Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mindenki megmentené az iráni atomalkut, de ki engedjen először?


A nukleáris egyezményből kilépő Donald Trump fotóját égetik egy teheráni tüntetésen 2018-ban.
A nukleáris egyezményből kilépő Donald Trump fotóját égetik egy teheráni tüntetésen 2018-ban.

A leendő Biden-kormány készen áll visszatérni az atomalkuhoz, és Irán is nyitott a dologra. De mindkét fél azt szeretné, ha a másik engedne elsőnek.

A 2015-ös Iránnal kötött atomalku aláíró felei arra számítanak, hogy az Egyesült Államok visszalép az egyezménybe. Joe Biden megválasztott elnök, aki január 20-án lép hivatalba, azt ígérte, hogy megpróbál visszatérni az alkuhoz, amit még akkor kötöttek, amikor ő volt Obama alelnöke.

Az alkut kidolgozó országok külügyminiszterei virtuális konferenciát tartottak. Németország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, Kína, Oroszország és maga Irán is egy közös nyilatkozatban azt mondta, hogy „üdvözölnék”, ha az Egyesült Államok visszatérne az egyezménybe.

Trump borította az asztalt 2018-ban

„A miniszterek elismerték a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok visszatér az egyezményhez, és hangsúlyozták, hogy pozitívan reagálnának egy újracsatlakozási kísérletre” – olvasható a közleményben, amelyben arra is kitértek, mennyire sajnálják, hogy Amerika otthagyta az alkut.

Az atomalku három európai tagja mindent megtett azért, hogy megmentse a hivatalosan JCPOA névre hallgató egyezményt a totális összeomlástól, miután 2018-ban Donald Trump amerikai elnök kilépett az egyezményből, és szankciókat vezetett be Iránnal szemben az úgynevezett „maximális nyomásgyakorlás” politikájának keretében.

Válaszul az amerikaiak kilépésére és a szankciókra Irán fokozatosan elkezdte áthágni a dúsított urán mennyiségére vonatkozó korlátozásokat. Most Teherán azt ígérte, hogy ha az európai felek és az Egyesült Államok ismét betartják az alku rájuk eső részét, és segítik az ország gazdaságát, akkor ők is a szabályok szerint fognak játszani.

Nem lesz könnyű meccs

Joe Biden azt mondta, hogy akkor lép vissza az egyezménybe, ha Irán előbb teljesíti az alku kritériumait, de a további problémás kérdéseket, mint Irán rakétaprogramja, vagy az, hogy az iráni állam katonai szervezeteket támogat a régióban, hajlandó az egyezmény helyreállítása után megtárgyalni.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bizonyítékokat mutat be 2018-ban arról, hogy Irán megszegi az atomalkut
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bizonyítékokat mutat be 2018-ban arról, hogy Irán megszegi az atomalkut

Irán azonban ragaszkodik hozzá, hogy az Egyesült Államok és az európaiak engedjenek elsőnek, és azt mondják, hogy az ország rakétaprogramja és régiós politikai törekvései nem képezhetik alku tárgyát. „Az újratárgyalásról szó sem lehet” – írta Twitteren Irán külügyminisztere a megbeszélés után.

„Irán azonnal visszacsinálja az Egyesült Államok törvényszegő kilépésére és az európai országok kihágásaira hozott válaszintézkedéseit, amikor azok betartják a vállalásaikat. Az iráni embereknek azonnal érezniük kell a szankciók feloldásának hatásait” – írta az iráni külügyminiszter.

Az európiaiak szerint az alku megmentése a legfontosabb

Az európai felek, úgy tűnik, egyetértenek abban, hogy az alku megmentése az elsődleges, és minden más problémát utána kell kezelni. „Válaszúthoz érkeztünk” – mondta Heiko Maas német külügyminiszter riportereknek Berlinben. Maas szerint a következő hetek, hónapok fogják eldönteni az atomalku jövőjét.

Ahhoz, hogy Biden alatt lehetséges legyen a visszatérés, nem lehetnek megint olyan taktikai manőverek, amiket az elmúlt időben láttunk, nem volna semmi hasznuk, csak jobban aláásnák az egyezményt” – mondta a német külügyminiszter. „Nyílt egy lehetőség, ez az utolsó esély, nem szabad eltékozolni. Ezt Iránnak is nyilvánvalóvá tettük ma” – nyilatkozta Maas.

Egy merénylet bonyolítja az ügyet

Bonyolítja a helyzetet, hogy novemberben meggyilkolták Mohsen Fakhrizadeh iráni atomtudóst. Irán Izraelt vádolja a merénylettel, valamint közvetve az Egyesült Államokat is, és felvetették a megtorlás lehetőségét is.

A gyilkosság után az iráni parlament elfogadott egy törvényt, amely az atomprogram kibővítésére, és az ENSZ megfigyelőinek kitiltására szólítja fel a kormányt. De az iráni kormány azt mondta, hogy nem értenek egyet a törvénnyel, és az elnök nem fogja aláírni azt, mivel a független megfigyelők kulcsfontosságúak az alku szempontjából.

Az idő véges az alku helyreállítására, júniusban ugyanis választások lesznek Iránban, ahol van rá esély, hogy a mostaninál jóval radikálisabb kormány kerülhet hatalomra, akik már most ellenzékből is az alku ellen vannak.

Készült az AFP, az AP, és a dpa tudósításának segítségével.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG