Az év végére besűrűsödő uniós események heti összefoglalójában a pénz játssza a főszerepet. A módosított helyreállítási és energetikai beruházási terv tanácsi jóváhagyása után Magyarország jövőre 920 millió eurós előleget kaphat, és ez csak a kezdet. A jogalkotók által kitárgyalt rendeletnek köszönhetően az EU még jobban a forrásokat megdézsmálók körmére néz majd.
Ahogy arra számítani lehetett, a pénzügyminiszteri tanács pénteken tizenkét másik tagállaméval együtt áldását adta a módosított magyar helyreállítási és azon belül a REPowerEU tervre is. A jóváhagyás azt jelenti, hogy a kormány 2024-ben két részletben összesen 920 millió euróról (a 4,6 milliárd euró összegű uniós kölcsön húsz százalékáról) állíthat ki számlát a bizottságnak. A kölcsön nyolcvan százaléka továbbra is zárolva lesz egészen addig, amíg Magyarország nem teljesíti a jogállami feltételességi eljáráshoz kapcsolódó összes szupermérföldkövet.
A tizenhárom tagállami terv közül tizenegy egyhangú jóváhagyást kapott, csak a lengyel és a magyar tervek elfogadása során voltak tartózkodók, a lengyeleknél egy ország, míg hazánk esetében négyen: a hollandok és a három balti állam. Az előkészítő ülések során ez a négy tagállam fogalmazott meg határozott kételyeket nem is annyira a tervek, hanem a pénzek szabályos elköltésére vonatkozó teljes körű garanciák hiánya miatt. Több más tagállam is észrevételeket tett, de végül négy ország tartózkodott csak a szavazásnál. Ez azonban nem befolyásolta a terv elfogadását, mert nem volt meg a blokkoló kisebbség.
Ha minden a terv szerint halad, a bizottság legkorábban jövő szerdán, egy írásos eljárás végén pozitív értékelést állíthat ki a horizontális feljogosító feltételeknek való magyar megfelelésről, ami maximum 13 milliárd – a tematikus feljogosító feltételek nem teljes körű teljesítése miatt pillanatnyilag tízmilliárd – euró kohéziós politikai forráshoz való hozzáférés előtt nyithatja meg az utat Magyarország számára a 2021–2027-es időszakra rendelkezésre álló, 21,7 milliárd eurós keretösszegből. Ebből bizottsági források szerint valamikor jövő februárban körülbelül ötszázmillió eurót utalhatnak át a magyar kincstárnak a kormány által eddig benyújtott számlák ellentételezéseként.
A kormány első lépésként a bizottság november 1-jei leveleire válaszul lejelentette azt a két, még hiányzó intézkedést, amelyek most már eloszlathatják a bizottság magyar igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatos kételyeit. A testületnek papíron kilenc nap áll még rendelkezésére a magyar intézkedések értékelésére, a végleges döntéshez azonban az Országgyűlésnek meg kell szavaznia egy beígért törvénymódosítást, és a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni.
Még korai lenne előre inni a medve bőrére
Vannak ugyanakkor olyan hangok, amelyek szerint Brüsszel a december 14-én kezdődő, kétnaposra tervezett állam- és kormányfői találkozó utánra halasztja a végleges döntést, bevárva, hogy Orbán Viktor beváltja-e fenyegetését, és megvétózza-e az ukrán tárgyaláskezdést. Az elkövetkező napok tehát még bőven szolgálhatnak meglepetéssel.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy bár a két, pénzt is az ablakba kihelyező döntéssel megszakadhat egy hosszú magyar diéta, de még így is éppen elég uniós forrás marad befagyasztva jövő évre. A bizottság egy december 13-án bemutatandó jelentésben megállapítja majd, hogy Magyarország az elmúlt egy évben nem lépett előre annak a 21 szupermérföldkőnek a teljesítésében, amelyek a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásához szükségesek, és amelyek nélkül a helyreállítási eszközből papíron Magyarországnak félretett 5,8 milliárd euró összegű, vissza nem térítendő támogatás is zárolva marad. Itt 2024 végéig kellene teljesíteni a szupermérföldköveket, különben az ország búcsút inthet annak a 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forrásnak, amelyet az eljárás során függesztettek fel (három operatív program teljes keretének 55 százalékáról van szó).
A továbbra is megoldatlan kérdések közé tartozik minden fogadkozás és mesterséges határidő ellenére a közérdekű magyar vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) összeférhetetlenségi problémájának rendezése, ami miatt magyar kutatóműhelyek máris elestek támogatásoktól, és kérdésessé válhat a diákrészvétel is az Erasmus+ programban.
De ez még nem minden. Magyarország a bizottság szerint továbbra is adós három további, az alapjogi chartához fűzhető hiányosság orvoslásával. Ezek a következők: szexuális kisebbségek jogai (úgynevezett gyermekvédelmi törvény), menekültek jogainak biztosítása és a tudományos élet szabadsága. Ezeknek a megoldatlansága további 2,6 milliárd eurót blokkol a kohéziós politikai alapokból, de mind külön jogi eljárás tárgyát is képezi, ezért rendezésük valószínűleg a legvégére marad.
A pénzügyi rendelet szigorítása sem független a magyar kontextustól
Miután az uniós pénzek védelméről szól, egy, a tanács és az Európai Parlament által a héten kötött politikai megállapodásnak is van közvetve magyar vonatkozása. A két intézmény megállapodott a pénzügyi rendelet célzott kiigazításáról (valójában szigorításáról), szem előtt tartva a jelenlegi, többéves uniós keretköltségvetés (MFF) végrehajtását.
Az új pénzügyi rendelet csökkenteni próbálja a tagállamok adminisztratív terheit a költségvetés végrehajtásában, és fontos adatvédelmi garanciákat is tartalmaz a digitalizáció folyamatában.
Daniel Freund német zöldpárti képviselő, a parlamenti tárgyalódelegáció tagja három elemet emelt ki az alkuból. Először is az úgynevezett uniós feketelista kiterjesztését – igaz, csak 2028-tól – az EU-források minden olyan haszonélvezőjére, akik bűnösnek találtatnak csalásban, korrupcióban vagy terrorizmus finanszírozásában. Az ilyen személyeket és üzleti vállalkozásokat kizárják az uniós költségvetési források felhasználásából. Jelenleg a feketelista csak az uniós költségvetési források húsz százalékát fedi le.
Az új pénzügyi rendelet értelmében a már létező ARACHNE rendszer továbbfejlesztésével egy központi elektronikus adatbázist hoznak létre az uniós költségvetési források legnagyobb haszonélvezőinek nyomon követésére. A tagállamoknak a következő hétéves időszaktól (2028-tól) kötelező lesz feltölteniük a rendszerbe ezeket az adatokat.
Külön zöldszínezetet visz a pénzügyi rendeletbe, hogy a büdzsé végrehajtása során tiszteletben kell majd tartani azt az elvet, amely szerint egyetlen gazdasági tevékenység sem tehet kárt a környezetben és a környezetvédelmi célokban. Freund szerint ez megnyitja az utat a stratégiai perek indítása előtt, például az EU által finanszírozott, fosszilis üzemanyaggal működő infrastruktúrák esetében.
