A megújulókat leszámítva minden területen egyre jobban áll az ukrán energiaellátás, hamarosan újra nettó exportőrré válnának. Az infrastruktúra és a lakosság terrorbombázása ez idáig nem érte el a célját. Magyarországról eddig 114 ezer tonna dízelt vettek, és általában jó a kapcsolat a hazai energiacégekkel. Orbán Viktor álláspontját viszont teljesen érthetetlennek tartja, és történelmi ismeretei bővítését javasolja. A Naftogaz, azaz a legnagyobb ukrán gázcég pár hónapja leköszönt vezérigazgatói tanácsadójával, a jelenleg Kijevben lévő Myron Wasylykkal beszéltünk.
Hogy vészelte át a téli időszakot az ukrajnai energiahálózat? Milyen szolgálatatást lehetett nyújtani a lakosságnak a folyamatos orosz rakétatámadások mellett, amelyek célzottan az ilyen típusú infrastruktúra ellen is irányultak?
Először is fontos kiemelni, hogy az orosz seregnek az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni szisztematikus rakétatámadásai a genfi egyezmények alapján háborús bűncselekménynek, emberiség elleni bűnnek minősülnek, mert lényegében olyan civil célpontokra, városi területekre lőnek ki rakétákat, amelyek távol esnek a frontvonalaktól, sok esetben több száz kilométerrel vannak távolabb. A civil társadalom elleni támadások egyébként nagyon hasonlítanak ahhoz, amit az orosz haderő Szíriában csinált az elmúlt évtizedben. A stratégiájuk nem változott: nemcsak a fronton próbálnak győzni, hanem a civil lakosságot is el akarják pusztítani. De ismertük ezt az orosz stratégiát, és alapvetően fel is tudtunk készülni rá.
Milyen eredménnyel?
Az elektromos hálózatot tekintve voltak olyan központok, amelyeket jobban bombáztak, másokat kevésbé. Kijevben vagy Lvivben például nem volt olyan rossz a helyzet, de mondjuk Odessza, Dnyipro vagy Harkiv lényegesen erősebb támadások alatt állt. Igazából egy olyan kritikus hét volt, amikor hideg is volt, és az áramszünetek kockázata is magas volt, de végül azt is meg lehetett oldani. Több ismertebb orosz katonai blogger elégedetlen is volt a hadseregük teljesítményével, mert az lett volna a céljuk, hogy egész télre sötétségbe borítsák Ukrajnát, és folyamatos áramszünetet okozzanak a lakosság jelentős részének.
Fűtés tekintetében az ukrajnai lakások leginkább a gáztól függnek. A gáz esetében hogy alakult a tél?
A gáz terén is fel tudtunk készülni, volt elég saját gázunk, a szezon végén kellett csak néhány százmillió köbméternyi gázt vennünk még. Ezt pedig az EBRD, a norvég állam és mások finanszírozási segítségével meg is oldottuk Európából. Az is kedvezően alakult, hogy idén enyhébb volt a tél.
Mi a helyzet most az ukrajnai atomerőművekkel?
A zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállás alatt van, ez az ország keleti felén okoz problémákat. Ahogy az is, amikor magukat az atomerőműveket próbálják bombázni, mint például pár hete a hmelnickiji atomerőművet. De még egyszer mondom, hogy ezek a támadások végül nem értek célt, a nehézségek ellenére sem omlott össze az infrastruktúra. Szóval átvészeltük a telet, Kijevben például nagyjából az elmúlt két hétben már egyáltalán nem volt áramszünet.
Ilyenkor hogyan lehet felkészülni a várható drón- és rakétatámadásokra? Az épületeket nem lehet arrébb tenni vagy elbújtatni.
Egyrészt azt kell tudni, hogy az energia-infrastruktúrára célzott rakétákat a Kaszpi-tengerről, a Fekete-tengerről vagy az orosz határ túloldaláról lövik ki. Ezért általában egy-két óra, mire elérnek a potenciális célpontokig, van némi ideje felkészülni a légvédelemnek és másoknak is. Másrészt ilyenkor a föld alatt várja a személyzet, hogy éri-e találat a helyi infrastruktúrát, és felkészülnek, hogy gyorsan megjavítsák, ha esetleg igen. Az egész országos áramellátási hálózatnak van egy olyan előnye is, ami magából hálózatból fakad: ha valamelyik irányból meg is szűnne a kapcsolat, más irányból attól még el lehet látni energiával a környéket.
Mi várható idén?
Folyamatosan javul a helyzet a gáz és az áram terén is. Ukrajna a tavalyi orosz támadás előtt nettó energiaexportőr volt, idén pedig újra tudunk már exportálni is, tudunk elég áramot termelni. A Naftogaz nemrég jelentette be, hogy idén alapesetben már önellátó lesz Ukrajna gázból is.
Mi történt, csökkent a kereslet vagy nőtt a kitermelés?
Mind a kettő. A gáztermelés sosem állt le a háború alatt, és tudtuk fokozni is, miközben néhány gázmezőt hosszabb-rövidebb időre elvesztettünk az ország keleti részén. Másrészt csaknem hétmillió ukrán került a pillanatnyi határokon túlra, emellett a városi területeken sokan jobban takarékoskodnak az energiával, így alacsonyabb a kereslet is.
Hol vannak most leginkább olyan gázmezők, amiket a harcok közelsége miatt nem lehet kiaknázni?
Harkiv környékén le kellett állítani a kitermelést több jó gázmezőnél is, vagy a Fekete-tengeren lévő gáz- és olajmezők sem működnek most. De nélkülük is arra számíthatunk, hogy Ukrajna hamarosan exportálóvá válik gázból is.
Ehhez kapcsolódóan: A népirtás egyik formája: ukrán gyermekek ezreit hurcolják el az oroszok
Mi a helyzet a megújulók terén?
A megújuló energiatermelés, különösen a nap- és a szélenergia-termelés szenvedte talán az egyik legnagyobb csapást a háború miatt. 2014 előtt jelentősnek mondható ukrajnai termelés volt, de a legtöbb hasonló beruházás az ország déli részén volt. Ezeket pedig megsemmisítette vagy elfoglalta az oda bevonuló orosz hadsereg.
Hogy zajlik az együttműködés ezen a téren az EU-val és Magyarországgal?
Nagyon jól, az elmúlt nyolc-tíz évben az ukrán energia-infrastruktúra és -szabályozás integrálása az európai rendszerbe abszolút sikersztori volt, Ukrajna az európai energiahálózat része. Új LNG-projektek indulnak Lengyelországgal, a gázvezetékeken a gáz kétirányú áramlása pedig nem csak kelet–nyugati tengelyen megoldott, hanem Romániába és Moldovába is. Iparágon belül, az állami vállalatok között nagyon jó a kapcsolat Magyarországgal, az orosz gáz nagyobb fennakadások nélkül érkezik a vezetékeinken Magyarországra és Európába. Amikor problémák léptek fel a visszaáramoltatott gázzal, akkor is meg tudtunk állapodni a magyar állami vállalattal, és így Moldovát is ki tudtuk segíteni.
Itthon nem ismert, hogy a dízelhiányos környezetben mennyi dízelt ad el Magyarországról és Szlovákiából Ukrajnába a Mol. Ezt lehet tudni?
Az árat nem tudom megmondani, de tavaly 114 ezer tonna dízelt importáltunk Magyarországról vezetéken keresztül. Gyakorlati, kereskedelmi szinten tehát az együttműködés teljesen jó, politikai téren kevésbé. Olajtermékek esetében a május-június volt csak nehéz. Miután Ukrajna ezeket jelentős részben Beloruszból szerezte be korábban, át kellett alakítani az ellátási láncot, de Szlovákia, Románia és más országok szállítóin keresztül ez megoldódott a polgári lakosság számára is. Egyébként az egész háború során nagyfokú szolidaritást tapasztataltunk európai partnereinknél, a felmerülő ellátási problémákat gyorsan át tudtuk hidalni a segítségükkel.
Mennyire működhet egyébként az infrastruktúra terrorbombázása a lakosság elszántságának megingatására?
Szerintem nem fog működni, de a nyugati segítségnek köszönhetően az ukrán légvédelem is nagyon eredményesen működik mostanra, hozzátéve, hogy a fronthoz közelebbi régiók nagyobb bombázásoknak vannak kitéve, mint mondjuk Kijev környéke.
Ön szerint van esély arra, hogy Belarusz belépjen a háborúba Putyin oldalán?
Ezt nagyon valószínűtlennek tartom, a belarusz katonák nem hinném, hogy szívesen meghalnának Putyin céljaiért.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint Ukrajna céljai nem teljesen világosak ebben a konfliktusban. Erről mi a véleménye?
Ukrajna célja száz százalékban világos: visszaállítani az 1991-es határokat, amelyeket egyébként Oroszország is elismert. Ami nem világos, az inkább Putyin célja. Mit akar elérni? Először Donyecket és Luhanszkot kívánta elfoglalni, de ez nem sikerült. Aztán Herszon és Zaporizzsja területeit, de ez sem sikerült. Az oroszoknak fogalmuk sincs, hogy mit akarnak. Az ukrán álláspont teljesen világos, és hogy Orbán Viktor miért nem akarja megérteni, azt tőle kellene megkérdezni.
A magyar miniszterelnök nemrég arról is beszélt, hogy Oroszország szerinte legyőzhetetlen. Álláspontja abban is egyedülálló az EU-ban, hogy szerinte azonnali béketárgyalások kellenek az USA vagy a Nyugat és Oroszország között, az ukránok kihagyásával.
Akkor történelemórákat javaslok neki. Oroszország több háborút elvesztett a XX. században is, elég arra gondolni, amikor Sztálin le akarta rohanni Finnországot, de nem sikerült. Most is kiszorítottuk őket Kijevnél, Herszonnál vagy a Donbász környékén, nem értem, hogy mire alapozva gondolja Orbán, hogy az oroszok fogják megnyerni a háborút. Emellett a saját logikáját felhasználva ő vajon átadná-e Magyarország irányítást az USA-nak vagy bárki másnak, hogy alkudozzanak helyette, döntsék, el hogy éljenek a magyarok? Ezt a háborút Putyin Ukrajna ellen indította, nem az USA ellen. Ennek a felvetésnek semmi értelme, teljesen érthetetlen.
Mit javasol, a hétköznapi magyarok hogyan tudják segíteni Ukrajna erőfeszítéseit a védekezésnél?
Tudom például, hogy rengeteg ukrán nagyon hálás a magyar embereknek azért, amiért segítettek a menekülőknek. Jó fogadtatásról, vendégszerető emberekről számoltak be azok is, akik akár csak átszálltak, és vonattal mentek tovább Lengyelország felé vagy máshova. Én magam annyit ajánlok, hogy csak maradjanak emberségesek, együttérzők a szomszédjukkal. Ma Ukrajnát támadta meg Putyin, de holnap lehet, hogy Moldovát fogja, és akkor majd onnan özönlenek a menekülők. Az oroszok sorozatosan megpróbálták lerohanni a szomszédaikat a történelem során. Amire pont a magyaroknak kellene jól emlékezniük 1956-ból – mi most ugyanebben a cipőben járunk.
Cikkünk első verziójában "140 ezer tonna" importált dízelt írtunk a helyes 114 ezer tonna helyett. A hiba a netes platformon angolul lezajlott interjú hangminőségéből fakadt, elnézést kérünk érte.
