Az ukrajnai háború miatt az idén nincs európai Mars-misszió
Az ukrajnai orosz invázió miatt Európa az idén már nem kísérli meg első marsjárója felküldését, hogy megvizsgálja: volt-e valaha élet a vörös bolygón.
Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön megerősítette, hogy határozatlan időre felfüggeszti partnerével, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalattal az ExoMars marsjáró küldetését.
Az ESA korábban azt közölte, hogy a misszió „nagyon valószínűtlen” Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az együttműködés felfüggesztéséről a Roszkoszmosszal az ESA kormányzótanácsa döntött a héten Párizsban tartott ülésén.
„Mélységesen sajnáljuk az Ukrajna elleni agresszió emberáldozatait és tragikus következményeit” – áll az ESA közleményében. "Jóllehet az ESA felismeri az űr tudományos feltárására gyakorolt hatásukat, mégis teljes mértékben igazodik a tagállamai által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz."
A két bolygó Nap körüli pályája miatt a Mars csak kétévente érhető el könnyen a Földről. A következő indítási ablak 2024 lesz.
A marsjáró elsődleges küldetése az, hogy megállapítsa: volt-e a Marson valaha is élet.
Túlélők jönnek elő a mariupoli színház romjai alól
Ludmila Gyenyiszova ukrán ombudsman szerint az ostromlott Mariupol város színháza ellenállt a légicsapás hatásainak, és megkezdődött a civilek mentése az elpusztult épület romjai alól.
„Az épület kiállta egy nagy erejű bomba becsapódását és megvédte az óvóhelyen meghúzódó emberek életét” – közölte az ombudsman csütörtökön a Telegram üzenetküldő szolgálaton.
„A pince kiásása folyik, túlélők, felnőttek és gyerekek jönnek ki belőle” – írta. Azt mondja, hogy halottakról egyelőre nincs információ.
Férfiak, nők és gyerekek százai kerestek menedéket a színház alagsorában. Oroszország tagadta, hogy szerda este megtámadta volna a színházat.
Az oroszok akár 213 milliárd dollárt is elrejthettek offshore svájci bankokban
Az ország pénzügyi ágazatát tömörítő szövetség becslése szerint Svájc titkos bankjai 213 milliárd dollárnyi orosz vagyont őriznek. Az Oroszországgal szemben hozott szankciók ritka bepillantást engednek a svájci trezorok belsejébe.
A Swiss Bankers Association (SBA) becslése szerint a bankok orosz ügyfelek 150-200 milliárd svájci frankját (213 milliárd dollár) tartják offshore számlákon.
Az SBA kinyilatkoztatása ritkaságszámba megy Svájcban, amely kőfallal zárta el magát számos korábbi átláthatósági kérelemtől, és abból a szokatlan lépésből ered, hogy az ország a magáévá tette az Európai Unió orosz készpénzt illető szankcióit Moszkva múlthavi ukrajnai inváziója után.
Egyre hangosabb a nyilvános vita Svájcban az ország szerepéről. Mattea Meyer, a szociáldemokraták társelnöke arra szólította fel Svájcot, hogy állítsa le a készpénz-kifizetést a Vlagyimir Putyin elnökhöz és kormányához közel álló oroszoknak.
"Egy rész a Kremlhez hű oligarcháké. A pénz és a tevékenységük... segít finanszírozni a háborút" – mondta, hozzátéve, hogy Svájcnak "mindent meg kell tennie a pénzcsapok elzárása érdekében".
A kormányzó szerint hatalmasak a veszteségek Csernyihivben
Az észak-ukrajnai Csernyihiv "kolosszális veszteségeket és pusztítást" szenvedett el az orosz tüzérség heves ágyúzása és a légicsapások miatt – közölte csütörtökön Vjacseszlav Csausz kormányzó.
Csausz az ukrán TV-nek azt mondta, hogy az elmúlt 24 órában 53 olyan ember holttestét szállították a város hullaházaiba, akiket „az orosz agresszor a földről vagy a levegőből ölt meg”.
Az ukrán főügyészség szerdán közölte, hogy 10 embert öltek meg Csernyihivben, miközben sorban álltak kenyérért. Oroszország tagadja, hogy bármi köze lenne ehhez.
Csausz elmondta, hogy a 280 000 lakosú városban a civilek pincékben és menedékházakban rejtőznek és nem férnek hozzá a közművekhez.
„A város még soha nem látott ilyen rémálomszerű, óriási veszteségeket és pusztítást” – közölte.
A belarusz és az orosz határ közelében fekvő Csernyihiv egyike volt az első olyan ukrán városoknak, melyeket az orosz erők az invázió három héttel ezelőtti kezdetekor megtámadtak.
