Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Tornanádaskán nem új keletű dolog, ha valakinek börtönbe kell mennie azért, mert a gyerekének túl sok igazolatlan órája gyűlt össze. A Ficzu családban már az édesanya és az édesapa is ült azért, mert a gyerekeik – akikről azt hitték, hogy iskolába mennek – végül nem az iskolapadban kötöttek ki reggelente. A rendőrség be is nyújtotta nekik a százezres szabálysértési számlát, de ezt esélyük sem volt kifizetni. Így végül leülték napi ötezer forintjával. Riportunk megjelenése után Vadai Ágnes, a DK alelnöke kérdést intézett a parlamentben Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy tényleg ez a legjobb megoldás-e. A miniszter helyett az államtitkár válaszolt, mégpedig annyit: a Belügyminisztérium cikkeket nem véleményez.
Bár Magyarországon a törvények elvileg mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, az igazság az, hogy valójában a legszegényebbek kerülnek a legkönnyebben rács mögé. Ehhez sokszor még valódi bűnt sem kell elkövetniük, elég csak egy néhány tízezres szabálysértési bírság. Egy borsodi faluban már évek óta azért járnak a szülők börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést. Tavaly szeptemberig Magyarországon több mint 3600 esetben, összesen 105 millió forintra bírságolták a hatóságok a családokat a gyerekeik ellógott órái miatt. Ennek az összegnek csupán a negyven százalékát fizették be, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 74 milliót le kellett ülniük. Egy nap a rácsok mögött ötezer forintot ér, vagyis tavaly szeptemberig – a számok szerint – 14.800 napot napot voltak börtönben ezek a szülők. Tényfeltáró videónk nyomán Vadai Ágnes, a DK alelnöke írásban intézett kérdést Pintér Sándorhoz arról, hogy tényleg ezt tartja-e a legjobb megoldásnak. A Belügyminisztérium válaszként csak annyit írt: cikkeket nem véleményez.
Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.
Tornanádaska egy alig nyolcszáz fős falu B.-A.-Z. vármegye eldugott csücskében. A település különlegessége az, hogy az itt élők nagy része ki-be járkál a börtönbe. Na nem azért, mert bűnözők, csak nagyon szegények. Munka nincs, legfeljebb közmunka, az is csak a tucatnyi kiváltságosnak. Bírság azonban jut mindenkinek. Kinek ezért, kinek azért.
Szájmaszk és fa
„Hát ez most nem fair, hogy azért kellene ülnöm, hogy nem tudtam kifizetni azt a szaros negyvenezer forintot, mert nem volt rajtam szajmaszk, ezt nem tartom helyesnek”
– mesélte a Szabadonnak Ficzu Barbara.
A faluban mindenkinek megvan a maga keresztje. A tehetősebbek a nyakukban, a nincstelenek a hátukon hordják. Itt könnyű bűnbe esni. A legtöbben a pandémia alatti kijárási tilalom megszegése miatt kaptak több tízezres bírságot, Ficzu Barbara is.
„Este 8-kor kimentem a kútra, mert kútra járunk vízért, a csapra. Hát akkor jöttek a rendőrök, így megbüntetek negyvenezer forintra.”
Nagy pénz a negyvenezer errefelé. Főleg, ha sosincs egyben annyi. Ficzu Barbara bár kért részletfizetést a büntetésére, de úgy sem sikerült törlesztenie. A fiatalasszony idénymunkából élt. Egyedül nevelte a gyerekét, de öt hónapja a babát is elvették tőle. Barbara kifutott az időből és a lehetőségekből is: most a szabadságával kell törlesztenie. Nyolc nap a rácsok mögött éppen negyvenezer. De a nő azt mondja: nem akar bevonulni, inkább menekül a sorsa elől; vagyis bujkál a rendőrök elől.
Barbara esete nem egyedi a faluban. Itt alig akad olyan család, aki ne lenne érintett így vagy úgy a szabálysértési bírságok börtönnel való megváltásával. Nem érzik, hogy a családbarát kormány politikája náluk bárhogy is érvényesült volna.
„Hát korábban szájmaszkokért, mostanában falopásért meg az iskola miatt szoktak büntetni”
– mondta egy neve elhallgatását kérő asszony.
A börtönnel megváltott igazolatlan órák
Tornanádaska ikonikus iskolája a Hadik-kastély, amely jelenleg kisegítő iskolaként és nevelőotthonként működik. Ide jár a tornanádaskai gyerekek apraja-nagyja. Aki valamiért mégsem, az szerencsésnek mondhatja magát, mert az öt kilométerrel arrébb lévő bódvaszilasi – a jogvédők szerint szegregált – iskolába kell átvonatoznia. Ficzu Andrásné gyereke, a 15 éves Gergő is oda jár. Elvileg – mondja az asszony, aki elmondása szerint sosem lopott, sosem csalt, mégis börtönbe kell mennie.
„Elment ő az iskolába, mert minden reggel felment, mi azt hittük, hogy az iskolában van, de nem. Tavaly decembertől negyven igazolatlan órát gyűjtött össze, mert összejött egy lánnyal”
– meséli az édesanya, aki a rendőrségi határozatból tudta meg, hogy fia néha az iskola mellé járt, meg azt is, hogy százezer forintra büntették.
Tornanádaskán és Bódvaszilason nagy hagyománya van annak, hogy a szülők végül leülik a gyerekeik igazolatlan hiányzásait – mondja Boros Ilona. A TASZ Esélyegyenlőség projektvezetője szerint már évekkel ezelőtt felfigyeltek az országban szinte egyedülálló szankcionálásra, ezért ombudsmani eljárást is kezdeményeztek még 2017-ben.
„Volt a faluban egy édesanya, akinek van kilenc gyereke, ő egy éven belül többször is meg lett bírságolva, ami jogellenes. Mindenesetre többször is megbírságolták, és 14 napos elzárást kapott, annak ellenére hogy nem lehetett volna bevinni, hiszen egyedül neveli a gyerekeit. De erről nem tudott, más pedig nem érvényesítette a jogát, úgyhogy elvitték két hétre, és akkor egyedül maradt a kilenc gyerek két hétre otthon, ami egyébként megint csak felveti azt a kérdést, hogy ilyenkor mit gondol a helyi jogalkalmazó: hogyha eddig veszélyeztetve volt a gyerek, mert hiányzott egy napot az iskolából, vagy kettőt, akkor attól nem lesz veszélyeztetve, hogy felügyelet nélkül marad két hétig kilenc gyerek?”
– magyarázta Boros Ilona, a TASZ projektvezetője.
A Ficzu családnak nem ez az első büntetése az igazolatlan hiányzások miatt. Összesen 12 gyerekük van, akik annyit lógtak a suliból, hogy a szülőknek esélyük sem volt pénzzel megváltani, így mindkettejüknek börtönbe kellett mennie. A gyerekeiket évekig a gyerekük nevelte.
„Ketten eddig öt és fél évet ültünk le. Margit, a nagyobbik lányunk lett a többi gyerekünk gyámja, hogy ne vigyék el őket az intézetbe. Ha ő nincs, a gyerekek sincsenek már itt”
– mondta Ficzu András.
Magyarországon szabálysértésnek minősül, ha egy gyerek a kötelező óvodai vagy iskolai oktatási rendszerből igazolatlanul harminc napot hiányzik. Ilyenkor a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki a szülőkre. Sok esetben éppen azokat a családokat büntetik ezzel a szankcióval, akik a legkevésbé tudják befizetni a pénzbírságot, hiszen már az iskolai hiányzás hátterében is nagyon sok esetben éppen a család szűkös anyagi helyzete áll – magyarázza Boros Ilona, a TASZ projektvezetője.
„Abszolút nonszensz ez a szabályozási struktúra, mert ahelyett hogy a gyerekeket motiválná és a szülőket segítené abban, hogy a gyerekek iskolába járjanak, öt különböző, de egyszerre érvényesülő szankcióval bünteti a családokat, és egyébként úgy bünteti leginkább, hogy a maradék pénzüket is elveszi. A pénzbírsággal elveszi egyhavi bevételét egy családnak. A szabálysértési szankció miatt kizárják a közmunkából a szülőket, ami lényegében egyszeri bevételi forrása a családnak, és a családi pótlékot is elveszik automatikusan”
– magyarázta a TASZ projektvezetője.
A jogszabály szerint a bírság ötezertől 150 ezer forintig terjedhet. Ha valakinek összegyűlik ötven igazolatlan órája, automatikusan megindítják a védelembe vételt, illetve egyszerre érvényesül a család ellen az összes pénzügyi szankció: ugrik a közmunka és a családi pótlék is. Ezeknek a családoknak innen már nagyon nehéz felállniuk. Sokan nem is tudnak.
A Belügyminisztérium adatai szerint 2017-től folyamatosan emelkedett az óvodai és az iskolai igazolatlan hiányzások miatt kiszabott szabálysértések száma és végösszege. Míg hat évvel ezelőtt 2256 esetben összesen 30,8 millióra büntették a szülőket, 2022 augusztusáig már 3684-szer tették meg ugyanezt a hatóságok. A cech 105 millió forint volt, amiből 31 milliót fizettek be.
Igazságosnak igazságos a rendszer, de könnyen kijátszható: minél tehetősebb valaki, annál nehezebben kerül Magyarországon börtönbe – mondja Ivány Borbála.
„Hogyha van kapcsolatod, ha van társadalmi státuszod, ha van pénzed, akkor sokkal-sokkal szerencsésebb helyzetben vagy, és sokkal több idő és súlyosabb lépések kellenek ahhoz, hogy valaha is elérjen a börtön, mint azokat, akiknek nincs pénzük, mert azok – nem azt mondom, hogy azonnal, és nem azt mondom, hogy mindenfajta előzmény nélkül, de a gazdagabb vagy jobban szituált állampolgárokhoz képest – fényévekkel gyorsabban kerülnek be a börtönbe, mert nincs semmijük, csak a szabadságuk”
– mondta Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
Erikának semmije sincs, csak a szabadsága. Még arra sincs pénze, hogy a különféle hivatalokban engedélyeztesse azt, hogy közérdekű munkában ledolgozhassa a bírságot. Ahhoz ugyanis utazni kell. Ezért lélekben a börtönre készül, hogy újra a szabadságával váltsa meg a fia bűneit.
A számokból kitűnik, hogy a legtöbben nem akarnak börtönbe vonulni a szabálysértési bírságuk miatt. A BvOP tájékoztatása szerint 2021 elejétől napjainkig összesen 8741 fő került elzárásra, ebből csupán 541-en jelentkeztek önként, 8200 főt elő kellett vezetni. Egy nap a börtönben ötezer forintot ér, miközben a fogvatartottak őrzése, ellátása naponta több mint 15 ezer forintba kerül a magyar adófizetőknek.
„A Belügyminisztérium nem véleményez”
Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese tényfeltáró riportunk után írásbeli kérdést nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy mit gondol arról, hogy egy borsodi faluban már évek óta azért járnak a szülők börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést; tényleg ezt tartják-e a legjobb megoldásnak.
Az írásbeli kérdésre Rétvári Bence államtitkár válaszolt, méghozzá annyit, hogy a Belügyminisztérium sajtóban megjelent cikkeket nem véleményez.
