Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Varga Zs. András a Kúriát is bevetné a kormány oldalán az uniós perekben


Varga Zs. András, a Kúria elnöke beszámolót tart a legfelsőbb bírói fórum 2022-es és 2023-as tevékenységéről az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 18-án
Varga Zs. András, a Kúria elnöke beszámolót tart a legfelsőbb bírói fórum 2022-es és 2023-as tevékenységéről az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 18-án

A Kúria elnöke arra utasította a kúriai európai jogi bírósági szaktanácsadókat, hogy munkájuk során az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmét helyezzék az EU-jog elé. Emellett létrehozott egy új szervezet is, amely részt venne a „nemzeti álláspont” kidolgozásában az uniós ügyekben, vagyis a kormány jogi tanácsadója lenne. Az EU joggyakorlatát kinevezése óta kritizáló Varga Zs. András a jogegységi határozatok és a fegyelmi bíróságok támadása mellett ezzel is befolyásolná a bírók ítélkezését – állítják szakértők.

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter január végén lapunk kérdésére elmondta, hogy a kormány „a legnevesebb EU-szakértők és jogi irodák bevonásával” még mérlegeli azokat a jogi válaszlépéseket, amelyeket korábban kilátásba helyezett az Európai Unió Bírósága (EUB) menekültügyi döntésének végre nem hajtása miatt kiszabott uniós pénzbírság ellen. Ezenkívül „minden rendelkezésére álló politikai és jogi eszközzel” megpróbálja elérni, hogy az ország hozzájusson azokhoz az uniós forrásokhoz is, amelyeket a jogállami (korrupciós és átláthatóságot érintő) mulasztások miatt zárolt az EU.

„A legnevesebb EU-szakértők és jogi irodák” közé immár a Kúria is beállt, legalábbis ez derül ki a legfelsőbb bírósági szervezet elnöke által 2025. január 14-én elnöki utasításban kiadott módosított szervezeti és működési szabályzatból (szmsz), amely létrehozott egy új egységet a Kúrián belül, a Bírósági Együttműködési Osztályt. Az szmsz másik fontos módosítása az európai és a hazai jog primátusának évtizedes vitáját oldja meg egy jogszabálynak nem minősülő szervezeti belső utasításban.

A két fontos változás

Az utóbbi módosítás egy több mint húsz éve létező intézménnyel, az európai jogi szaktanácsadókkal foglalkozik. Még az EU-csatlakozás előtt képeztek ki bírókat az EU-jogból oktatási célból, emiatt nemzeti trénernek nevezték őket. Közöttük volt például Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mostani elnöke is.

Feladatuk időközben átalakult tanácsadássá, és az OBH előző (első) elnöke, Handó Tünde hálózatba szervezte őket.(Tagjaik között nemcsak bírók, hanem bírósági titkárok is vannak.) Az OBH elnökének 2016-os utasítása szerint a hálózat célja, hogy hatékonyan elősegítse az európai uniós jog megfelelő alkalmazását a magyar igazságszolgáltatási rendszerben, hogy „a bírák a szaktanácsadó kollégáik speciális ismereteire támaszkodva alkalmazzák az uniós joganyagot, megismerjék az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatát”.

Az ítélkező bíró ugyanakkor nem köteles hozzájuk fordulni, vagy a tanácsadótól kapott jogértelmezésnek megfelelően meghozni az ítéletét. Azt is megteheti, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel magához az uniós bírósághoz fordul jogértelmezést kérve.

Az európai jogi szaktanácsadók munkáját tehát az OBH elnöke szabályozza. A Kúria Kommunikációs Osztálya is hozzá irányított az európai jogi szaktanácsadókkal kapcsolatos kérdéseinkkel. Kérdéses, hogy a Kúria-elnöknek volt-e akár kiegészítő szabályozásra is jogosítványa velük kapcsolatban. Egyébként az OBH és a Kúria elnöke között más területeken is vannak hatáskörrel kapcsolatos viták, mert a törvények szerint a Kúria működése jórészt független a bírósági szervezet többi részétől.

Varga Zs. András a Kúrián működő európai jogi szaktanácsadókra új feladatot osztott az szmsz-ben. Az eddigi belső szabályozásban ők a Kúria Nemzetközi Főosztályára (ami a Kúria nemzetközi kapcsolatait működteti) vonatkozó részben pusztán megemlítve szerepeltek. (Ami logikus is, ha az OBH-elnök hivatott szabályozni őket.) A Főosztály „…ellátja az európai jogi szaktanácsadókkal együttműködve az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának a bírói karral történő megismertetésével kapcsolatos feladatokat” – írta a korábbi szmsz.

2025-től ez változott, a Kúria-elnök jogértelmezésük kereteit is markánsan kijelölte. „Az európai jogi szaktanácsadók alapvető feladata – a bíróságoknak az Alaptörvényből következő, Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelmére vonatkozó feladatát szem előtt tartva a jogi tanácsadás (…) az uniós jog alkalmazásának (…) kérdéseiben, az elsődleges és másodlagos jogszabályainak hatályához kapcsolódó, továbbá az előzetes döntéshozatali eljárást érintő bármely kérdésben, különösen a nemzeti bíróságok és az Európai Unió Bírósága feladatainak világos szétválasztása, valamint (…) az Európa Tanács jogi eljárásainak és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek és joggyakorlatának értelmezésében; elősegítve az Európai Unió joga által megállapított, általánosan kötelező magatartási szabályoknak az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok figyelembevételével való érvényre juttatását, az Alaptörvénnyel összhangban való értelmezését.” (Kiemelések tőlem – K. Gy.)

Varga Zs. András egy új szervezeti egységet is létrehozott a Kúrián: a Bírósági Együttműködési Osztályt egy osztályvezető besorolású igazságügyi alkalmazott (bírósági szlengben: iaszos) vezeti. Az osztály feladata, hogy közreműködjön „az Európai Unió Bírósága, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos nemzeti álláspont kialakításában”.

Osztály, vigyázz! Együttműködés!

Kezdjük a második módosítással.

Az elmúlt tíz évben az Európa Tanácsban legnagyobb arányban Magyarország nem teljesítette a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) őt érintő ítéleteit: 76 százalékukat. A magyar kormány az Európai Unió Bírósága (EUB) magyar jogállamisággal kapcsolatos – és végre nem hajtás esetén pénzbüntetéssel járó, ahogy ez a menekültügyi szabályozás ügyében történik – ítéleteinek is csak 52,6 százalékát hajtotta végre teljes mértékben. Az európai színtéren kiugróan szabályszegő magyar kormány a számtalan szerződtetett ügyvédi iroda és saját minisztériumi jogászai mellé most újabb egységet állíthat be európai jogi csatározásába: a Kúriát.

A két európai bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben elfoglalt „nemzeti álláspont” nyilvánvalóan a kormányzati jogi érvelés eufemisztikus megnevezése, így látja ezt minden megkérdezettünk. Az szmsz idézett passzusa ugyanis nem az európai bíróságok ítéleteinek értelmezését jelenti, hanem a közreműködést az arra adandó jogi válasz elkészítésében. „Ez kifejezetten olyan passzus, amelynek abszolút helye volna mondjuk az Igazságügyi Minisztérium Európa-jogi főosztályán, a főosztályvezető feladatai között” – mondja egy megkérdezett szakértő.

Tudomásunk szerint voltak előzményei annak, hogy Varga Zs. András ilyen jogi segítségnyújtási feladatot akart adni bíráknak. Olajozottabbá teheti a kormány és a Bírósági Együttműködési Osztály együttműködését, hogy az osztály élére nem bíró, hanem a Kúria-elnök által könnyebben utasítható igazságügyi alkalmazott kerül.

Megkérdeztük a Kúria Kommunikációs Osztályát, hogy a kormányzat jogi tanácsadásának felvállalását nem értékelik-e a hatalmi ágak szétválasztásának megsértéseként. Válaszukban azt írták, hogy „a Nemzetközi Főosztályon nem bírók, hanem igazságügyi alkalmazottak dolgoznak. Mivel munkájuknak semmilyen kihatása nincs a Kúria ítélkezési tevékenységére, így a bírói függetlenség ez esetben nem értelmezhető.”

A válasz nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy Kúrián dolgozó bírókat is kirendeljenek a Bírósági Együttműködési Osztályra, akár olyanokat is, akik emellett ítélkeznek is. Másrészt egy kúriai bíró számára jelzés, hogy munkahelye a kormánynak is ad jogi tanácsokat, miközben ő mondjuk az állam egyik perében ítélkezik.

… felhívjuk szíves figyelmét, hogy az európai bíróságokon a fél a magyar állam, amelyet a Kormány képvisel. A bíróság a magyar állam része. Ha az adott ügy érinti a magyar jog értelmezését, a joggyakorlatról a Kúria tud tájékoztatást adni. Bírósági érdek, hogy Magyarország álláspontjában a joggyakorlat hivatkozása pontos legyen, mert az EUB és az EJEB csak így tud pontos választ adni” – áll még a Kúria válaszlevelében.

Harmadrészt itt nem arról van szó, hogy a Kúria (egy osztálya) véleményezéssel részt vesz igazságügyi törvények megalkotásában, hanem ezzel az intézmények közti átjáróval a kormány pereinek lenne része a kormány oldalán. Konkrétan olyan esetekben is szerepet vállalva, hogy hogyan lehet kikerülni egy bírósági ítéletet, lásd az aktuális menekültügyet.

Az EU-jog hátrébb sorolva

A másik módosítás az európai uniós szaktanácsadói hálózatra vonatkozik, amelynek alapvető feladata tehát az, hogy ha egy bíró szembesül egy uniós joggal kapcsolatos problémával, vagy akár ha előzetes döntéshozatali kérdést terjeszt elő, konzultálhasson velük, legyen erre szaktudás a szervezeten belül.

Továbbra sem kötelező ezeket igénybe venni, megfogadni a tanácsot, nem is lehet, mert az sértené a bírói függetlenséget. Viszont ha egy bíró mostantól hozzájuk fordul, akkor a tanácsadónak már az elnöki iránymutatás szerint kell eljárnia: ez az uniós joggal való ütközés esetén a magyar alkotmányos identitás és a keresztény kultúra védelmének elsődlegessége.

Az EUB-nak született arról döntése, hogy ütközés esetén a bírói gyakorlatnak mellőznie kell a nemzeti jog alkalmazását, de az Európai Unió Bírósága nem semmisítheti meg a magyar jogszabályokat. „Hivatalosan még annyit sem mond, hogy mit kell csinálnia a magyar bírónak, hanem egy úgynevezett megállapító ítéletet hoz. Annak a rendelkező részében megállapítja, hogy ezt vagy azt az EU-s jogszabályt megsértette az adott tagállam. Ebből és a nagyon alapos indoklásból olvasható ki, néha teljesen egyértelműen, hogy mi az az irányvonal, amivel a jogsértést helyre lehet hozni” – magyarázza egy szakértő.

Előzetes döntéshozatali eljárásban az uniós bíróság általában sokkal konkrétabban szól arról, hogy mit kell tenni az adott esetben, teszi hozzá a szakértő. „Elsődlegesen annak a bírónak fontos egy előzetes döntés, aki feltette a kérdést, de a döntés sokszor a kormányoknak is üzen, hogy mit kell csinálniuk.”

Az EUB előzetes döntéshozatal során született döntése nyomán meg lehet(ne) várni a jogalkotó lépését is (már ha az lépni akar az EUB döntése nyomán), amikor az adott, az EUB által jelzett problémát leginkább egy új jogalkotás oldaná meg, de a Kúria jogegységi döntéssel is orientálhatja az ítélkező bírót. A jogszolgáltatás egységességét a Kúria hivatott biztosítani jogegységi döntései révén. Januárban már írtunk a „jogegységik” (melyeket két, Varga Zs. András által vezetett és általa kinevezett tagokból álló kúriai tanács hoz meg) jelentőségéről. Ezek az uniós jog dominanciájával szemben is használhatóak lehetnek.

Az európai szaktanácsadói vélemények, amelyek az EUB döntéseket is értelmezik, akár jogegységi döntések alapjául is szolgálhatnak, de erre még nem volt példa, írta a Kúria kommunikációs osztálya lapunknak küldött válaszában. Formálisan is, amire utalhat a válasz, de akár úgy, ha az adott szaktanácsadó bíró ott ül a Jogegységi Panasz Tanácsban is. Vagy: ő ítélkező bíróként ugyan nem utasítható, de szaktanácsadóként kötelező számára az SZMSZ-ben kijelölt jogértelmezés.

Varga Judit még igazságügy-miniszterként azzal fordult az AB-hoz, hogy az EUB menekültügyi ítéletének végrehajtása sértené az Alaptörvényt. Az AB óvatosan nem mondta ki az Alaptörvény és a magyar jogrend elsőbbségét az uniós joggal szemben, csak utalt rá, hogy bizonyos helyzetekben, ebben a hatásköri vitában a magyar állam juthat arra, hogy ezt így értelmezze, mert a magyaroknak joguk van az „alkotmányos identitásukhoz”. De nem kérdőjelezte meg, hogy az Európai Unió Bírósága jogértelmezését a tagállami bíróságoknak is követniük kell.

A Kúria szmsz-e szerint viszont az uniós tanácsadónak úgy kell tanácsot adnia, hogy az alaptörvény az elsődleges - értékeli egyik forrásunk. „Ez így sehol, senki által nem képviselt, és biztos, hogy téves felfogás, mert még az Alkotmánybíróságon is az az uralkodó álláspont, hogy ez csak bizonyos esetekben lehetséges, ha az alkotmányos önazonosságunk ezt igényli.

Varga Zs. András csak úgy fogalmazott, hogy a tanácsadóknak „az Alaptörvényből következő, Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelmére vonatkozó feladatát szem előtt tartva” kell az uniós jogot értelmezniük – vetettük ellen. „Nyilván törekednünk kell arra, hogy lehetőleg ne legyenek egymással ellentétesek – feleli a megkérdezett bíró –, de a jog nyelvén ez azt jelenti, hogy úgy értelmezd az európai uniós jogot, hogy az nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Ez egyértelműen az alkotmány elsődlegességét jelenti.”

Szerinte az az – egyébként nem jogi – fogalom, hogy „szem előtt tartva”, egy jogász számára egyértelműen elsődlegességet jelent. „A jogban a figyelembe vesz az a kifejezés, ami még azt jelenti, hogy nem írja felül. Mi lenne a szem előtt tartva kifejezés funkciója különben? Teljesen természetes, hogy az Alaptörvényt és az uniós jogot összhangban kell értelmezni. A kérdés az, hogy ha ütközés van, akkor mit csinálsz.”

Alkotmányos identitás és a keresztény kultúra védelme

Az alkotmányos önazonosságot a magyar kormány/parlament egy Alaptörvény-módosítással tette az alkotmányba. A korábbi lengyel kormány ellen uniós kötelezettségszegési eljárás is indult, mert a lengyel alkotmánybíróság erre hivatkozva legitimálta, hogy kormánya nem hajtott végre egy uniós kötelezettségszegési eljárás nyomán hozott EUB-ítéletet. (Cikkünkben eredetileg tévesen azt írtuk, hogy a lengyel kormány nem alkalmazott egy uniós jogszabályt. – K.Gy.).

De az alkotmányos identitás nem csak illiberális kormányok eszköze az EU joghatóságával szemben. Erre hivatkozva egyes ítéleteikben például már a német és a francia legfelsőbb bíróság is megkérdőjelezte az EU joganyag primátusát. Érvényes jogelméleti vita folytatható róla, bár forrásaink szerint Magyarországon ez – még – jogilag inkább üres politikai fogalom. Egyikük szerint leegyszerűsítve azt jelenti, hogy Magyarország fehér ország („kulturálisan homogén”), és a transzneműek ügyében se tessék semmit kérdezni az európai bíróságtól.

Van olyan álláspont, hogy az alkotmányos önazonosság megelőzi az uniós jogot, mert ha nem, akkor megszűnik a szuverenitása az adott tagállamnak, összegzi egyik megkérdezettünk. Bizonyos esetekben ugyan kimondta már néhány alkotmánybíróság az alkotmány primátusát, amikor az valamilyen esetben ütközött az EU-joggal, de alapvetően ezt elvi szinten tartják és az uniós bíróságok ítéleteit végrehajtják.

Például ilyen volt a német alkotmánybíróság 1995-ös döntése a kereszt állami intézményekben való kitétele kapcsán, de az EU-nak akkor még nem létezett Alapjogi Chartája (azt 2000-ben írták alá). Az EU akkor még alapvetően még gazdasági közösség volt, míg a német alkotmányban értelemszerűen voltak emberi jogok. A német döntés voltaképpen azt mondta ki, hogy az emberi jogokat nem írhatja felül az uniós jog, értelmezi egy szakértő. (Arról, hogy a keresztállítás mennyiben a vallásszabadság kérdése, illetve mennyiben kulturális marker, itt írtunk.)

De bírók nem foglalkozhatnak azzal, hogy az alkotmányos önazonosságunkba tartozik-e valami, azt kizárólag az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Mi csak utána mondhatjuk, hogy azon a területen ez a helyzet” – mondja egy bíró az évtizedek óta tartó vita kapcsán.

Hasonlóan nyilatkozott egy éve lapunknak az OBT kormánnyal kötött megállapodása miatt a szervezet azóta lemondott elnöke is: „Az alkotmányos önazonosság esetről estre képezhető le. Nem olyan, amit mindenkor egyértelműen meg lehet találni mindenféle vita nélkül. Az alkotmányos önazonosság doktrínájának kifejlesztése kapcsán nyilvánvalóan az alkotmánybírósági gyakorlat orientáló” – mondta Szabó Péter.

Viszont a keresztény kultúra, amelyet az új Kúria-szmsz az alkotmányos önazonossággal egy szintre emel, semmilyen jogi álláspontba nem fér bele – mondja minden megkérdezettünk.

Egy másik szakértő az alkotmányos identitás fogalmának ürességét említi még a magyar alkotmánybírósági határozatokban is. „A németek találták ki szuverenitásvédő céllal, de ott több értelme és több fékje volt. Itt inkább politikai fogalom. A németeknél is több értelmét láttam, amikor még nem ezzel érveltek, hanem azt mondták, hogy az alapszerződésből kiolvasható uniós hatáskör túllépésével elfogadott aktusokat nem fogadják el.”

A keresztény kultúra védelme viszont nem egy jogi érv, mondja ő is. „Az, hogy mindenki egyenlő, levezethető az alaptörvény megfelelő passzusából, az is, hogy az egyenlőségből milyen jogok következnek, a kultúra gyakorlása terén is. A keresztény kultúra védelme, mondjuk egy egyenlőségi jogvitánál lehet érv, amikor valakinek sérült a vallásgyakorláshoz, vagy akár valamilyen kulturális tevékenység gyakorlásához való joga, de ott is ezek az írott jogszabályok játszanak szerepet” – mondja.

Ő azt a veszélyt látja, hogy amikor bekerül a keresztény kultúrára és az alkotmányos identitásra hivatkozás egy ítéletbe, azzal majd le lehet söpörni egy uniós jogszabályt. Ilyen jogegységi határozat még nincs, de olyan már van 2021-ből, amely szerint nem kell mindig figyelembe venni az EUB előzetes döntéshozatalát. „Amikor egy semlegesebb határozatban már megjelennek az érvek, hogy az alkotmányos identitás, keresztény kultúra stb. védelmére hivatkozva el lehet tekinteni az uniós jog elsőbbségétől, és tudja az ember, hogy az adott szervezeti vezetőnek van egy ilyen ideológiája, akkor erős a félelme egy bírónak, hogy ezek hivatkozási alapok, precedensértékűek” – mondja. Ráadásul a bírónak meg kell indokolnia, ha eltér a vonatkozó jogegységi döntéstől.

Szmsz az alkotmányosságról

Egy szakértő annak az abszurditását emeli ki, hogy a bíróságokon működtetnek egy EU-s szaktanácsadói hálózatot, ami biztosíték az EU felé, „hogy a magyar bírákban van szaktudás, és adott esetben ehhez a háttértámogatáshoz fognak fordulni. A szaktanácsadók egy része most pedig arra kap utasítást, hogy az ítélkező bíró ne használja az európai uniós jogot. – Szerinte ez is példa arra, ami más területeken is történik: pont az ellenkezője, mint amibe be van csomagolva. – Hasonlóan Varga Zs. András vesszőparipájához, hogy nincsenek különbíróságok, miközben a Kúriából alkotmánybíróságszerű különbíróságot csinál.”

Összefoglalva a véleményeket: ha el is fogadjuk az alkotmányos önazonosság jogi értelmét (bár az Európai Unió intézményei továbbra sem ismerik el), a keresztény kultúra védelme akkor sem lehet ezzel azonos szinten.

Ráadásul egy szabályzatban nem lehet alapvető jogi kérdéseket eldönteni, maximum konkrét ítéletekben – mondja egyik megkérdezettünk. „Nem is értem, hogy gondolta Varga Zs. András, hogy egy szabályzatban – ami egyébként kötelező az ott dolgozók, tehát a bírók számára is – alapvető, Európát évtizedek óta foglalkoztató jogi kérdéseket csak úgy eldönt; amit még a bíróknak is probléma az ítélkezésben eldönteni, azt kiadja egy szmsz-ben.” Nem jogszabályban szabályozva egy legmagasabb szintű kérdést, felülírva a jogot – teszi hozzá.

Neki lehet ez a meggyőződése – mondja –, és ha egy tanácsban feltétlenül benne akar lenni – „általában benne akar lenni minden tanácsban” –, akkor ezt képviselheti mint saját bírói meggyőződését. „Egy bíró nem köteles ezzel, a szakirodalomban még kisebbséginek sem nevezhető meggyőződéssel egyetérteni, de ezt Varga kötelező szabályként – ami önmagában súlyos sérelme a bírói függetlenségnek – előírja az európai jogi szaktanácsadóknak. Akiknek ezt a hivatalos álláspontot kell képviselniük, ezzel befolyásolva az ítélkező bírót. Hiszen azért fordulunk egy európai szaktanácsadóhoz, mert ő ahhoz jobban ért, mint én.” Ez egy összetett befolyásolási eszköz – teszi hozzá –, nem chilling effect, ez nyílt beavatkozás.”

Emlékezetes, hogy a Kúria elnöke újévi köszöntőjében azt írta munkatársainak, hogy a többi bíróságéhoz képest jóval magasabb kúriai bérememelést „nem adták ingyen”.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG