Veszélyeztetett fajokat fenyegethet a lengyel–belarusz határzár
Katonák a lengyel–belarusz határfal építésén 2022. január 27-én
Az UNESCO és a környezetvédők szerint Lengyelországnak el kellene halasztania a Belarusszal határos Białowieża-őserdőn átívelő új határzár építését, amíg nem tudja bizonyítani, hogy nem károsítja a helyi élővilágot. A világörökség részét képező erdő az európai bölény, a hiúz és más veszélyeztetett fajok élőhelye.
A 186 km hosszú határzár építését azóta tervezi a lengyel kormány, miután tavaly közel negyvenezer közel-keleti, afganisztáni és afrikai ember próbált meg illegálisan átlépni a fehérorosz határon. A január 24-i héten el is kezdődött a határzár egy szakasza, egy öt méter magas, betonalapra épített, pengés dróttal fedett fal építése egy erdős területen keresztül.
Elvesztheti UNESCO-státuszát az erdő
Környezetvédő szervezetek szerint viszont a több mint 1,6 milliárd złotyba (125 milliárd forint) kerülő fal a vadon élő állatok élőhelyét is kettévágja. Guy Debonnet, az UNESCO Világörökségi Központjának természeti örökségi osztályának vezetője szerint Lengyelországnak bizonyítania kellene, hogy a fal nem lesz negatív hatással a védett területre.
„Lengyelország nem folytathatja az építkezést, amíg nem kaptuk meg a szükséges biztosítékokat, és természeti örökséggel foglalkozó tanácsadó testületünk nem győződött meg arról, hogy természetkárosítás nélkül is megvalósítható az építés” – mondta a Reutersnek adott interjúban. Debonnet hozzátette, hogy az erdő határok közötti ökológiai összeköttetése kulcsfontosságú elem volt, amikor 1992-ben a világörökségi státuszt kiterjesztették Belaruszra.
Az Európai Bizottság szintén a környezeti hatások megfelelő értékelését követelte, Adalbert Jahnz, a bizottság szóvivője ugyanakkor azt mondta, „ha a projektet nyomós közérdekű okokból mégis meg kell valósítani, a hatóságoknak először bizonyítaniuk kell, hogy nincs más megfelelő alternatíva, és megfelelő kompenzációs intézkedéseket kell végrehajtaniuk”.
Lengyel kormány: Nem kell környezeti vizsgálat
A környezetvédők aggályaira reagálva a lengyel klíma- és környezetvédelmi minisztérium közölte, hogy a határfalról szóló törvény nem írja elő környezeti hatásvizsgálat elvégzését, és hogy több mint húsz állatátkelőt építenének a határfalon. Ez azonban nem nyugtatta meg a fal kritikusait.
„A folyamat nem átlátható, nem készült róla környezeti hatásvizsgálat, mivel a kormány kizárta a felügyeleti rendszerekből” – mondta Adam Wajrak, egy Białowieża közelében élő újságíró és környezetvédő. Białowieża már 2016–2018-ban is vita tárgya volt Lengyelország és az Európai Unió között, amikor Varsó fokozta a fakitermelést az erdőben, mondván, hogy erre a kéregbogár-fertőzés elleni védelem érdekében van szükség. A nagyarányú fakitermelés azután állt le, miután az Európai Bíróság 2018 áprilisában Lengyelország ellen ítélt a környezetvédelmi jogszabályok megsértése miatt.
A Belaruszból Lengyelországba igyekvő migránsok száma a tavaly őszi több százról napi tucatnyira csökkent. Lengyel és uniós politikusok szerint a tavalyi migrációs hullám a Lukasenka-rezsim akciója volt, amely a nyugati szankciók megtorlásaként utaztatta a migránsokat.
Vasfüggöny: épül a kerítés a lengyel–belarusz határon
1/10Lengyel határőrök és katonák figyelik a határkerítés építését az északkelet-lengyelországi Tołcze településen január 27-én
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
2/10Kezdődik a kerítés építése a lengyel–belarusz határon az északkelet-lengyelországi Tołcze településen január 27-én
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
3/10A kerítés a tervek szerint mintegy 390 millió dollárba fog kerülni, és a Lengyelország és Belarusz közötti határ 186 kilométeres szakaszát – ez a teljes határszakasz fele – zárja majd le
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
4/10A 2021 novemberében készült fényképen menekültek láthatók a belarusz–lengyel határ belarusz felén, lengyel katonákkal a másik oldalon. A válsághelyzet azután alakult ki, hogy a belarusz hatóságok menekültek ezreit szállították az uniós határra, miután az EU szankciókat vezetett be Belarusszal szemben a választások utáni tüntetések erőszakos leverése és a Ryanair utasszállító repülőgép eltérítése miatt
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
5/10Január 27-én a lengyel hatóságok sajtóbejárást szerveztek a határvidékre. A kerítés öt és fél méter magas lesz, hőkamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelve
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
6/10Szudziałowo közelében a január 25-i sajtóbejárás során egy lengyel határőr áll járműve közelében, miközben az arra felszerelt hangszórók öt nyelven hirdetik, hogy a határátlépés illegális
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
7/10Egy bölénycsorda legelészik a határfal építésének közelében január 27-én. A határfal ellenzői szerint a fal katasztrofális hatással lesz a vadon élő állatok számára, amelyek így nem tudnak majd szabadon vándorolni
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
8/10Egy lengyel katona áll védőpajzs mögött a határfal építésének helyszínén január 27-én. A határőrség szóvivője a helyi médiának elmondta, hogy szándékuk szerint „a lehető legkisebb kárt szeretnék okozni” a területen, és megjegyezte, hogy a falat ugyanott építik fel, ahol már most is ideiglenes szögesdrót kerítés húzódik
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
9/10Lengyel katona járőrözik a lengyel–belarusz határon január 25-én az ideiglenes szögesdrót mellett. Jelentések szerint több mint egy tucat migráns és két lengyel határőr halt meg a térségben a 2021-es menekültválság során
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
10/10Egy kereszt a belarusz–lengyel határ menti település, Szudziałowo közelében. A fal a tervek szerint 2022 júniusára készül el
Öt és fél méter magas fémkerítést épít Lengyelország, amely több mint 180 kilométeren át húzódik majd a belarusz határ szárazföldi részén, hogy megakadályozza a menekültek illegális bevándorlását az EU területére. A tavaly kezdődött migránsválság mögött az EU szerint a belarusz vezető áll.
