Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Visszatekintő 2023: Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam


Elektromosautó-töltő állomást előjelző táblát helyeznek ki a fehérvári pihenő előtt 2016. december 3-án
Elektromosautó-töltő állomást előjelző táblát helyeznek ki a fehérvári pihenő előtt 2016. december 3-án
Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez a cikk eredetileg 2023. január 27-én jelent meg.

Új bevezető
Év elején szerettünk volna betekinteni az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteibe, de hiába. Pedig a mellékletek rejtik a lényeget, vagyis hogy mennyi pénzt kapnak 35 év alatt a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó cégek a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe. Bírósághoz fordultunk, és jogerősen megnyertük a pert a kormányzati szerv ellen, amely a Kúriához fellebbezett jogorvoslatért.


Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba.

Kellemes, 22 fok körüli hőmérséklet fogadott a Miniszterelnöki Kabinetiroda Iskola utcai épületében székelő Nemzeti Koncessziós Irodában (NKI). Az idei fűtési szezonban az állami intézményekben és iskolákban nem lehet 18 foknál melegebb. Az NKI-nál érezhetően ennél melegebb volt, amikor csütörtökön iratbetekintésre érkeztünk az épületbe.

Január 5-én küldtünk közérdekű adatigénylést az NKI-nak, amelyben azt a szerződést kértük ki, amelyet a hazai gyorsforgalmi utak koncessziójára kiírt pályázat nyertesével kötöttek. Mint ismert, a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyert a közbeszerzésen. Ez a csoport összesen hét magántőkealapból áll: A Themis, a Vesta, a Cronus és a Via magántőkealapból, amelynek alapkezelője a Minerva.

Kormányközeli üzletemberek

Az iratbetekintés során olyan nyilatkozatot láttunk, amely szerint a Minerva Szíjj László üzletember százszázalékos tulajdonában van. A fennmaradó három – a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap – kezelője az az Opus Global, amely száz százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában van.

Az iratbetekintés során ugyanakkor elzárták a szerződés részét képező legfontosabb dokumentumokat. Ezek a mellékletek tartalmazzák például a rendelkezésre állási díj és a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díj konkrét összegét, fizetésének részleteit, a teljesítmény-pontrendszert, az úgynevezett SLA-t, vagyis a szolgáltatás műszaki és díjazási előírásait.

Jegyzőkönyv az iratbetekintésről
Jegyzőkönyv az iratbetekintésről

Ezekből derülne ki, hogy konkrétan mennyi pénzt kapnak a nyertes cégek az autópályák üzemeltetésére. A tét nem kicsi, a kormány saját számításai szerint is a koncesszió időtartama alatt 12-13 ezer milliárd forint kerülhet a nyertes cégekhez.

De olyan titokzatosnak hangzó mellékleteket sem kaptuk meg, mint a „közbeszerzési eljárás más mellékletben nem szereplő dokumentumai” vagy a „koncesszor részvételi jelentkezése és a nyertes végleges ajánlata”.

Annyi érdemi információt sikerült megtudni, hogy a Themis megvásárolja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. autópálya-kezeléssel kapcsolatos infrastruktúráját. Az ingatlanokért 6,1, egyéb eszközökért 6,2, a készletekért 3,6, míg a humán erőforrásért 1,6 milliárdot, továbbá a SAP-rendszerért 238 millió forintot fizet.

A tét 12 ezer milliárd forint

Mint ismert, 2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.

A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amelyet a nyertes konzorcium kezelni fog.

Ennek a feladatnak az ellátásáért az állam évente nettó 96,2 (bruttó 122) millió forintot fizet kilométerenként. (Ez az úgynevezett rendelkezésre állási díjból – rád –, valamint a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjból – ráaszd – tevődik össze. De az egész projektre vonatkozó összeget nem közölték.)

Opcióként a korábban PPP-konstrukcióban épült M5-ös és M6-os autópálya-szakaszokat is koncesszióba adja az állam, miután lejárt az ezt megépítő külföldi cégek szerződése.

A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis-konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az eredményhirdetést követően újságíróknak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen nem is titkolta, hogy kik állnak a tőkealapok mögött.

A Portfolio tudósítása szerint Rogán Antal azt mondta: megérti, hogy a végén mindenki elkezdi Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét említeni, de örvendetesnek tartja, hogy a nyertes cégek képesek voltak felnőni addig, hogy egy ilyen koncessziós eljárásban versenytársai legyenek, sőt le is győzzék a Strabagot vagy a Colast.

Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincéknek utalja 35 évig a kormány az állami útdíjbevételek nagy részét

A bíróságok a nyilvánosság mellett

Az autópálya-koncesszió után a hulladékgazdálkodási koncessziós pályázat háttérszámításait is ki kell adnia az NKI-nak, miután a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet javára döntött a Kúria a héten.

A TI arra volt kíváncsi, hogy milyen előzetes számítások alapján jutott a kormány arra, hogy éppen a törvények által megengedett maximális 35 évre írja ki a hazai szemétbegyűjtésre és -feldolgozásra vonatkozó koncessziós pályázatot. Miután megtagadták a dokumentumok kiadását, bírósághoz fordult mindkét (hulladékgazdálkodás és autópálya) esetben.

Az eljárás lényege az, hogy az állam koncesszióba adja a két területet a nyertes vállalatoknak. Az uniós és a hazai szabályok szerint egyaránt előzetes számításokkal kell bizonyítani, hogy miért van szükség arra, hogy a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonjon ki a piaci forgalomból.

A 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot.

A magyar állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így 2023. július 1-jét követően 35 évig a társaság végezheti az évi közel ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtését, és gondoskodik annak kezeléséről.

Ehhez kapcsolódóan: Hulladékgazdálkodás - Totális államosítást akar az ITM a százmilliárdos iparágban

A hulladékról szóló 2012. évi törvény szerint a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított egy éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről.

Ha a koncessziós társaság az egy év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik.

A tavaly július 28-án ellenjegyzett koncessziós szerződésből is kiderül, hogy a Mol tudomásul veszi, hogy a 35 évre elnyert koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha legkésőbb 2022. december 31. napjáig gondoskodik a szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről – ezt már Ligeti Miklós ismertette a Szabad Európával.

A TI jogi igazgatója azt is elmondta, hogy a tisztánlátás érdekében a Transparency International a Molhoz fordul közérdekű adatigényléssel, amelyben a Mol által megkötött kapacitást biztosító szerződések, valamint a törvény által megkövetelt engedélyek másolatát kérik ki. Mi is kerestük a Molt, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG