A világ hét legfejlettebb ipari gazdaságát tömörítő országcsoport (G7) vasárnap kezdődő értekezletének résztvevői várhatóan egységesen Ukrajna hosszú távú támogatása mellett és az orosz agresszió ellen foglalnak majd állást.
Háromnapos németországi csúcstalálkozójukon az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország vezetői az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás erősítésének lehetőségeiről fognak tárgyalni egyebek mellett.
Miközben az invázió pénteken ötödik hónapjába lép, egyre fokozódnak a fegyveres konfliktus és az arra válaszul elfogadott szankciók miatti világgazdasági aggodalmak, így a nemzetközi közösség próbál körültekintő lenni a további büntetőintézkedések globális kihatásait illetően. A háború már így is energia- és élelmiszerhiányt, megugró inflációt okozott, a helyzet legsúlyosabban a szegényebb országokat érinti.
Olaf Scholz német kancellár szerdán kijelentette: nem pusztán azon üzenet közvetítése a feladat, hogy a Nyugat minden korábbinál egységesebb. Szerinte az ilyen csúcstalálkozóknak azt is demonstrálniuk kell, hogy „a világ demokráciái egységesek a harcban Putyin imperializmusa ellen, ahogy az éhezéssel, a szegénységgel, az egészségügyi válságokkal és a klímaváltozással szembeni küzdelemben is”.
Ennek kapcsán pedig arra figyelmeztetett, hogy ha a Nyugat nem vállal szolidaritást az úgynevezett globális dél országaival, amelyek közül több is bírálta a nemzetközi szankciókat, abból Oroszország és Kína fog profitálni.
Diplomáciai források szerint az ülésen egyéb témákról is szó lesz, például az emberi jogok helyzetét hangsúlyosabban képviselő Kína-politikáról, az ellátási láncok zavarairól, a globális beruházások egyes negatív hatásairól, a klímaváltozásról és a borús gazdasági helyzetről.
A G7-ek várhatóan új infrastruktúra-fejlesztési programot hirdetnek meg, amelynek keretében az alacsony és közepes jövedelmű országok számára kívánnak minőségi és átlátható beruházásokat biztosítani. Ezt a sokak által élesen bírált kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés alternatívájának szánják.
A házigazda német kancellár meghívta a tanácskozásra az Afrikai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szenegál, illetve a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét (CELAC) jelenleg vezető Argentína vezetőit, ahogy az indiai kormányfőt, az indonéz és a dél-afrikai elnököt is. Hétfőn videokapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is be fog jelentkezni.
Marshall-terv Ukrajna számára?
A résztvevők az ukrajnai háborút követő újjáépítés, az ország hosszú távú támogatásának kérdéséről is egyeztetni fognak.
„Jelentősen nagyobb összegről beszélünk, mint a mostani havi ötmilliárd euró” – hangsúlyozta egy név nélkül nyilatkozó illetékes, hozzátéve, hogy Scholz szerint Ukrajnának egyfajta Marshall-tervre van szüksége.
A csúcsértekezlet biztosítására csaknem húszezer rendőrt vezényelnek ki. A G7-et 1975-ben hozták létre, a Szovjetunió összeomlását követően hat évvel Oroszországgal G8-ra egészült ki a csoport, az oroszok tagságát azonban a Krím félsziget annektálására válaszul 2014-ben felfüggesztették.
