Kövesse nyomon az eseményeket új cikkünkben.
Az előzmények:
Összefoglaló vasárnapról
Három héttel az invázió kezdete után a nyugati kormányok és elemzők úgy látják, hogy a konfliktus állóháborúvá alakul át, a megrekedt orosz erők nagy hatótávolságú rakétákat lőnek ki városokra és katonai támaszpontokra, miközben az ukrán erők rajtaütéseket hajtanak végre, és megpróbálják megszakítani az orosz ellátási vonalakat.
Mariupol még ellenáll
Az ukrán hatóságok vasárnap közölték, hogy az orosz hadsereg lebombázta a mintegy 400 embernek menedéket adó művészeti iskolát Mariupol kikötővárosban, ahol heves utcai harcok dúlnak a több hete tartó pusztító orosz ostrom alatt.
Mariupol eleste lehetővé tenné a dél- és kelet-ukrajnai orosz erők összekapcsolódását. Nyugati katonai elemzők azonban azt mondják, hogy még ha elfoglalják is a körbezárt várost, a háztömbről háztömbre harcoló csapatok túlságosan kimerültek lesznek ahhoz, hogy biztosítsák az orosz áttörést más frontokon.
A művészeti iskola elleni légicsapás a második olyan eset volt kevesebb mint egy hét alatt, amikor a tisztviselők egy olyan középület elleni támadásról számoltak be, ahol mariupoli lakosok kerestek menedéket. Szerdán bombatalálat ért egy színházat, ahol a feltételezések szerint több mint 1000 ember húzódott meg.
Az iskola elleni légicsapás áldozatairól nem érkezett még hiteles és ellenőrzött hír. Ukrán tisztviselők péntek óta nem adtak újabb tájékoztatást a színház átkutatásáról. Akkor azt mondták, hogy legalább 130 embert sikerült kimenteni, és további 1300 rekedt a romok alatt.
A mariupoli városi tanács szombaton közölte, hogy orosz katonák erőszakkal több ezer lakost, főként nőket és gyerekeket telepítettek át Oroszországba. Az AP nem tudta megerősíteni az állítást.
A városi tisztviselők és a segélyszervezetek szörnyű állapotokról számoltak be Mariupolból, ahol alig van élelmiszer, víz és áram, és a harcok miatt a segélykonvojok nem tudják elérni a várost. Az orosz ostrom a kommunikációs vonalakat sem kímélte Mariupolban, megnehezítve a városból érkező jelentések ellenőrzését.
Az Azovi-tenger stratégiai fontosságú kikötőjét több mint három hete bombázzák, és a háború legszörnyűbb borzalmait élték át az ott lakók. A város illetékesei szerint legalább 2300 ember halt meg, jó néhányat tömegsírokba temettek közülük.
„Azt tenni egy békés várossal, amit a megszállók tettek, olyan terror, amire évszázadokig emlékezni fognak” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök Ukrajnához intézett szombat éjszakai videóbeszédében. "Minél több terrort alkalmaz Oroszország Ukrajna ellen, annál rosszabbak lesznek a következmények."
Orosz kudarc
A váratlanul erős ukrán ellenállás szertefoszlatta Vlagyimir Putyin orosz elnök gyors győzelemre vonatkozó reményeit az invázió február 24-i elrendelése után. Az elmúlt napokban az orosz erők behatoltak Mariupolba, elvágták a várost a tengertől, és elpusztítottak egy hatalmas acélgyárat. De a város bukása költséges győzelemnek bizonyulhat.
"A Mariupolban háztömbről háztömbre folyó harcok az orosz hadseregnek sok idejébe, kezdeményező- és harci erejébe kerülnek" - közölte tájékoztatójában a washingtoni székhelyű Háborútanulmányi Intézet.
A háborúról készült nyers áttekintésében az agytröszt arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország kudarcot vallott a főváros, Kijev és más nagyvárosok gyors elfoglalására indult eredeti hadjáratában és elakadt inváziója egy „nagyon erőszakos és véres” patthelyzet feltételeit teremti meg.
A brit védelmi minisztérium szerint az, hogy Oroszország nem tudta megszerezni az ellenőrzést az ukrán légtér felett, „jelentősen lelassította hadműveleti előrehaladását”, és arra kényszerítette az orosz erőket, hogy Oroszországból indított fegyverekre támaszkodjanak.
Az orosz halottak számára vonatkozó becslések eltérőek, de még az óvatosabb adatok is ezrekről szólnak. Az ukrán hatóságok jelentése szerint hat orosz tábornok is meghalt. Egy tábornok halálát munkatársa és egy oroszországi tiszti csoport is megerősítette, de a hadsereg egyik esetről sem számolt be.
Áldozatok
Ukrajna nagyvárosaiban már több száz férfi, nő és gyermek halt meg az orosz bombázások során, milliók bújtak földalatti menedékhelyekre vagy menekültek el az országból.
Legkevesebb 20 olyan csecsemő ragadt egy hevenyészett óvóhelyen Kijevben, akiket ukrán béranyák hordtak ki, és most arra várnak, hogy a szülők belépjenek a háborús övezetbe és átvegyék őket. A csecsemőket – akik közül néhány alig pár napos – ápolónők gondozzák, akik a menedékhelyen rekedtek a várost bekeríteni próbáló orosz csapatok folyamatos ágyúzása miatt.
A súlyos helyzetben lévő északkeleti Szumi városában a hatóságok 71 árva csecsemőt evakuáltak egy humanitárius folyosón keresztül – közölte Dmitro Zsivickij megyei kormányzó vasárnap. Elmondta, hogy az árvákat, akiknek többsége állandó orvosi ellátásra szorul, elviszik az országból.
Orosz tűzben legkevesebb öt civil vesztette életét Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában, köztük egy 9 éves kisfiú.
A fekete-tengeri Mikolajiv kikötőváros elleni rakétatámadás pénteken hajnalban 40 tengerészgyalogost ölt meg. Ez volt az ukrán erők elleni egyik legsúlyosabb támadás - mondta egy ukrán katonai tisztviselő a The New York Times-nak.
Ukrajnában Zelenszkij elrendelte 11, Oroszországgal kapcsolatban álló politikai párt tevékenységének felfüggesztését a hadiállapot idejére. E pártok közül a legnagyobbnak 44 mandátuma van a 450 tagú parlamentben.
„A politikusok viszályra és kollaborációra irányuló tevékenységei nem járnak sikerrel” – mondta.
Mi várható?
Míg a Kreml azt közölte, hogy Oroszország „különleges katonai műveletet” hajt végre legitim célpontok ellen, Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere szombaton azt mondta, hogy Oroszország „járulékos nyeresége” részben a „brutális, barbár technikák” alkalmazásából fakad.
Michael Clarke, a brit székhelyű Royal United Services Institute védelmi agytröszt korábbi vezetője szerint Oroszországnak 800 000 katonára – csaknem teljes aktív szolgálatban lévő hadseregére – lenne szüksége Ukrajna hosszú távú ellenőrzéséhez.
„Hacsak az oroszok nem szándékoznak komplett népirtáshoz folyamodni – a földdel tehetik egyenlővé az összes nagyobb várost, és az ukránok felkelnek az orosz megszállás ellen –, akkor állandó gerillaháború lesz” – mondta Clarke.
Ukrajna és Oroszország több tárgyalási fordulót tartott, de több kérdésben továbbra is megosztottak. Zelenszkij kijelentette, hogy hajlandó elvetni Ukrajna NATO-csatlakozási szándékát, de bizonyos biztonsági garanciákat szeretne Oroszországtól. Moszkva Ukrajna teljes demilitarizálását szorgalmazza. A török külügyminiszter biztató jeleket lát a tárgyalásokon.
Peking semmilyen katonai segítséget nem nyújt Oroszországnak ukrajnai háborújához – nyilatkozta Kína washingtoni nagykövete vasárnap a CBS tévének.
Nem csak ukrán, hanem orosz oldalon is harcolnak szélsőjobbosok
Az Ukrajnában harcoló orosz zsoldosok, köztük a Kreml által támogatott Wagner csoport tagjai szélsőjobboldali szélsőségesekhez, köztük egy, az Egyesült Államok által terroristaként megjelölt szervezethez köthetők – tárta föl a"Tech a Terrorizmus ellen" oknyomozása.
Cikkünket itt olvashatja el.
Az orosz megszállók már oszlatják az ellenük tüntetőket az ukrán városokban
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy oroszok által már elfoglalt kelet-ukrajnai városokban tüntetések szerveződtek a megszállás ellen.
A megmozdulások békések, de a közösségi médiás képek mutatják, hogy az orosz csapatok már embereket tartóztatnak le és oszlatják a tömeget Enerhodar városában.
Itt a tömeg azután gyűlt össze, hogy orosz csapatok tegnap elhurcolták a polgármester helyettesét – mondta Dmitro Orlov polgármester a Telegramon.
Egy másik videón, ami állítólag Bergyanszk városában készült, az látszik, ahogy orosz katonák embereket ütnek és tartóztatnak le. Lövéseket is hallani. A BBC nem tudta igazolni a felvételek hitelességét.
A bergyanszki videó itt nézhető meg.
Zelenszkij: a tárgyalások kudarca harmadik világháborút jelentene
Volodimr Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett vasárnap, hogy csak tárgyalások vethetnek véget a háborúnak országában. És ha ezek kudarcot vallanak, jön egy harmadik világháború.
Zelenszkijt a CNN-es Fareed Zakaria kérdezte arról, hogy kész-e tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz vezetővel a civilek ellen Mariupolban és másutt elkövetett támadások után.
„Készen állok a tárgyalásokra. Készen álltam az elmúlt két évben is. És tárgyalások nélkül nem zárhatjuk le ezt a háborút” – mondta Zelenszkij.
„Bárki, aki úgy gondolja, hogy ez a párbeszéd sekélyes, és nem fog megoldani semmit, egyszerűen nem érti, hogy ez mennyire értékes dolog. Ha csak 1 százalék is az esélye annak, hogy megállítsuk ezt a háborút, élnünk kell ezzel a lehetőséggel, meg kell tennünk."
„Nem tudok beszélni ezeknek a tárgyalásoknak az eredményéről, [de] naponta veszítünk el embereket, ártatlan embereket terepen. Az orosz erők azért jöttek, hogy kiirtsanak minket, hogy megöljenek bennünket. És mi megmutattuk népünk és hadseregünk méltóságát, képesek vagyunk erős csapást mérni, képesek vagyunk visszavágni.”
„De sajnos a méltóságunk nem fogja megóvni az életünket. Bármilyen formátumot, bármilyen esélyt fel kell használnunk, hogy lehetőségünk legyen tárgyalni a tárgyalás lehetőségéről Putyinnal. De ha ezek a próbálkozások kudarcot vallanak, az azt jelentené, hogy ez egy harmadik világháború” – mondta Zelenszkij a CNN-nek.