Oroszország nem szünetelteti az ukrajnai hadműveletet a béketárgyalások alatt
Oroszország nem szünetelteti ukrajnai hadműveletét a béketárgyalások következő fordulóira – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn.
Orosz tisztviselők szerint a béketárgyalások Ukrajnával nem haladnak olyan gyorsan, mint szeretnék, és azzal vádolják a Nyugatot, hogy megpróbálják kisiklatni a tárgyalásokat a háborús bűnök vádjával az orosz katonákkal szemben, amelyeket Moszkva tagad.
Az orosz állami televíziónak adott interjúban Lavrov azt mondta: nem lát okot arra, hogy ne folytassák a tárgyalásokat Ukrajnával, de hangsúlyozta, hogy Moszkva nem állítja le katonai műveletét a tárgyalások idejére.
Lavrov közölte: Vlagyimir Putyin elnök az első tárgyalási forduló idejére rendelte el a katonai akciók felfüggesztését február végén, de Moszkva álláspontja azóta megváltozott.
„Miután megtapasztaltuk, hogy az ukránok nem tervezték viszonozni, olyan döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóiban nem lesz szünet a katonai akcióban, amíg meg nem születik a végleges megállapodás” – fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Uniós tagállamok lét és fél millió eurót adnak az ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálására
Három uniós tagálam két és fél millió eurót (950 millió forint) ad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), amely az ukrajnai háborús bűncselekmények gyanúját vizsgálja.
Németország, Hollandia és Svédország külügyminiszterei azután közölték ezt, hogy hétfőn találkoztak az ICC főügyészével, Karim Khannal más uniós tagállamokkal közösen.
Khan már március elején, egy héttel az orosz támadás után bejelentette, hogy hivatala aktív nyomozást indított az esetleges háborús bűnök miatt Ukrajnában.
A Kijev melletti Bucsa városában áprilisban kiderült atrocitások és a múlt héten egy zsúfolt vasútállomáson történt halálos rakétatámadás felgyorsította a lépéseket a vizsgálatok támogatására.
A nyomozást az ukrán ügyészség vezeti, kiegészülve több, uniós országból érkező igazságügyi szakértővel.
Az Európai Unió a múlt héten jelentette be, hogy 7,5 millió eurót (2,8 milliárd forint) ad ukrán ügyészek képzésére a feltételezett háborús bűnök kivizsgálásához.
Szlovákia cáfolta, hogy Oroszország kilőtte volna az Ukrajnába küldött légvédelmi rendszerét
Eduard Heger szlovák miniszterelnök szóvivője cáfolta, hogy az orosz hadsereg megsemmisítette volna azokat az S–300-as rakétaütegeket, amelyeket előző héten átadtak Ukrajnának.
„A mi S–300-as rendszerünket nem pusztították el” – szögezte le hétfőn Ľubica Janíková, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes hírek nem igazak.
Oroszország korábban arról számolt be, hogy négy darab rakétaüteget lőttek ki az ukrajnai Dnyipro város peremén vasárnap Kalibr típusú, tengerről indított manőverező robotrepülőgépekkel.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy a támadásban mintegy huszonöt ukrán katona vesztette életét.
Tájékoztatása szerint a most megsemmisített légvédelmi rendszereket az ukrán hadsereg egy európai országtól kapta.
Előző héten Szlovákia bejelentette, hogy szovjet gyártmányú S–300-as rakétaütegeket küldött Ukrajnának.
ENSZ: További 45 ezer ukránnak kellett elmenekülnie az otthonából
Csaknem 45 ezer ukrán menekült el vasárnapról hétfőre – közölte az ENSZ hétfőn. Sokan azonban nem tudnak elmenekülni, vagy abban a reményben maradnak otthon, hogy a háború nemsokára véget ér.
Az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) adatai szerint 4.547.735 ukrán menekült el az országból a február 24-i orosz invázió óta – ez 44.781 fős emelkedés a vasárnapi adatokhoz képest.
Ez Európa leggyorsabban növekvő menekültválsága a második világháború óta.
A menekültek kilencven százaléka nő és gyerek, miután a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) becslése szerint 7,1 millió ember úgy menekült el az otthonából, hogy még mindig Ukrajnában tartózkodik.
„Vannak emberek olyan területeken, ahol továbbra is orosz katonai agresszió zajlik, ami nem teszi lehetővé, hogy elmeneküljenek. De vannak olyanok is, akik inkább maradnak, mert abban reménykednek, ahogy mindannyian reméljük, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget ér” – mondta Antonio Vitorino, az IOM vezetője a CNN-nek.
Az IOM szerint az ukrán menekültek mellett több mint 210 ezer, az országban tanuló vagy dolgozó nem ukrán állampolgár is eljött.