Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Uniós menetrend készült a menekültügyi törvény elfogadása érdekében


Kirgiz bevándorlók egy prágai ünnepségen 2022. augusztus 27-én
Kirgiz bevándorlók egy prágai ünnepségen 2022. augusztus 27-én

2024 februárjára meg kell hozni a szükséges jogszabályokat annak érdekében, hogy a közös európai menekültügyi rendszer működni tudjon. Ez összesen kilenc jogszabályt jelent, amelynek többsége valószínűleg nem ütközik akadályba, ám akad néhány évek óta vitatott pont – és egy potenciális magyar vétó lehetősége.

Megegyezett az Európai Parlament és az unió elnökségét ellátó, egymást követő öt kormány abban, hogy 2024 elejéig megteszik a szükséges jogalkotási lépéseket ahhoz, hogy az EU-nak legyen egységes menekültügyi és migrációs szabályozása. A nyomaték kedvéért erről a dokumentumot is aláírtak. A céldátum különösen ambiciózusnak tűnik, ha tudjuk, hogy ez a téma már több mint hat éve az EU egyik legnagyobb adósságának számít, 2016 óta nem sikerült jogi választ találni a kontinens egyik legnagyobb kihívására. De természetesen nem csak jogi kérdés, hiszen a vita rendszerint politikai színezetű, ha lenne politikai közös akarat, azt már könnyebb lenne jogi köntösbe csomagolni.

Kudarcos évek

A 2015-ös nagy menekültválság után az Európai Bizottság viszonylag gyorsan reagált, a következő év májusában lerakott az asztalra egy jogszabálytervezetet, amely akkor még tartalmazott például menekültek áthelyezésére vonatkozó kötelező kvótát. Ez azonban már akkor sem azt jelentette, amit a magyar kormány kommunikált róla: szó sem volt illegális bevándorlók tömegeinek kötelező letelepítéséről. A tagállamoknak arra kellett volna kötelezettséget vállalniuk, hogy ha egy másik tagállam menekültügyi rendszere nem bírja a rá nehezedő nyomást, egy kvóta alapján a többi tagállam átvesz menedékkérőket, és lefolytatja velük szemben a menekültügyi eljárást. Magyarország esetében ez az azóta volt legnagyobb nyomás közepette sem jelentett volna többet pár száz embernél, akik közül azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra, ki lehetett volna utasítani.

Ez a terv meghiúsult, persze nemcsak Magyarországnak voltak fenntartásai, de az Orbán-kormány kategorikusan elzárkózott.

Az Ursula von der Leyen által vezetett, 2019 decemberében hivatalba lépő új Európai Bizottság 2020 őszére készítette el az új javaslatát. Ebből már hiányzott a kvótarendszer, erősebb határvédelmet, az illegális bevándorlók hatékonyabb visszaküldését és a belső mozgások megakadályozására alkalmas intézkedéseket tartalmazott. Az elmúlt két évben azonban nem sikerült közös nevezőre jutni, Magyarország egyébként ezt a javaslatot sem támogatja. Most azonban az uniós jogalkotók megnyomták a vészcsengőt. Nem véletlenül, jelenleg a migráció kezelése eseti, a tagállamok egymás között tologatják a bevándorlókat, miközben aránytalanul nagy teher hárul a frontországokra, amelyek alatt most a Földközi-tenger térségét kell érteni.

Szoros határidő

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Ylva Johansson, a témáért felelős uniós belügyi biztos, valamint Csehország, Svédország, Spanyolország, Belgium és Franciaország EU-hoz akkreditált nagykövete látta el kézjegyével azt a dokumentumot, amelyben az aláírók elkötelezték magukat, hogy a 2024-es uniós választások előtt együttműködnek az uniós migrációs és menekültügyi szabályok reformjának elfogadása érdekében. Az imént említett öt ország adja az EU soros elnökségét 2022 elejétől a jelenlegi Európai Parlament mandátumának végéig.

„A Közös Európai Menekültügyi Rendszer és az Új európai migrációs és menekültügyi paktum kiemelt prioritást jelent az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa munkájában. Mindkét félnek meg kell tennie a szükséges erőfeszítéseket, és a lehető legszorosabban együtt kell működnie a jogalkotási javaslatoknak a 2019–2024-es jogalkotási időszak vége előtt történő elfogadása érdekében – áll többek között az állásfoglalásban. Azt is rögzítik, hogy az előbbiek elérése érdekében a vonatkozó aktákról szóló tárgyalásokat 2024 februárjáig le kell zárni. – Ehhez az szükséges, hogy a társjogalkotók közötti tárgyalásokat legkésőbb 2022 végén meg kell kezdeni” – teszik hozzá.

Az aláírók ünnepélyes kijelentéseket is tettek: „Hiszünk abban, hogy erőfeszítéseink egyesítése révén az unió valódi előrehaladást és eredményeket érhet el a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt. Képesnek kell lennünk arra, hogy új jogszabályi keretet biztosítsunk az egyik legnagyobb kihívást jelentő szakpolitikai területen, ahol csak egy közös uniós válasz biztosíthat fenntartható rendszert” – olvasható a történelminek szánt dokumentumban.

Az Orbán-szál

„A tagállamok közötti igazságos felelősségmegosztás, valamint a migrációs áramlások kezelésekor szolidáris fellépés” – ezt szeretnék megvalósítani az európai politikusok, akikre több külső, feszítő tényező is hat. Egy forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország megmutatta, képesek akár migránsokat is utaztatni az uniós határokra, és Fehéroroszország segítségével átjuttatni őket, határ menti válságot előidézve a hibrid támadással. Az orosz–ukrán háború menekülthulláma soha nem látott próbatétel elé állítja az európai országokat és intézményeket, így a további, szabályozatlan migráció csak rontja a helyzetet. Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Európa határán előbb-utóbb a klímamenekültek is meg fognak jelenni, amire lehetőség szerint fel kell készülnie az EU-nak. Ezért is tartják sokan felelőtlenségnek, hogy az elmúlt évek viszonylag migrációmentes időszakát nem sikerült felhasználni a házi feladat elvégzésére.

A társjogalkotók mostani közös nyilatkozatának van még egy érdekes vetülete – figyelmeztette a Szabad Európa tudósítóját egy másik forrás. Az egymást követő elnökségek közül időben az utolsó az aláírók közül Belgium, amely 2024 első felében látja el az elnökséget. Az EP-választások pedig ennek az évnek a tavaszán lesznek, tehát a jogalkotásra rendelkezésre álló utolsó időszak az év első egy-két hónapja. De van még egy – valószínűleg – fontos szempont akkor, amikor a menetrendet így határozták meg: a belgákat követően, 2024 második felében a jelenlegi magyar kormány irányítja majd az uniós jogalkotást, Orbán Viktor lesz az állam- és kormányfők tanácsának soros elnöke.

A bátorság szimfóniája: Lisszabonban zenélnek tovább a fiatal menekült afgán zenészek
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:06:27 0:00

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG