Az UNESCO és a környezetvédők szerint Lengyelországnak el kellene halasztania a Belarusszal határos Białowieża-őserdőn átívelő új határzár építését, amíg nem tudja bizonyítani, hogy nem károsítja a helyi élővilágot. A világörökség részét képező erdő az európai bölény, a hiúz és más veszélyeztetett fajok élőhelye.
A 186 km hosszú határzár építését azóta tervezi a lengyel kormány, miután tavaly közel negyvenezer közel-keleti, afganisztáni és afrikai ember próbált meg illegálisan átlépni a fehérorosz határon. A január 24-i héten el is kezdődött a határzár egy szakasza, egy öt méter magas, betonalapra épített, pengés dróttal fedett fal építése egy erdős területen keresztül.
Elvesztheti UNESCO-státuszát az erdő
Környezetvédő szervezetek szerint viszont a több mint 1,6 milliárd złotyba (125 milliárd forint) kerülő fal a vadon élő állatok élőhelyét is kettévágja. Guy Debonnet, az UNESCO Világörökségi Központjának természeti örökségi osztályának vezetője szerint Lengyelországnak bizonyítania kellene, hogy a fal nem lesz negatív hatással a védett területre.
„Lengyelország nem folytathatja az építkezést, amíg nem kaptuk meg a szükséges biztosítékokat, és természeti örökséggel foglalkozó tanácsadó testületünk nem győződött meg arról, hogy természetkárosítás nélkül is megvalósítható az építés” – mondta a Reutersnek adott interjúban. Debonnet hozzátette, hogy az erdő határok közötti ökológiai összeköttetése kulcsfontosságú elem volt, amikor 1992-ben a világörökségi státuszt kiterjesztették Belaruszra.
Az Európai Bizottság szintén a környezeti hatások megfelelő értékelését követelte, Adalbert Jahnz, a bizottság szóvivője ugyanakkor azt mondta, „ha a projektet nyomós közérdekű okokból mégis meg kell valósítani, a hatóságoknak először bizonyítaniuk kell, hogy nincs más megfelelő alternatíva, és megfelelő kompenzációs intézkedéseket kell végrehajtaniuk”.
Lengyel kormány: Nem kell környezeti vizsgálat
A környezetvédők aggályaira reagálva a lengyel klíma- és környezetvédelmi minisztérium közölte, hogy a határfalról szóló törvény nem írja elő környezeti hatásvizsgálat elvégzését, és hogy több mint húsz állatátkelőt építenének a határfalon. Ez azonban nem nyugtatta meg a fal kritikusait.
„A folyamat nem átlátható, nem készült róla környezeti hatásvizsgálat, mivel a kormány kizárta a felügyeleti rendszerekből” – mondta Adam Wajrak, egy Białowieża közelében élő újságíró és környezetvédő. Białowieża már 2016–2018-ban is vita tárgya volt Lengyelország és az Európai Unió között, amikor Varsó fokozta a fakitermelést az erdőben, mondván, hogy erre a kéregbogár-fertőzés elleni védelem érdekében van szükség. A nagyarányú fakitermelés azután állt le, miután az Európai Bíróság 2018 áprilisában Lengyelország ellen ítélt a környezetvédelmi jogszabályok megsértése miatt.
A Belaruszból Lengyelországba igyekvő migránsok száma a tavaly őszi több százról napi tucatnyira csökkent. Lengyel és uniós politikusok szerint a tavalyi migrációs hullám a Lukasenka-rezsim akciója volt, amely a nyugati szankciók megtorlásaként utaztatta a migránsokat.
Vasfüggöny: épül a kerítés a lengyel–belarusz határon
