Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Lesz-e nyugati alternatíva a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésre?


Egy rivális projekt kezdetén – Abe Sindzo volt japán miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt vezetője várja a brüsszeli Charlemagne épületben az EU-Ázsia Konnektivitás konferencia kezdetét 2019. szeptember 27-én

Jövő hónapban tartják a G7-es csoport csúcstalálkozóját és ezt megelőzően a fejlett ipari államok ötleteket keresnek, hogyan tudnának kihívást intézni Kína masszív globális infrastrukturális projektjének.

Azóta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban bemutatta az „Egy övezet, egy út” (BRI) kezdeményezést, Peking több százmillárd dollárt pumpált külföldi infrastruktúra fejlesztési programokba. Ezzel megnövelte a kereskedelmi forgalmat és utat nyitott globális politikai és gazdasági kapcsolatai elmélyítéséhez.

A hatalmas kezdeményezés – amelyet Hszi „az évszázad projektjének” nevezett – a kínai külpolitika és Peking befolyás-szerzésének pillérévé vált.

A BRI-hez időközben több mint 150 – részben nyugati – ország és különböző nemzetközi szervezetek csatlakoztak. A projekt hatókörét pedig kiterjesztették a kikötők, vezetékek és utak építéséről a digitális technológiára, egészségügyre és zöld energiára is.

A különböző építkezések eredményei – vagy éppen eredménytelensége – egyre nagyobb kiábrándulást okoz a partnerállamokban, miközben növekszik az aggodalom a BRI geopolitikai következményei miatt. Emellett még világszerte maradt fejleszteni való. Eme tényezők pedig együttesen megnyitották az utat egy alternatív lehetőség előtt.

Hatalmas fejlesztési igény miatt lehet életképes az alternatíva

A hét vezető ipari ország, a G7-es csoport júniusi, nagy-britanniai csúcstalálkozója előtt Joe Biden amerikai elnök azt javasolta Boris Johnson brit miniszterelnöknek, hogy hozzanak létre a kínai „Egy övezet, egy út” programmal rivalizáló nyugati infrastruktúra-tervet.

Valódi lehetőséget látunk. Világszerte akkora az igény az infrastrukturális befektetésekre, hogy az meghaladja az egyes országok képességeit. Még a BRI-ről szóló legoptimistább prognózisok esetén sem tudja a projekt kielégíteni a világ igényeit” – mondta a Szabad Európának Jonathan Hillman, aki az Ázsia visszakapcsolása projekt főnöke az amerikai székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központban (CSIS).

Kína kiemelt helyen szerepel majd a június 11–13-i csúcstalálkozó programjában. A találkozón nemcsak a hét tagállam – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán –, hanem Ausztrália, India és Észak-Korea is részt vesz.

Biden törekvése, hogy koalíciót kovácsoljon a demokratikus országokból Kína befolyásának ellensúlyozására, és ennek részeként fokozott figyelem irányul a BRI-vel rivalizáló projekt kidolgozására.

Az amerikai elnök márciusban azt mondta: meg fogja akadályozni, hogy Kína átvegye „a világ legerősebb országa” pozíciót az Egyesült Államoktól, és kormányzata terveket vázolt fel a szövetségesekkel való együttműködés fokozásáról.

Az Európai Unió és India május 8-án már papírra vetett egy úgynevezett „konnektivitási partnerségi megállapodást”. Ennek célja a digitális és a szilárd infrastruktúrában való együttműködés, amelyben hangsúlyt helyeznek a felemelkedő technológiák törvényi szabályozási szabványaira.

Hillman közölte: jó az időzítés, hogy a fejlett gazdaságok alternatívát kínáljanak a BRI-vel szemben úgy, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítanak a fejlődő világban indított minőségi nemzetközi projektek esetében.

A nyugati irányítású infrastruktúra-fejlesztéseknek most lökést adhat az, hogy a szövetségesek – különösen Brüsszel és Washington – a korábbi különbségek után egyre közelibb álláspontra jutnak a fejlesztési kérdésekben, és az, hogy kombinálni tudják forrásaikat.

Az Egyesült Államok sokkal közelebb áll európai partnereihez a környezetvédelmi kérdésekben, ami több együttműködési lehetőséget kínál. A tárgyalásokat sokkal nagyobb önbizalom és lendület jellemzi, mint korábban” – tette hozzá Jonathan Hillman.

Itt a lehetőség Európának

Jelenleg a fejlődő világ a pandémia okozta gazdasági gondok terheit nyögi, miközben megingott a BRI tekintélye.

A Világbank szerint a Covid-19 a második világháború utáni legrosszabb recesszióba taszítja a globális gazdaságot, miközben égetően sürgető a nemzetközi infrastruktúra-fejlesztés. Az erre vonatkozó igényeket a következő 20 évben 94 ezer milliárd dollárra becsülik.

Közben az „Egy övezet, egy út” megítélését az elmúlt években aláásta a keretében indított projektek megkérdőjelezhető kereskedelmi értéke, az átláthatatlan hitelezési módszerek, az adósság-probléma és az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy a program a kínai befolyás növelésének eszköze lehet.

Montenegró például azt kérte az Európai Uniótól, hogy segítsen visszafizetni Kínának egy 1 milliárd dolláros adósságot, amelyet egy befejezetlen autópálya-projekt során halmozott fel.

Az adóssággal és átláthatatlansággal kapcsolatos aggodalmak merültek fel akkor is, amikor Magyarország májusban közölte, hogy másfél milliárd dolláros hitelből épít fel Budapesten egy kínai egyetemet. Tavaly áprilisban pedig a kormány titkosította egy 1,9 milliárdos kínai hitel részleteit, amit a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésére vett fel.

A BRI projektek megítélését rontja a Globális Fejlesztési Alap közelmúltbeli tanulmánya is. Ez 100 kínai hitelszerződést vett górcső alá és szokatlanul szigorú titkosítási és olyan kitételeket talált bennük, amelyekkel a kínai hitelezők befolyásolni tudják az adós országok politikáját.

Mostanra megkopott a BRI fénye. Egyre előnytelenebb Kína megítélése, és így itt a lehetőség Európa előtt, hogy stratégiai módon gondolkodjon el a szomszédságáról és a távolabbi vidékekről” – mondja Theresa Fallon, a brüsszeli Oroszország, Európa és Ázsia Kutatási Intézet igazgatója.

Lehet, hogy a nyugati alternatív ötlet részleteit csak most dolgozzák ki, de az valószínű, hogy korábbi megállapodásokra és köz-, valamint magánpénzekre épül majd.

Az Európai Unió 2018-ban indította el konnektivitási tervét és egy évvel később írt alá erről megállapodást Japánnal. Abe Sinzo volt japán miniszterelnök „a csendes-óceáni térségtől a Nyugat-Balkánig és Afrikáig terjedő, fenntartható és szabályok alapján működő kapcsolatoknak” nevezte a terv nyújtotta lehetőségeket.

Közben az Egyesült Államok 2018-ban fogadta el az Építési Törvényt. Ennek célja, hogy a magánszektor befektetéseit mozgósítsák a fejlődő világban. Washington emellett 2019-ben Japánnal és Ausztráliával együtt felállította a Kék Pont Hálózatot, aminek az a célja, hogy biztosítsa az infrastrukturális projektek törvényi követelményeinek betartását.

Egyik kezdeményezés sem hozott viszont túl sok konkrét eredményt. Ez pedig aggodalmakat keltett Nyugaton, hogy nem tudnak valós alternatívát kínálni Hszi elnök államilag támogatott gazdasági víziójával szemben.

Fallon szerint a nyugati államoknak nem arra kellene összpontosítaniuk, hogy ugyanakkora finanszírozást tudjanak biztosítani, mint Peking, hanem arra használni az infrastrukturális projekteket, hogy az építkezések során magasabb minőségi, a szerződések során pedig magasabb átláthatósági szabványokat érvényesítsenek.

Már az a tény, hogy ott vagyunk a helyszínen, ajánlata javítására, az átláthatóság növelésére kényszeríti Kínát, hogy versenyezni tudjon” – mondja Fallon.

Projekt-kaleidoszkóp

Viszont miközben egyre nagyobb lendületet kapnak a BRI-vel rivalizáló alternatív tervek, úgy ütköznek akadályokba.

A nyugati országoknak nincs egy központi szervük, amely koordinálná a fejlesztési partnerségi programokat. Emiatt kevéssé valószínű, hogy létrejön a BRI-vel szemben egy egységes rivális nyugati kezdeményezés.

Elemzők inkább különböző, de koordinált projektek kaleidoszkópjára számítanak az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és India részéről.

Egyre nagyobb az ezzel kapcsolatos politikai érdeklődés, de az alternatíva megfogalmazása és bemutatása még várat magára” – mondta Andrew Small, a berlini Német Marshall Alap munkatársa a Szabad Európának.

Elég nehéz volt az egyes országoknak a saját rendszerükben ezzel foglalkozni, hát még együttműködni és koordinálni” – tette hozzá.

Egy másik lehetséges akadály a finanszírozás. Miközben a G7-es országok intézményei hozzá tudnak járulni pénzzel a projektekhez, a pénz nagy részének a magánszektortól kellene érkeznie, csakhogy ez hagyományosan ingadozó, amikor nagy volumenű infrastrukturális projektek támogatásáról van szó.

Továbbá, sok szereplő óvakodik az olyan kezdeményezések beindításától, amelyek a BRI közvetlen riválisának tűnhetnek, és óvakodnak bármitől, amit Kína-ellenes szövetségnek lehetne beállítani.

Bármely jövőbeli alternatívának inkább a közös törvényi és minőségi követelményekre kell épülnie – mondja Daniel Markey, a Johns Hopkins Egyetem professzora, volt amerikai külügyi illetékes.

A BRI lehetővé tette a kínai technológiai cégek megerősödését és azt, hogy domináns pozícióba kerüljenek a világon. Peking pedig ezzel meg tudja határozni sok, következő generációs technológia szabványait. Markey szerint az alternatív kezdeményezésnek nem egyszerűen mindenféle ágazatokba kell fektetnie, hanem a kulcsfontosságú szektorokra kell koncentrálnia.

Washingtonnak nem közvetlen választ kell adni a BRI-re, hanem az Egyesült Államok és szövetségeseinek erősségeit kihasználva saját pályáján, a saját játékában kellene megpróbálni legyőzni Kínát” – mondja.

Reid Standish írása

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG