Üzbegisztánban egyre több embert börtönöztek be az államfő megsértése miatt. Az enyhítésre irányuló kérelmek süket fülekre találnak.
Az év elején öt év börtönre ítélték Sitora Bozorovát, egy 24 éves nőt, mert a közösségi médiában közzétett bejegyzéseiben Savkat Mirzijojev elnök „dinasztiájának elégetésére” szólított fel.
Bozorova – akit azzal is vádoltak, hogy nem éppen hízelgő megjegyzést tett Mirzijojev lányára és legfőbb tanácsadójára, Szajda Mirzijojevára – most azon állampolgárok egyre növekvő csoportjába tartozik, akiket az államfő megsértése miatt börtönbe zártak. Ez a bűncselekmény 2021-ben került a törvénykönyvbe.
Miután 2016-ban elnök lett, Mirzijojev a szólásszabadság bajnokaként pozicionálta magát, ami váltást jelentett elődje, Iszlam Karimov súlyos tekintélyelvű uralmához képest, és amit lelkesen fogadtak otthon és külföldön egyaránt. Most úgy tűnik, hogy ez már a múlt, a Mirzijojevnek nyújtott törvényi védelem csak hozzájárul az elnyomás kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez.
Egyenesen a börtönbe
A törvénymódosítás része annak a növekvő jogi arzenálnak, amely az üzbég hatóságok rendelkezésére áll, hogy elfojtsák az ellenvéleményeket, amelyek a kezdeti nyitás után egyre gyakoribbá váltak.
A legfelsőbb bíróság adatai alapján az UzNews üzbég lap arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben legalább tíz embert ítéltek börtönre az elnök megsértése miatt.
A cikkben részletezett esetek 25 és 60 év közötti állampolgárokról szólnak, akiknek büntetései a közmunkától kezdve a maximálisan kiszabható öt évig terjednek, sőt még azon is túl, mert néhány vádlottat más bűncselekmények miatt is elítéltek.
Az ítéletek alapját túlnyomórészt online posztok vagy kommentek jelentették. Az Üzbegisztán különböző részein élő elítéltek egyike sem rendelkezett jelentős online követői bázissal.
Az ilyen típusú célzott büntetőeljárások már megszokottak – mondta Nagyezda Atajeva, a párizsi székhelyű Közép-ázsiai Emberi Jogi Szövetség (AHRCA) független jogvédő szervezet elnöke, aki a brüsszeli Nemzetközi Partnerség az Emberi Jogokért (IPHR) szervezetével együttműködve hamarosan jelentést tesz közzé az üzbegisztáni szólásszabadság helyzetéről.
Atajeva a Szabad Európának azt mondta, hogy Üzbegisztán törvényei jelenleg mintegy harminc paragrafust tartalmaznak, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a szólásszabadsághoz. A 158-as paragrafus 3. része alapján elítélt emberek túlnyomó többsége büntetlen előéletű – hívta fel rá a figyelmet.
„Sok más országban, amikor a szólásszabadsággal kapcsolatos bűncselekményekről van szó, a bűnüldöző szervek első lépése a figyelmeztetés. Üzbegisztánban nincs figyelmeztetés, egyből jön a börtön” – fogalmazott.
Eddig az enyhítésre vonatkozó kérelmek süket fülekre találtak.
„Nem hiszem el, hogy a lányom megsértette volna az elnököt” – mondta Bozorova édesanyja, Szaodat Kurbanova a Szabad Európa üzbég szolgálatának, miután szenvedélyes felhívást intézett az elnökhöz.
„Elnök úr, kérem, a lányomnak meg kell házasodnia. Nem szeretném, hogy börtönben töltse az életét, mint valami huligán, hiszen annyi reménye és álma volt. Arra kérem, fontolja meg a kérelmemet, és segítsen nekünk, hogy a lányomat felmentsék, és hazatérhessen hozzánk” – írta.
A legfiatalabb ismert állampolgár, akit az elnök megsértése miatt börtönbe zártak, egy 19 éves szamarkandi vádlott, akit 2023 októberében két és fél év börtönbüntetésre ítéltek.
A Szabad Európa üzbég szolgálata által megismert bírósági ítélet szerint Dilszod Iszkandarov az Instagramon egy, az elnök családjáról szóló videó alá írt kommentjében szidalmazta az elnököt és családját.
Iszkandarov, aki ekkor Oroszországban volt, barátai tanácsára törölte a kommentet, és később, a bíróságon megbánta tettét, de mindezek nem kímélték meg a börtöntől.
Visszafejlődés
2019-ben, mintegy három évvel Iszlam Karimov régóta hatalmon lévő üzbég vezető halála után a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságot figyelő szervezet nagyon súlyosról súlyosra javította az üzbég sajtószabadság helyzetét.
Az RSF éves sajtószabadság-indexében Üzbegisztán ekkor először nem tartozott az olyan „vörös” országok közé, mint Kína, Irán és Szaúd-Arábia, amelyek a sajtószabadság legsúlyosabb megsértői a szervezet szerint.
Ehelyett abba a „barackszínű” csoportba került, amelybe Kolumbia, Marokkó, Indonézia és Üzbegisztán közép-ázsiai szomszédja, Kazahsztán tartozik.
Öt évvel a javulás után Üzbegisztán ma ismét a vörös kategóriában van, a 180 ország közül a 148. helyen áll, 11 hellyel a tavalyi alatt.
„Nagy nyomás nehezedik a híroldalakra és a bloggerekre. Az anyagokat rendszeresen törlik. Cenzúra, öncenzúra. A kollégák vagy már otthagyták az újságírást, vagy ezen gondolkodnak” – írta Sukrat Latipov újságíró a Telegramon, arra reagálva, hogy Üzbegisztán visszaesett a rangsorban, amelyet az RSF minden évben május 3-án, a sajtószabadság világnapján ad ki.
A közelmúltban történt esetek, amikor az elnök megsértéséért börtön járt, úgy tűnik, hogy az általános elnyomás fokozódását jelzik, amely Mirzijojev első hivatali idejének vége felé kezdődött, és a jelek szerint a közösségi média új generációját célozza, akik az elmúlt években jelentek meg.
Az egyik első üzbég, aki ilyen vádakkal került rács mögé, Otabek Szattorij vlogger a déli Termez városából, aki keményen bírálta a helyi vezetőket a korrupció és a rossz gazdálkodás miatt.
Távolról sem sértegette Mirzijojevet, inspirációként hivatkozott rá. Korábban az üzbég elnök arra kérte a bloggereket és vloggereket, hogy leplezzék le az állami tisztviselők hiányosságait, és azt ígérte, hogy kiáll az újságírók mellett.
Szattorijt azonban 2021 májusában zsarolás és rágalmazás vádjával hat és fél év börtönre ítélték, idén februárban helyezték feltételesen szabadlábra. Bár már kint van, büntetése hátralévő részében fizetése húsz százalékát be kell fizetnie az államnak.
Szattorij elítélése óta a zsarolás gyakori vádpont lett a bloggerek ellen Üzbegisztánban.
A Szabad Európának adott tavalyi interjúban Umida Nijazova, a berlini székhelyű Üzbég Emberi Jogi Fórum igazgatója azt állította, hogy ez egy szándékos taktika része, amelynek célja, hogy a bloggerek elleni perek magánemberek közötti vitának tűnjenek.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy zsarolási vádakat könnyű kitalálni. Nem szükséges tárgyi bizonyítékot bemutatni, elég, ha valaki ír egy feljelentést a rendőrségnek arról, hogy egy blogger pénzt zsarolt ki tőle” – mondta akkor Nijazova.
A bloggerek ellen emelt másik vád a közbiztonság és az alkotmányos rend veszélyeztetése. Ez egy homályos jogszabály, amelyet az ügyészségek és a bíróságok a Karimov-korszakban is előszeretettel használtak.
Fozilhoja Orifhojaev blogger – akit 2022 elején ilyen vádak alapján hét és fél év börtönre ítéltek – tavaly decemberben szabadult a börtönből feltételes szabadlábra helyezéssel.
Szintén tavaly decemberben Olimjon Kajdarov, Kokand város népszerű bloggere nyolc év börtönt kapott zsarolás és rágalmazás miatt.
A súlyos ítéletek elérik a kívánt hatást: elnémítják a kritikus hangokat.
Az üzbég nyomtatott sajtóban és televíziókban dolgozó kollégáikhoz hasonlóan a bloggerek is visszafogják magukat, vagy feladják tevékenységüket, gyakran a hatóságok kifejezett bátorítására.
Tavaly az RSF riadót fújt, miután a hatóságok nyomására Dél-Üzbegisztán egyetlen régiójában hat Telegram-csatornát kapcsoltak le, ezzel több tízezer olvasót fosztottak meg a hírektől.
Ezzel egy időben a kormánypárti bloggerek egyre nagyobb befolyást gyakorolnak az információs térre, és hatalmas követőtáborra tesznek szert. Mindez azt jelenti, hogy Mirzijojev rezsimje elveszíti a valós visszacsatolási mechanizmust – érvelt Atajeva.
„Üzbegisztán ismét olyan lesz, mint egy akvárium, ahol a víz már bűzlik, de a polgároknak nem engedik, hogy bármit is mondjanak. Ők csak halak, akik befogott szájjal úszkálhatnak” – tette hozzá.
