A magyar és a lengyel miniszterelnök fenntartásai miatt a migrációról szóló fejezet nélkül fogadták el az EU27-ek pénteken Granadában az Unió következő évekre vonatkozó stratégiai prioritásairól szóló nyilatkozatot. Orbán Viktor szerint a migrációs paktum elfogadásával „jogi erőszakot” követtek el Magyarország ellen.
Június után másodszor sem sikerült mind a 27 uniós tagállam vezetője által osztott szöveget elfogadnia a migrációról az Európai Tanácsnak pénteken a Granadában tartott informális csúcstalálkozón, miután a magyar és a lengyel miniszterelnök kérésére kivették a nyilatkozatból az erre vonatkozó szöveget.
Granadai nyilatkozat migráció nélkül
A „Granadai nyilatkozat” migrációnak szentelt, egyébként rövid, tizenegy soros része így csak az Európai Tanács elnökének nyilatkozataként látott napvilágot. Egy, a Szabad Európának név nélkül nyilatkozó forrás szerint az újabb magyar és lengyel „vétónak” az lehet a következménye, hogy a szisztematikus blokkolás miatt a migrációs témáról a döntések végleg átkerülnek a minisztertanácsi szintre, ahol egyhangúság helyett minősített többségi szavazással hozzák a döntéseket.
A csúcs előtt adott nyilatkozata szerint éppen ezt kifogásolta leginkább Orbán Viktor, meglehetősen erős szavakat használva jogi erőszaktételnek nevezve azt, ahogy a tanács előbb júniusban, majd néhány napja újra Magyarország és Lengyelország ellenkezésén átlépve elfogadta a közös álláspontot a migrációs és a menekültügyi paktum két kulcsfontosságú rendeletéről (Orbán nyilatkozatát lásd alább).
A magyar miniszterelnök döntése nem érhetett senkit váratlanul, miután a pénteki informális csúcsra érkezve már jelezte, hogy a migráció kérdésében nem lehetséges kompromisszum.
A migráció témájáról eredetileg nem is terveztek külön vitát Granadában és csak kifejezetten Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kérésére került fel a napirendre. A vezetők azért gyűltek össze az andalúziai városba, hogy megkezdjék a vitát az EU következő öt évre vonatkozó stratégiai prioritásairól, különös tekintettel az EU további bővítésére, illetve az ehhez nélkülözhetetlen belső reformok feltérképezésére.
Ehhez kapcsolódóan: Saját korlátaival szembesült az Európai Politikai Közösség Granadában
Az első, bevezető vita az EU jövőjéről és a bővítésről
A hosszúra nyúlt és tartalmas vita csak a kezdőrúgás volt egy körülbelül egyéves folyamatban, amelynek a jövő júniusi európai választások után kellene befejeződnie a 2024-2029-re vonatkozó stratégiai menetrend elfogadásával. A mindenki fejében ott mozgó nagy kérdés azonban az, hogyan lesz képes az Európai Unió harmincnál több taggal működni, beleértve a negyven milliós Ukrajnát, és ehhez milyen reformokat kell végrehajtania a döntéshozatalban, a közös költségvetésben, a politikákban és az uniós intézményekben.
A mostani vitának Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint csak az igények felmérése volt a célja, konkrét döntések majd csak jövőre várhatók. Ursula von der Leyen, bizottsági elnök megerősítette, hogy a bizottság november elején (források szerint november 8-án) teszi közzé azokat a bővítési országjelentéseket, köztük az Ukrajnáról szólót, amelyek mérleget vonnak majd az egyes országok előrehaladásáról.
Az egyik fő nyitott kérdés, hogy Brüsszel javasolni fogja-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. De, ha javasolná is, azt az összes tagállamnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Charles Michel egy korábbi nyilatkozatában indítványozta, hogy az EU 2030-ra készüljön fel új tagok felvételére. A céldátumnak nem mindenki örült, így az nem is került be a Granadai nyilatkozatba, amely a fő hangsúlyokat vázolja fel az EU számára a következő években. Akármi is lesz a döntés, források emlékeztetnek rá, hogy a bővítési folyamat általános várakozások szerint több évig is eltarthat, és ez Ukrajnára is érvényes.
Von der Leyen az eseményt követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden ország érdemei alapján haladhat előre, és nem lesz a folyamatban semmilyen automatizmus. Arra is kitért, hogy a bizottság a közeljövőben górcső alá veszi a különböző területeket a bővítés szempontjából, hogyan lehetne javításokat eszközölni az érvényes Lisszaboni szerződés keretein belül (azaz nem szükségszerűen szerződésmódosítással).
Ami a bővítés költségeit illeti, a bizottsági elnök szerint nem lehet egyszerűen a mai politikákat kivetíteni a következő évtizedre, a testület éppen ezért különböző forgatókönyveken dolgozik majd.
Magyarország és az EU kapcsolatáról is beszélt Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság fideszes elnöke a Szabad Európának adott interjúban.
A magyar miniszterelnök újabb Brüsszel ellenes kirohanása
Éles kirohanást intézett „a brüsszeli bürokraták ellen”, a még hatályba sem lépett migrációs paktumot kudarcnak és az uniós keretköltségvetés módosítására előterjesztett javaslatot jelenlegi formájában támogathatatlannak nevezte a granadai informális EU-csúcsról üzenve Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor péntek reggel egy FB-üzenettel és a granadai informális csúcsra tartva egy sajtónyilatkozattal is felhívta magára a figyelmet, témát adva az EU jövőbeni stratégiájáról szóló első legfelsőbb szintű vita eredményeire váró újságíróknak.
A magyar miniszterelnök az első, Granadában felvett videóüzenetében újabb kirohanást intézett az Európai Bizottság (az ő szóhasználatában a brüsszeli bürokraták) ellen, azzal vádolva Brüsszelt, hogy kicsúszott a kezéből a gyeplő. „A bürokraták hibát-hibára halmoznak. Három év telt csak el a hétéves költségvetésből, de Brüsszel már újabb pénzek befizetésére kötelezné a tagállamokat, mert több pénzt akar adni Ukrajnának a háborúra és a migránsoknak” – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, hogy „tűzszünet helyett fegyverszállításokat akarnak, béke helyett pedig elhúzódó öldöklést támogatna ez a pénz”.
Az Európai Bizottság által a folyó időszak utolsó négy évére javasolt közel százmilliárd eurós költségvetési kiegészítésnek valójában csak a felét (50 milliárd eurót) szánná a testület Ukrajnának, 17 milliárdot vissza nem térítendő támogatásként, 33 milliárdot pedig kölcsön formájában. Az MFF félidei felülvizsgálatáról folyó tárgyalásokon a magyar kormány egy olyan javaslatot terjesztett be a készülő tárgyalási kerethez, amely alapjaiban nem vonja kétségbe Ukrajna támogatásra való jogosultságát és a javasolt összeget sem. Csupán azt a bizonytalan helyzetre hivatkozva két részre osztaná, amelynek második feléről egy újabb költségvetési felülvizsgálat során döntenének.
A bizottsági javaslat tizenöt milliárd eurót szán a migrációra, de Orbán állításával ellentétben csak egy kisebb részét (3 és fél milliárdot) a migránsokra, mégpedig a Törökországban tartózkodó több millió szír ellátására. A javasolt keret harmadik országokkal megkötendő migrációs megállapodások finanszírozását és a külső határok megerősítését is szolgálná.
A magyar miniszterelnök közvetlenül a pénteki informális csúcs előtt újságíróknak azt mondta, hogy nem lát esélyt a kompromisszumra a migrációs paktumról sem most, sem a jövőben, tekintettel arra, hogy politikailag a többi tagállam Magyarország és Lengyelország ellenkezését figyelmen kívül hagyva fogadta el minősített többséggel a közös tanácsi álláspontot néhány napja a migrációs válságszabályozásról szóló rendeletről. Majd hozzátette, hogy „jogi értelemben erőszakot követtek el rajtunk”.
A szabályok értelmében ugyanakkor a konkrét migrációs jogszabályról a tagállamok nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel döntenek, ahogy azt a tanács jogi szolgálata is megerősítette korábban. Orbán, mint korábban mindig, ezúttal is azzal érvelt, hogy az Európai Tanácsban korábban volt egy politikai megállapodás arról, hogy a kérdéses területen legfelsőbb szinten, egyhangú döntést hoznak majd. A magyar vezető sérelme, hogy ezt a „megállapodást” 2015 szeptembere után előbb idén júniusban, majd most néhány napja is figyelmen kívül hagyták az uniós partnerek.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy „megbukott a három hónapja ránk erőltetett migrációs csodafegyver, a paktum”. Ennek alátámasztására a határoknál egyre súlyosodó helyzetet hozta fel. Ugyanakkor a migrációs paktumról még nem fejeződött be a jogalkotás, így Orbán valami olyasmit nevezett kudarcnak, ami még nem is lépett életbe.
Ehhez kapcsolódóan: A szlovák elnök ellenez egy új katonai segélycsomagot Ukrajnának
Orbán: Ukrajnáról beszélni kell
A kormányfő a csúcsra érkezve megismételte egyik korábbi nyilatkozatát, miszerint Ukrajna felvétele számos, jelenleg megválaszolatlan kérdést vet fel. „Nem tudjuk, hol húzódnak a tényleges határok, és hogy mennyi ember él ott” – mondta, hozzátéve, hogy mielőtt az EU a döntést meghozná, tudnia kell, hogy ténylegesen érdekében áll-e Ukrajna felvétele, és ez milyen következményekkel járna.
Orbán aláhúzta, hogy előbb egy stratégiai vitaanyagra lenne szükség (a bizottság Ursula von der Leyen ígérete szerint még az év vége előtt átvilágítja, milyen következményekkel jár az EU-ra nézve a különböző területeken a bővítés), ezt követné a vita, majd a felelős döntés.
A miniszterelnök egy újságírói kérdésre úgy vélte, hogy az EU bővítési fáradtságra hivatkozva méltánytalanul bánik Grúziával, de arról nem tett említést, hogy akárcsak Ukrajna esetében a kaukázusi ország területének egy része is orosz megszállás alatt áll 2008 óta, amikor is egy villámháborút követően Moszkva befagyott konfliktust létrehozva lényegében elcsatolta Grúziától Dél-Oszétiát.
A magyar kormány a miniszterelnök szerint teljes létszámban a jövő héten felkerekedik, hogy közös kormányülést tartson Tbilisziben a grúz kabinettel, amelynek bel- és külpolitikáját számos fenntartás övezi mostanság Brüsszelben és más tagállami fővárosokban.
Orbán sajtónyilatkozatában Azerbajdzsán szankcionálását is kizárta, hangsúlyozva, hogy Baku nélkül nem lehet megszüntetni az orosz energiafüggőséget. Szerbia mellett is kiállt, azt állítva, hogy a szerbeket az elmúlt két évben sorozatos provokációk érték. Felszólította a koszovóiakat, hogy változtassanak a magatartásukon és hagyjanak fel a szerbek provokálásával. „Segítenünk kell Szerbiának a régió stabilitásának megőrzése érdekében” – mutatott rá.
