Távozik az október 4-én megválasztott kirgiz elnök, Szooronbaj Dzsejenbekov, aki nyilatkozatában azt mondta: „A béke és az egység hazánkban fontosabb, mint bármelyik poszt. Nem ragaszkodom foggal-körömmel a hatalomhoz, és nem akarom, hogy Kirgizisztán történelmébe olyan elnökként vonuljak be, aki vért ontott és saját polgáraira lőtt".
Miután a parlament megszavazta Szadir Dzsaparov kormányát és programját, Szooronbaj Dzsejenbekov jóváhagyta a miniszterelnöki kinevezését is.
Dzsejenbekov ugyanakkor felszólította Szadir Dzsaparov támogatóit, hogy állítsák le a tüntetéseket.
A tüntetéseket az október 4-i parlamenti választások körüli feltételezett szabálytalanságok és szavazatvásárlási ügyek robbantották ki. Dzsaparovot egy börtönből engedték ki a tömegtüntetések elején.
Támogatói Biskek központjában gyűltek össze Dzsejenbenkov lemondásának nyilvánosságra hozatala után. Ezúttal azt skandálták, hogy "Dzsaparov az elnökünk!", a parlament feloszlatását követelték és Kanatbek Iszajev, a parlament elnökének lemondását.
Iszajev azt nyilatkozta a helyi 24.kg-nek, hogy "nincs erkölcsi alapja" az elnökségének, mivel a parlament jelenleg cselekvőképtelen és megismételt parlamenti választások előtt is áll. A kirgiz alkotmány szerint a parlament elnöke tölti be az elnöki tisztséget, amíg az új elnököt meg nem választják.
Sem Dzsejenbenkov sem Dzsaparov nem mutatkozott a nyilvánosság előtt az elnök lemondása óta. Egyes törvényhozók azt állítják, hogy az elnök lemondását csak akkor hiszik el, ha megjelenik és a nyilvánosság előtt is szabad akaratából megerősíti ezt.
Állításuk szerint a kétkedésüket nagyjából egy tucat képviselő kijelentései is erősítik. Velük Dzsejenbenkov csütörtök délelőtt találkozott, és azt mondta nekik, hogy nem fog lemondani, és addig hivatalában marad, amíg az új parlamentet meg nem választják.
Dzsaparov támogatói azt mondják, hogy szintén azt szeretnék, hogy Dzsaparov jelenjen meg nyilvánosan, és erősítse meg Dzsejenbenkov lemondását.
Kirgizisztánban október 4-én tartottak választásokat, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. Az eredményeket végül azért érvénytelenítették, mert az induló 16 párt közül 11 közölte, hogy nem ismeri el őket.
Ezt követően tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és több vidéki nagyvárosban. A tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt és kiszabadítottak a börtönből több elítélt politikust, köztük Szadir Dzsaparov ellenzéki vezetőt is.
15 év alatt ez a harmadik alkalom, hogy népfelkeléssel elnököt buktattak a poszt-szovjet közép-ázsiai köztársaságban.
