Oroszország kivonulása a délkeleti Herszon városából újabb győzelmet jelent Kijev számára, miközben a frontvonalak a csatatéren továbbra is átrajzolódnak. De mivel a harcok a tél közeledtével új szakaszba lépnek, mi lesz a következő lépés a közel kilenc hónapja tartó háborúban?
Herszonból való visszavonulásukat követően az orosz erők a Dnyeper keleti partján, a várossal szemben ássák be magukat. Jelenleg olyan védelmi rendszereket állítanak fel, amelyek katonai elemzők szerint megakadályozhatják az ukrán előrenyomulást.
A folyó szélessége és az a tény, hogy a távozó orosz csapatok további károkat okoztak az Antonovszkij hídban, kockázatos manőverré teheti az ukránok számára az orosz csapatok üldözését.
„Ezt az orosz csapatkivonást Herszonból előkészítették. Tudjuk, hogy korábban kezdődött, mint ahogy a Kreml bejelentette” – mondta Roman Kosztenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), Kijev fő hírszerző ügynökségének ezredese a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös, orosz nyelvű csatornájának, a Jelenidőnek.
„Katonai szempontból hozzáértően vonultak vissza azzal, hogy fedezték a visszavonulásukat, és nagy területeket hagytak aláaknázva az esetleg előrenyomuló ukrán erők számára.”
Eközben a harcok továbbra is folytatódnak a keleti Donbász régióban, ahol az ukrán erők visszaverték az oroszok többszöri próbálkozását, hogy elfoglalják Bahmutot és Pavlivkát, miközben mindkét oldal egyre nagyobb veszteségeket szenved.
Kosztenko, aki egyben az ukrán parlament törvényhozója is, részt vett a közelmúltban az ukrajnai Mikolajiv régióban, Herszon városától mintegy ötven kilométerre északkeletre fekvő Sznihurivka város visszafoglalására irányuló katonai erőfeszítésekben. Azt mondja, hogy Oroszország visszavonulásával párhuzamosan folytatja a csapatok északabbra történő mozgatását, hogy megerősítse állásait a zaporizzsjai régióban Melitopol város felé és azon túl.
„Látjuk, hová mennek – mondta. – Most az a fő feladat, hogy a lehető legkevesebb orosz katona és felszerelés jusson el oda a folyó jobb partjáról.”
A téli időjárás beköszöntével – ami logisztikai nehézségeket okoz az újabb offenzívához szükséges csapatok és felszerelések mozgatásában – elemzők és diplomaták felvetették annak lehetőségét, hogy a harcok lelassulhatnak, mivel mindkét hadsereg átcsoportosításra törekszik.
Egyes nyugati vezetők – leginkább Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített vezérkarának elnöke – szintén felvetették a Kijev és Moszkva közötti új tárgyalások lehetőségét. Milley szerint a tél lehetőséget kínál a felek számára a tárgyalások megkezdésére.
Az ukrán tisztviselők azonban hajthatatlanok, szerintük a patthelyzet vagy a lassulás csak lehetővé tenné Moszkva számára, hogy megszilárdítsa elért pozícióit, és a saját feltételei szerint eszkalálja a harcokat, rámutatva, hogy Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai orosz erők parancsnoka szerint a herszoni kivonulás felszabadítja a csapatokat, hogy máshol harcoljanak.
Miközben a visszavonulást előkészítették, Moszkva újabb mozgósított katonai egységeket küldött a szvatovei és más kelet-ukrajnai területeken zajló harcba, hogy megpróbáljon ott győzelmet aratni.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint „világos, miért van szüksége Oroszországnak tárgyalásokra és háború befagyasztására: a tábornokok könyörögnek a kimerült hadsereg pihentetéséért, a Kreml pedig legalább néhány területi győzelmet akar, hogy ne tűnjön totális lúzernek. De miért van erre szüksége Ukrajnának? Folytatjuk területeink felszabadítását.”
„Szurovikin csak úgy tudta reálisan eladni a herszoni visszavonulás ötletét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, ha a biztos keleti siker ígéretét kínálta – írta közben Andrij Zagorodnyuk, Ukrajna volt védelmi minisztere, aki jelenleg az Atlantic Council, egy washingtoni székhelyű agytröszt munkatársa. – Ukrajnának ezért az elkövetkező hetekben jelentős eszkalációra kell felkészülnie a Donbász térségében.”
Oroszország soraiba kényszerítve
Az orosz csapatok korábbi katonai kudarcát és szeptemberi harkivi visszavonulását követően a Kreml mozgósítási akciót indított, hogy katonakorú férfiakat hívjon be az ukrajnai háborúba.
Az újoncok azonban eddig nem tudtak lendületet adni a harctéren, és egyre több jelentés szól a rossz morálról, valamint a frontra vezényelt, rosszul felszerelt és rosszul kiképzett katonákról.
A Jelenidő többtucatnyi olyan mozgósított hozzátartozójával beszélt, akiket a frontra küldtek az ukrajnai Luhanszk megyében található Szvatove városában, ahol egységeik súlyos veszteségeket szenvedtek. Családtagjaik szerint az újoncok elmondása szerint nehéz körülményekkel kell szembenézniük, és nem áll rendelkezésükre elegendő fegyver és lőszer. Néhányan még azt is megtagadták, hogy folytassák a harcot, és jelenleg fogdában ülnek, mert háborús időben nem engedelmeskedtek a parancsoknak.
„A bátyám jelentkezett, és azt mondta, hogy egy pincében vannak Zajcevében (Kelet-Ukrajnában) – mesélte Jekatyerina Belova Alekszej Arszjutinról, aki egy Moszkva melletti KFC-ben dolgozott menedzserként, mielőtt szeptember 25-én behívót kapott, és Szvatovébe vezényelték. – Azt mondta, hogy 250 másik ember volt ott, amikor fogva tartották.”
Alla Petrovna kapott egy hívást a fiától, aki szintén azt mondta, hogy másokkal együtt őrizetbe vették, mert nem volt hajlandó harcolni, és hogy az épületben, ahol fogva tartották, nem voltak kényelmi berendezések. Hozzátette, hogy sok férfira nyomást gyakoroltak, hogy írjon alá olyan dokumentumokat, amelyekben elismeri, hogy megtagadta a parancsnoka parancsát, ami bűncselekménynek minősül.
Anasztaszija Dutova, akinek férjét az oroszországi kurszki területről hívták be, és a luhanszki frontra küldték, a térségből nemrég mozgósított férfiak feleségeivel együtt próbált lobbizni a helyi katonai ügyészségnél. Férjeik egységét súlyos támadások érik Kelet-Ukrajnában, és a katonák gyakran panaszkodnak feleségüknek a rossz stratégiára és arra, hogy a vezető tisztek rosszul irányítják a műveleteket.
Az asszony azt mondja, hogy közös felhívást írtak, és a hivatal azt mondta nekik, hogy konvojt küldenek értük, de a férje még mindig a front közelében tartózkodik, és arról beszélt neki, hogy semmi jele annak, hogy bárki is jönne.
„Sokan megsebesültek és sokan már meghaltak. Van, akit csak hagynak elvérezni – mondta Dutova. – Mások megbetegednek a hidegtől, és lehet, hogy van, akinek tüdőgyulladása van.”
Mi jön ezután?
Elemzők a következő hetekben közelről figyelik majd a harcokat és Kijev és Moszkva következő lépéseit, ahogy az új harcvonalak kialakulnak.
Milley november 10-én a New York-i Gazdasági Klubban tartott rendezvényen elmondta, hogy Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt több mint százezer áldozata – halott és sebesült – van a Kreml február 24-i inváziója óta.
A növekvő veszteségek és Oroszország visszavonulása közepette egyes elemzők szerint Moszkva egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával a háború jövőjéről.
Joe Biden amerikai elnök kormányának egyes tisztviselői, mint például Milley tábornok szintén azt szorgalmazták, hogy a tél folyamán a diplomáciára összpontosítsanak. Ez azonban állítólag kisebbségi álláspont, Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy nem fognak nyomást gyakorolni Kijevre.
„Ez az ukránokon múlik. Ukrajna nélkül nincs semmilyen döntés Ukrajnáról” – mondta Biden egy november 9-i sajtótájékoztatón, amikor a tárgyalások lehetőségéről kérdezték.
Szélesebb körű aggodalmak is fennállnak azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehetnek gyümölcsözők a tárgyalások, amíg a Kreml ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy Kijevnek el kell fogadnia Oroszország illegális területfoglalását, és hogy Moszkva a tűzszünetet csak arra használná fel, hogy újjáépítse erőit és újabb támadást indítson Ukrajna ellen. Ukrán tisztviselők azt is jelezték, hogy az elmúlt hónapokban elért sorozatos harctéri győzelmek után továbbra is harcolni akarnak, és területeket akarnak visszaszerezni.
„A háború nem fog leállni télen – írta Mick Ryan, az ausztrál hadsereg nemrég nyugállományba vonult vezérőrnagya, az ukrajnai háború kommentátora az ausztrál ABC egyik nemrégiben megjelent cikkében. – De más tempóban fog zajlani (…) Ez lehetőséget ad a politikai és katonai vezetőknek, hogy megtervezzék, milyen lesz az előttük álló, valószínűleg brutális és véres év.”
