Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nem Brüsszel, hanem Varsó diktálja a tempót – Már a kilencedik szankciós csomagon dolgozik az EU


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Andrzej Duda lengyel elnök közös brüsszeli tájékoztatójukon 2019. június 4-én
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Andrzej Duda lengyel elnök közös brüsszeli tájékoztatójukon 2019. június 4-én

Miközben Magyarországon javában dübörög az Oroszországot sújtó szankciókat elítélő plakátkampány, az Európai Bizottság Lengyelország és a három balti állam nyomására már a kilencedik szankciós csomagon dolgozik. A lapunk által látott közös lengyel–balti papír megtiltaná az együttműködést az oroszokkal a nukleáris energia területén, bezárna meglévő kiskapukat, de még a borhűtők exportjára is kiterjesztené a korlátozásokat.

Még szinte meg sem száradt a tinta a legutóbbi, sorrendben nyolcadik uniós szankciócsomagon, Lengyelország és a három balti állam már hozzá is fogott a kilencedik lista összeállításához. A négy ország, amely a mára kialakult gyakorlat szerint az EU-ban az Oroszország elleni korlátozó intézkedések motorjává vált, néhány napja adta át a nagy gonddal összerakott listát az Európai Bizottságnak, amely más tagállamokkal is konzultálva elkészíti majd a hivatalos javaslatot, így villámgyorsan beterjeszthető lesz a kormányok elé elfogadásra, ha a körülmények szükségessé teszik.

A magyar kormány és fejének szankciókat ellenző retorikája ellenére az Európai Unió a legutóbbi állam- és kormányfői találkozón is hitet tett a szankciós rezsim jövőbeni alkalmazása mellett. „Az Európai Unió tovább szigorította a korlátozó intézkedéseket Oroszország ellen, és készen áll arra, hogy folytassa” – olvasható a csúcson elfogadott zárókövetkeztetésekben, amelyet Orbán Viktor is aláírt.

Ez is érdekelheti: Magyar vezetéken jut majd el az orosz olaj Szerbiába?

Működésbe lép a lengyel–balti szankciógyár

A lengyelek és a baltiak nem tétlenkedtek sokáig, néhány nappal később benyújtották az ez idő tájt utolsó listát, amely részben az előző fordulók során kimaradt intézkedések visszahozása, részben pedig a meglévő kiskapuk bezárása, illetve új szankciók kezdeményezése. A putyini Oroszország kérlelhetetlen ellenségének számító négy ország a kívánságlista összeállításakor többnyire tudatosan túllő a célon, nyomás alá helyezve a kevésbé ambiciózus európai partnereket.

A lapunk birtokába került négyes javaslat ezért nem meglepő módon újra napirendre tűzné az Oroszországból származó gyémántimport teljes betiltását és az orosz acéltermékek behozatalának embargó alá helyezését. Ezek eredetileg a nyolcadik szankciós csomagra vonatkozó javaslatnak is részei voltak, csak Belgium és az acél esetében Olaszország fellépésére kerültek ki belőle. Varsó most az orosz acélimportstop esetében legutóbb bevezetett kétéves átmeneti időszak lerövidítése mellett érvel úgy, hogy a kétéves átmenet számottevően torzítja az uniós acélpiacot Belgium és Olaszország javára. Diplomaták ezzel kapcsolatban rámutatnak, hogy az Oroszországból behozott acéltermékeket feldolgozó belga acélipar a szektort sújtó első korlátozó intézkedések óta harminc százalékkal növelte EU-n belüli eladásait jórészt az európai versenytársak kárára.

Egyesek arra is felhívják a figyelmet, hogy amikor Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt mentességet kapott a december 5-én hatályba lépő olajembargó alól, az uniós partnerek a belső piacot torzító hatásra hivatkozva korlátozták az olajipari termékek unión belül történő újraexportját. Belgium, amely egy kelet-európai diplomata szavai szerint „véres gyémántjait” is kivonta a szankciók hatálya alól, a nyolcadik csomag elfogadásakor egyetlen tagállamként konstruktívan tartózkodott. Ez azt jelenti, hogy bár nem támogatta a csomagot, de nem is akadályozta meg vétóval az elfogadását.

Témába vág: Putyin eddig csak veszített Ukrajnában, de magának így is megnyerheti a háborút

A nukleáris energiát is érintenék az új szankciók

Magyar szempontból a négyes fogat javaslatának legneuralgikusabb és borítékolhatóan elfogadhatatlan része annak igénye, hogy az EU az energiaszektor definíciójának kiszélesítésével tiltsa meg az együttműködést Oroszországgal a nukleáris energia területén. Bár korábban is voltak ilyen próbálkozások, a magyar kormány néhány más ország asszisztálása mellett eddig sikeresen útját állta a szankciók nukleáris energiára és fűtőanyagokra való kiterjesztésének.

A lengyelek és a baltiak által összeállított tervezet, amely a meglévő szankciós rezsim szövegét módosítja és kiegészíti, az Oroszországból származó, cseppfolyósított gázból készült termékek behozatalát is embargó alá helyezné egy bizonyos átmeneti időszak letelte után. Varsó és partnerei a technológiai transzferek uniós exportját is tovább szűkítenék, sürgetve például valamennyi, nem ember által irányított repülő tárgy (UAV) Oroszországba történő eladásának betiltását. A javaslattevők szerint a jelenlegi, alapvetően drónokra érvényes tilalmat számos esetben úgy játszották ki, hogy gyermekjátéknak álcáztak olyan eszközöket, amelyeket a háborús színtéren nap mint nap bevetnek az agresszorok.

A javaslat minden egyes oroszországi természetes és jogi személy vagy testület által tulajdonolt, bérelt és működtetett hajó és vízi jármű kikötését megtiltaná az unió partjain. A tervezet az információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások szélesebb körére terjesztené ki a korlátozásokat, és tilalom alá helyezné például a számítógépes szoftverek Oroszországba történő kivitelét az EU-ból. Az üzleti szolgáltatásoknál a marketing, a piackutatás és a közvélemény-kutatás terén nyújtott szolgáltatások is korlátozások alá esnének.

Arról is írtunk már korábban, hogy egy hatástanulmány szerint működnek az Oroszország elleni szankciók.

Megfosztanák a borhűtőktől a gazdag oroszokat

Tovább szigorítaná, lényegében kizárná a javaslat azt, hogy uniós állampolgárok orosz állami és magáncégek irányítótestületeiben viselhessenek funkciót. Megtiltanák azt is, hogy az EU-ban bejegyzett jogi személyiségek, ideértve a civil szervezeteket is, pénzt fogadjanak el orosz állami szereplőktől vagy oligarcháktól.

A Varsó és a három balti állam által elképzelt új csomag három újabb orosz tévécsatorna, köztük a Rosszija 1 európai sugárzási jogát is megvonná, illetve kiterjesztené a szankciókat a már korlátozás alá eső orosz propagandamédia által üzemeltetett honlapokra és alkalmazásokra is. Ezek közé tartozik a NewsFront, a Fondsk, az InfoRos és a Strategic Culture Fundation.

A nyugati luxuscikkeket kedvelő tehetős oroszok „kedvében járva” Varsó és partnerei a borhűtő berendezések Oroszországba történő exportját is betiltanák.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG