Kijev után Moszkvában tárgyal az osztrák kancellár
Karl Nehammer az első nyugati politikus az orosz fővárosban az ukrajnai orosz invázió kezdete, február 24-e óta. Miután Kijevben tárgyalt az ukrán elnökkel, az osztrák kancellár azt mondta, „kockázatos, személyes diplomáciai missziót vállal", de minden tőle telhetőt meg akar tenni a béke érdekében, noha tudja, hogy a béke esélye nagyon halvány ebben pillanatban.
Arról is beszélt, hogy a moszkvai út teljesen az ő kezdeményezése, és ukrajnai tartózkodása alatt határozta el. A Putyin elnökkel tartandó találkozóján fel fogja hozni a bucsai tömeggyilkosság ügyét is. Az osztrák kancellár más európai vezetőkkel együtt maga is járt a Kijevhez közeli Bucsában az eset után.
Kramatorszk: 57-re emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma
Pavlo Kirilenko kormányzót idézi a BBC, ő további 109 sebesültről számolt be. A könnyebben sebesülteket hazaengedték, a súlyosabb állapotban lévőket biztonságos helyre szállítják.
Április 8-án érte rakétatámadás az evakuálásra használt kramatorszki pályaudvart, ahol több ezren, főleg nők és gyermekek várakoztak a vonatra a rakétatámadás idején.
Az orosz vezetés tagadja, hogy katonái lennének felelősek a támadásért, ehelyett provokációról beszél és Ukrajnát vádolja.
Brit hírszerzés: folytatódnak a tüzérségi támadások Luhanszk és Donyeck megyében
Az orosz hadsereg továbbra is hevesen ágyúzza Luhanszk és Donyeck megye egyes részeit, miközben itt, a keleti országrészben az ukrán erők több támadást is sikerrel visszavertek, elpusztítva számos páncélos és egyéb járművet, illetve tüzérségi löveget – közölte hétfőn a londoni védelmi minisztérium.
A brit katonai hírszerzés arról számolt be napi jelentésében, hogy miután Oroszország korábban foszfortartalmú lőszereket vetett be a Donyec-medencében, erre sor kerülhet az ostromlott Mariupol városban is.
Mint írták, Moszkva továbbra is jórészt irányítatlan bombákat használ, ami nagyban növeli a civil áldozatok számát.
Az ukrán gazdaság teljesítménye idén csaknem a felére eshet vissza
Az ukrán bruttó hazai termék (GDP) a háború miatt mintegy 45 százalékkal csökkenhet idén a Világbank friss jelentése szerint, miután az orosz hadsereg számos fontos gyárat, létesítményt lerombolt az országban, illetve több millióan külföldre menekültek.
Mint írták, a gazdasági visszaesés mértéke a fegyveres konfliktus hosszától és intenzitásától fog függeni.
„Az orosz invázió súlyos csapást jelent Ukrajna gazdaságára, s már eddig is hatalmas pusztítást okozott az infrastruktúrában” – közölte Anna Bjerde, a szervezet alelnöke.
A háború február 24-i megindítása óta több mint tízmillióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására Ukrajnában, ami a lakosság negyedét teszi ki, és közülük nagyjából négymillióan külföldön kerestek menedéket.
A Világbank szerint az orosz gazdaság 11 százalékkal zsugorodhat idén, jórészt a nyugati szankcióknak köszönhetően.