Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Vakcinatechnológiájuk megosztását kérik a gyógyszergyáraktól


Vírus- és vakcina-formájú sütik egy prágai cukrászdában, 2021. február 28-án.
Vírus- és vakcina-formájú sütik egy prágai cukrászdában, 2021. február 28-án.

Több ország és nemzetközi szervezet is arra szólította fel a nagy gyógyszergyárakat, hogy osszák meg a koronavírus elleni oltóanyagaik technológiáját, így lehetővé téve, hogy más vállalatok is beszállhassanak a vakcinák előállításába.

Afrikában és Délkelet-Ázsiában számos kormány, segélyszervezetek, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is szabadalmaik és kutatási eredményeik elérhetővé tételére szólította fel a gyógyszergyárakat. Annak érdekében, hogy mielőbb véget lehessen vetni a világszerte már csaknem 2,5 millió emberéletet követelő járványnak.

Az érintett vállalatok közölték, hogy eseti alapon tárgyalnak a licenszek átadásáról, ugyanis meg akarják védeni szellemi tulajdonjogaikat, illetve garantálni kívánják a készítmények biztonságát. Közülük egyébként több is költségvetési támogatásban részesült az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban, hogy gyorsabban fejleszthessék a vakcináikat

Az AP amerikai hírügynökség három kontinensen legalább három olyan üzemről tud, amely jelezte, hogy rövid időn belül meg tudná kezdeni a vakcinagyártást, amennyiben rendelkezne az ahhoz szükséges gyártási tudással, a know-how-val. Utóbbival kapcsolatban azonban válaszra várnak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vállalattól.

Kihasználatlan üzemek

A bírálók szerint a jelenlegi megközelítés nem elég hatékony, túl lassú, miközben hatalmas a globális kereslet a védőoltás iránt, a vírus, illetve az újabb mutációk terjedésének megállítása érdekében. A WHO nemrég a know-how megosztását sürgette a „globális ellátás drasztikus növelése érdekében”.

„Ha ez megtörténne, akkor egyik napról a másikra minden egyes kontinensen cégek tucatjai válnának képessé a vakcinagyártásra” – hangsúlyozta Abdul Muktadir, a több más védőoltás előállítását végző, bangladesi Incepta tulajdonosa. A cég jelenleg a kapacitásai mindössze negyedével működik.

A kínálat világszerte jelentősen elmarad a vakcinák iránti kereslettől, az egyelőre korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló oltóanyagokat pedig jórészt a gazdag országok használják fel. Az eddig legyártott vakcinák csaknem 80 százalékát tíz ország szívta fel eddig. Több mint 2,5 milliárd ember él olyan országban, amelyben még senkit nem oltottak be.

A jelenlegi megközelítés ráadásul azzal jár, hogy egyes szegény országoknak most többet kell fizetniük ugyanazon oltóanyagokért, mint a gazdag, fejlett államoknak. Brazília, Mexikó vagy Uganda például többet fizet az AstraZeneca vakcinájáért, mint az Európai Unió tagjai.

„Jelenleg tülekedést tapasztalunk, azt a megközelítést, amelyben a legerősebbek élnek túl, a legvastagabb pénztárcával rendelkezők és a legélesebben könyöklők elmarják, amit tudnak, másokat pedig hagynak meghalni” – jelentette ki Winnie Byanyima, az ENSZ AIDS-ellenes szervezetének (UNAIDS) vezetője.

Lehetséges megoldások a vakcinahiányra

A vakcinahiányra a szakértők két lehetséges megoldást emlegetnek. Az egyik értelmében létrehoznának egy úgynevezett közös szabadalmi alapot, amelyben önkéntesen megoszthatnák a technológiát és a kutatási eredményeket.

A másik a vonatkozó szellemi tulajdonjogok világjárvány alatti felfüggesztéséről szól. Ezt több mint száz ország támogatná, de a kezdeményezést az Egyesült Államok és Európa megakadályozta a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO).

A vakcinagyártók szerint utóbbi megoldás helyett a gazdag országoknak pusztán több vakcinát kellene juttatniuk a világ szegényebb térségeibe a COVAX-program keretében. A fejlett államok azonban saját lakosságukat részesítik előnyben a jelek szerint. Noha Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például korábban „globális közjószágnak” nevezte az oltóanyagokat, néhány nappal később exportkorlátozásokat vezetett be az EU.

Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója tavaly májusban azt mondt, hogy a szellemi tulajdonjogok megosztása „értelmetlen”, sőt egyenesen „veszélyes”. Az AstraZenecát vezető Pascal Soriot pedig arról beszélt, hogy ha a szellemi tulajdon védelme csorbát szenved, „senki számára nem lesznek ösztönzők az innovációra”. Az ötlet támogatói ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a legtöbb más készítménnyel ellentétben a koronavírus elleni vakcinák fejlesztését egyes országok adófizetői dollármilliárdokkal finanszírozták.

Számos szabadalom által védett gyógyszert egyébként különösebb technológia vagy tudásátadás nélkül is azonnal le tudnának gyártani a fejlődő országok gyárai. Azonban a nemzetközi kereskedelmi egyezmények egyik legfontosabb pontjának jellemzően a szabadalmi jogok tiszteletben tartása számít. Így például ha egy országban engedély nélkül kezdenék el gyártani az adott gyógyszert, az hamar súlyos büntetésekkel járhatna.

Készült az AP tudosítása nyomán.

XS
SM
MD
LG