Mennyibe fog kerülni Ukrajna újjáépítése? Repkedtek a számok a teremben ... de egy dolog teljesen világos számomra: Nem milliókról, hanem billiókról beszélünk” – mondta az EBB elnöke.
A második világháború után, a Marshall-terv néven ismertté vált amerikai programban, az Egyesült Államok, négy év alatt, mintegy 200 milliárd dollárnak megfelelő összeget nyújtott Európának, gazdasági és technikai segítségként.
„A nemzetközi közösségnek hatalmas összegű támogatást kell nyújtania” - mondta Hoyer. (Reuters)
Moszkva hivatalos lengyel bocsánatkérést vár a varsói nagykövetét ért incidens miatt
Oroszország hivatalos bocsánatkérést követelt Lengyelországtól szerdán, és lehetséges jövőbeli retorziókkal fenyegetőzött a tüntetés miatt, amelyen Moszkva varsói nagykövetét vörös festékkel öntötték le.
Szergej Andrejev nagykövet ellen az ukrajnai orosz beavatkozás miatt tiltakozók követték el az akciót, amikor hétfőn virágot akart elhelyezni a varsói szovjet katonai temetőben. A történtek Moszkva dühös reakcióját váltotta ki.
„Oroszország hivatalos bocsánatkérést vár a lengyel vezetéstől az incidenssel kapcsolatban, és követeli, hogy biztosítsák az orosz nagykövet és a lengyelországi orosz külügyi szervezetek valamennyi alkalmazottjának biztonságát” – olvasható a közleményben.
„A további lépésekről a követeléseinkre adott varsói választól függően döntünk" – tették hozzá.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szerint a hatóságok figyelmeztették Andrejevet, hogy egy incidens kiprovokálását kockáztatja azzal, ha kimegy hétfőn, a győzelem napján a temetőbe - írja a PAP állami hírügynökség.
„A történtek azonban semmilyen módon nem változtatják meg azt az álláspontunkat, hogy a külföldi országok diplomáciai képviselőit megilleti a védelem... függetlenül attól, hogy mennyire nem értünk egyet annak a kormánynak a politikájával, amelyet a diplomata képvisel” – idézték a lengyel külügyminisztert. (Reuters)
