Támadás alatt állnak a közlekedési kamerák Londonban. A rendőrség szerint több száz rendszámtábla-leolvasó kamerát rongáltak meg, kapcsoltak ki vagy loptak el azok, akik ellenzik a régebbi járművekre kivetett környezetszennyezési díjat, amely kedden lép életbe az egész metropoliszban.
A magukat Blade Runnersnek (Szárnyas Fejvadászok) nevező tiltakozók vandalizmusa is mutatja, hogy milyen magasra csapnak az indulatok a város ultraalacsony kibocsátású zónája körül. London polgármestere szerint az intézkedés csökkenti a légszennyezést, amelyhez évente mintegy négyezer halálesetet kötnek a brit fővárosban. A bírálók szerint azonban pénzrablás, ami azokat a külvárosiakat bünteti, akik nem tudják nélkülözni a kocsit a munkába járásnál vagy létfontosságú útjaikon.
„A kamerák továbbra is használhatatlanok lesznek” – jósolja Nick Arlett, aki tiltakozást szervezett a levegőtisztasági díj ellen, és azt mondja, nem helyesli, de nem is ítéli el az Az emberek dühösek nevű szabotázsakciót.
Az Egyesült Királyságban a politika gyújtópontjába kerültek a légszennyezés csökkentését és az autóhasználat visszafogását célzó lépések. Támogatóik szerint cinikus politikusok és összeesküvés-hívők használják ki a tervekkel szembeni ellenállást. A konzervatív kormány megtámadta a londoni járműadó bevezetését, erre azzal vádolták meg, hogy visszavonja zöldígéreteit.
Ehhez kapcsolódóan: A volt szénközpont, Nottingham Nagy-Britannia első nettó nulla kibocsájtó városa akar lenni
Most már egész Nagy-London
Az ULEZ néven ismert terv napi 12,5 font (körülbelül 5500 forint) díjat vet ki a legtöbb, 2006 előtt gyártott benzines autóra és furgonra, valamint a 2015 előtt gyártott dízeljárművekre. 2019-ben London központjában vezették be, majd 2021-ben a város belső elővárosaira is kiterjesztették. Keddtől egész Nagy-Londont lefedi, beleértve a kiterjedt külső elővárosokat is, ahol a kilencmillió londoni több mint fele él.
Sadiq Khan polgármester szerint a kiterjesztése azt jelenti, hogy „újabb ötmillió londoni lélegezhet tisztább levegőt”.
Ez azonban heves ellenállást váltott ki egyes külvárosi lakosok részéről, akik szerint az intézkedés bünteti a megélhetési költségek növekedése miatt amúgy is nehéz helyzetbe került dolgozó embereket. Tavaly év végén 11 százalékos volt az infláció, miután megugrottak az élelmiszer- és az üzemanyagárak. London külső részén magasabb az autótulajdonosok aránya és gyérebb a tömegközlekedés, mint a városközpontban.
„Ez még szegényebbé teszi a szegény embereket” – mondja Anna Austen, aki kénytelen 15 éves dízelautójára támaszkodni, ha el akar jutni a munkahelyére, és iskolába vinné a gyermekeit.
„Nincs pénzem, hogy kifizessem a bírságot, nincs pénzem, hogy lecseréljem a kocsimat” – mondja Austen, aki részt vett a többtucatnyi ULEZ-ellenző tiltakozás egyikén az egyik forgalmas dél-londoni út mellett. Néhány arra haladó sofőr hangosan dudált, amikor arra biztatták őket, hogy „tülköljenek a szabadságért”.
Országos politika
A környezetszennyezési illeték júliusban rányomta a bélyegét az országos politikára is: a kormányzó konzervatívok váratlanul megnyertek egy előrehozott választást London külső kerületében, Uxbridge-ben azzal, hogy az ellenzéki Munkáspárthoz tartozó Khan által bevezetett díj ellen kampányoltak.
Azóta Rishi Sunak miniszterelnök kérte az alacsony forgalmú városrészek – olyan gyakran vitatott helyi zónák – felülvizsgálatát, ahol az autókat kitiltották egyes utcákról, és azzal vádolta meg a Munkáspártot, hogy ellenséges az autósokkal szemben. Új olaj- és földgázlelőhelyek feltárását is jóváhagyta az Északi-tengeren, ami miatt az Egyesült Királyságot azzal gyanúsították meg, hogy nem teljesíti a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait.
Sunak kormánya azt mondja, továbbra is elkötelezett amellett, hogy 2030-ra betiltja az új gáz- és dízelautók értékesítését, és 2050-re eléri a zéró szén-dioxid-kibocsátást.
Ehhez kapcsolódóan: EP: Fizetniük kell a környezetszennyező járművek és épületek tulajdonosainak
A Munkáspártot megrázta az uxbridge-i eredmény, amely annak ellenére született, hogy országszerte nagy az előnye a közvélemény-kutatások szerint. A párt vezetője, Keir Starmer arra szólította fel London polgármesterét, hogy „fontolja meg” az ULEZ kibővítését. Khan nem volt hajlandó a halogatásra, de kibővítette a roncsprogramot, amely akár kétezer fontot (csaknem kilencszázezer forintot) kínál a londoniaknak a régi járművek cseréjére. Az ellenzők szerint a pénz messze nem elég.
„Tisztában vagyok azzal, hogy vannak londoniak, akik őszintén aggódnak – mondta a polgármester. – Az én dolgom az, hogy megpróbáljam kezelni ezeket az aggályokat, és ezt meg is tettem.”
London, az egykor Big Smoke-nak, Nagy Füstnek nevezett város levegője egyre tisztább, bár az ULEZ hatását ebben vitatják. Az Imperial College London 2021-es tanulmánya szerint a zóna viszonylag csekély hatást gyakorolt a légszennyezésre a belvárosi indulást követő 12 hétben. A polgármesteri hivatal februárban közzétett kutatása azonban úgy találta, hogy a káros nitrogén-oxidok kibocsátása 2019 óta 26 százalékkal alacsonyabb az ULEZ területén, a szálló por kibocsátása pedig 19 százalékkal csökkent.
„Tudjuk, hogy az alacsony kibocsátású zónák működnek” – mondja Simon Birkett, a Tiszta Levegő kampánycsoport londoni igazgatója, aki szerint „a nagy problémák nagy megoldásokat követelnek”.
Színre léptek az összeesküvés-elméletek hívei is
Az ULEZ ellenzői között vannak szakszervezetek és hétköznapi londoniak is, de a terv támogatói szerint a tiltakozások egy részét szélsőségesek fújják fel. Khan múlt héten azt mondta az LBC rádióállomásnak, hogy az ellenzéket „az összeesküvés-elméletek hívei fegyverezték fel”.
Egy minapi demonstráción a tüntetők azt skandálták, hogy „Buktassátok meg Khant!”, és sok plakát személy szerint támadja a város első muszlim polgármesterét, nemegyszer nyers szavakkal. Több tüntető úgy emlegette Khant, mint olyan nagyobb erők, köztük a Világgazdasági Fórum és az ENSZ bábját, amelyek szerintük át akarják venni az irányítást a társadalom felett. Többen kétségüket fejezték ki az ember okozta éghajlatváltozás mértékével kapcsolatban is.
A tüntetéseken részt vevő egyik csoport, az Együtt 2021-ben jött létre, hogy a koronavírus-lezárások és a kötelező oltás ellen kampányoljon. Azóta az alacsony forgalmú városrészekre, a tiszta levegőt elérni kívánó kezdeményezésekre és a központi bank digitális valutákra vonatkozó terveire irányította a figyelmét.
Társalapítója, Alan Miller azt mondja, hogy nem összeesküvés-elméletek gyártója, ám a közvélemény úgy érzi ezen kérdésekben, hogy a politikusok és a bürokraták „figyelmen kívül hagyják és lenézik”.
Aduász a jövő évi választásokra?
Más európai városok egymástól eltérő eredményeket értek el a légszennyezés elleni terveikkel. Madridban a londonihoz hasonló alacsony károsanyag-kibocsátású zónát hoztak létre, Párizs pedig nemrég 2025-ig halasztotta a dízel- és a régebbi benzines autók tilalmát, amelynek idén kellett volna életbe lépnie.
Ehhez kapcsolódóan: Szigorú zöldintézkedések jönnek jövőre a francia piacon
A londoni terv támogatói remélik, hogy az ellenkezés idővel elhalványul. Tony Travers, a London School of Economics államvezetés-professzora azonban azt mondja: arra számít, hogy a politikusok kihasználják ezt a „klasszikus politikai megosztó kérdést” a jövő évi országos választásokon.
„Az autók használata és az autóhasználat szabadsága, valamint az, hogy az emberek hol vezethetnek, nagyszerű lehetőséget biztosít az áttörésre, olyat, amilyet sok más probléma nem tud biztosítani – mondta Travers. – Témává lehetne tenni az autópártiakat és az autóelleneseket az általános választásokon? Szerintem ez jön.”
