Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Választási reformot ígérnek, januárban kétszer is szavazhatnak Kirgizisztánban


Szadir Dzsaparov, Biskek, Kirgizisztán, 2020. október 16.

A miniszterelnökség után az államfői jogkört is megszerezte Szadir Dzsaparov kirgiz politikus, akit az októberi választást követő zavargások után nevezett ki a parlament egy rendkívüli ülésen. Kormánya azt ígéri, januárban írnak ki új választásokat az előző, érvénytelenített szavazás után.

Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz államfő csütörtökön jelentette be lemondását, azt követően, hogy tiltakozások, zavargások hatására választási bizottság érvénytelenítette a parlamenti választás eredményét, majd a parlament új kormányfőt nevezett ki: azt a Szadir Dzsaparovot, akit tüntetők szabadítottak ki a börtönből.

Csalásgyanú miatt érvénytelenítették a választásokat

A közép-ázsiai országban október 4-én tartottak választásokat, ám ennek szabályosságát sokan megkérdőjelezték, az elnökhöz közel álló, parlamentbe jutó pártokat csalással vádolták. Hamarosan országszerte tüntetésekbe kezdtek a törvényhozásból kiszorult pártok hívei, a megmozdulások hamarosan zavargásba fordultak át. A tüntetők elfoglalták a parlamentet és az az elnöki hivatalt, valamint az államügyészség épületét is, mire a választási bizottság bejelentette, hogy teljesíti a tüntetők követeléseit, és érvényteleníti a választás eredményét.

A távozó elnök jóváhagyta az új miniszterelnök kinevezését, majd lemondásakor azt mondta: „A béke és az egység hazánkban fontosabb, mint bármelyik poszt. Nem ragaszkodom foggal-körömmel a hatalomhoz, és nem akarom, hogy Kirgizisztán történelmébe olyan elnökként vonuljak be, aki vért ontott és saját polgáraira lőtt".

Rendkívüli hatalmat kap az új miniszterelnök

A kirgiz törvények szerint, ha az elnök lemond a hivataláról, utódja a parlament elnöke lesz, csakhogy a kaotikus helyzetben a házelnök is lemondott, utódja pedig azt mondta, „nincs erkölcsi joga” átvenni az elnöki hivatalt, hiszen nem választották meg. Ha a házelnök nem vállalja a megbízatást, a törvény értelmében az államfői hivatalt a miniszterelnök veszi át (akit jelen esetben szintén nem demokratikus választáson választottak).

Dzsaparov másnap bejelentette a hatalomátvételt, és felszólította a tüntetőket, hogy menjenek haza. A belügyminisztérium szerint Dzsaparov beiktatása egyelőre stabilizálta a helyzetet. Mint jelentették, a fővárosban, Bisekben „az állami szervek tartják a rendet”, emiatt a parlament pénteken megszüntette a szükségállapotot.

Dzsaparov mostani kinevezését, sőt, szabadságát teljes egészében a tüntetéseknek köszönheti: a politikus, aki korábban a szintén megbuktatott Kurmanbek Bakiev elnök tanácsadója volt, 2017-ben egy állami tisztviselő túszul ejtéséért ítélték börtönbüntetésre. A zavargások alatt azonban a tüntetők azonban elfoglalták a börtönt is, és más fogva tartott politikusokkal együtt kiengedték. Igaz, az ellene érvényes ítéletet még a kiszabadítása előtt, de már a zavargások alatt érvénytelenítette a bíróság.

Korrupciós botrány kivizsgálását ígérik

Az új kirgiz vezetés a napokban a korrupció elleni fellépésre tett ígéretet. A nemrég kijelölt nemzetbiztonsági főnök úgy nyilatkozott, hogy kivizsgálják az ország egyik legbefolyásosabb oligarchája, Raimbek Matraimov üzleteit. A politikus-üzletember ügyeiről idén tett közzé tényfeltáró anyagot a Szabad Európa, eszerint Matraimov korábban, vámtisztként szerzett kapcsolatait kihasználva több százmillió dolláros adócsalásban vett részt egy külföldi bűnszervezettel közösen. A jelentés rámutatott a Matraimov-család külföldi ingatlanvásárlására is, amire a bejelentett jövedelmükből nem lett volna pénzük. Nem sokkal a cikk közlése előtt az oknyomozók egyik forrását, aki elmondása szerint maga is részt vett a csalásokban, Isztambulban meggyilkolták.

Bár a Matraimov-ügy komoly felháborodást okozott, hivatalos eljárás nem indult, ellenben Matraimov és családja 700 ezer euróra perelte az oknyomozó újságírókat.

Januárban jöhet az új választás

A korrupció elleni fellépésen kívül Dzsaparov a választási rendszer reformját és egy új elnökválasztás kiírását ígérte. Pénteken a parlament 7-ről 5 százalékra csökkentette a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt, és ötödére csökkentette azt az összeget, amit a képviselőknek kell fizetnie a választáson való induláshoz. A választási csalások mellett a magas küszöb volt a tüntetők egyik fő panasza, hiszen emiatt számos, a politikai fősodráson kívül eső párt nem jutott be a parlamentbe.

Dzsaparov beszélt arról is, hogy január 10-e előtt új elnökválasztást tartanak. A választási bizottság elnöke, Nurdzsan Saildabekova pedig azt ígérte, hogy január 17-én kiírják az új parlamenti választásokat is – elvileg ekkor dőlhet el, hogy Dzsaparov választáson is megméretteti-e magát, és megtartja-e a kormányfői posztot.

XS
SM
MD
LG