Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Bíróság: Két évig ki van tiltva Oroszország a nagy versenyekről


Lenin szobra a moszkvai Luzsnyiki stadion bejáratánál, 2020. március 29-én.

Két évig megint nem mehetnek az oroszok orosz színekben a legtöbb világversenyre, a lebuktatott állami doppingoltatásuk miatt. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint fel kéne szabadítani a doppingot, és legyen sportoló egyéni felelőssége, hogy mit tesz magával.

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) csütörtök délutáni döntése alapján Oroszország az államilag koordinált doppingügyei miatt két évig, azaz 2022. december 16-ig nem rendezhet jelentős nemzetközi sporteseményt,

a sportolói pedig nem vehetnek részt a legnagyobb versenyeken orosz színekben.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tavaly decemberben négy évre eltiltotta Oroszországot egyebek között az olimpiai és világbajnoki részvételtől, valamint a jelentősebb nemzetközi versenyek rendezésétől.

Oroszország a CAS-nál fellebbezett, ez a döntés született meg most. Orosz sportolók ettől még indulhatnak egyes sportágakban, ha bizonyítani tudják, hogy nem volt közük az állami doppingoltató rendszerhez.

Így például a 2018-as téli olimpián 168 orosz sportoló versenyzett, de semleges színekben. Atlétikában már nagyjából 2015 óta nem szerepelhetnek világversenyeken orosz sportolók orosz színekben.

Házhoz jött a tökéletes koronatanú

A WADA ugyanis bizonyítottnak találta, hogy manipulálták az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) eredményeit. Moszkvában többek közt hamis mintákat csempésztek a valódi minták közé, vagy töröltek olyan adatokat, amelyek a pozitív doppingesetekhez köthetők.

Elszökött a vezető
A botrány még 2016-ban robbant ki, amikor Grigorij Rodcsenkov a moszkvai doppinglaboratórium korábbi vezetője az USA-ba menekült, és bemutatta, hogy hogy működött az államilag koordinált doppingoltatás, például a 2014-es, Szocsiban tartott téli olimpa előtt.

Ennek eredményeképp többek között tokiói olimpián, illetve a 2022-es foci-vb-n sem szerepelhetnek orosz színekben az orosz sportolók.

A tiltás az orosz versenyzőkre és az állami hivatalnokokra is vonatkozik, az orosz zászló sem lehet ott ezeken a versenyeken. De a foci-Eb-n lehet orosz válogatott, mivel az a WADA szerint regionális, egy sportágat érintő torna.

Az orosz vezetés szerint semmi sem igaz

Vlagyimir Putyin elnök szerint a döntés politikailag motivált, és szembemegy az Olimpiai Chartával is. Egyébként pedig ártatlanok, és fellebbeztek a döntés ellen.

Jurij Ganusz szerint várható volt, hogy így dönt a WADA, miután az orosz félnél manipulálták az adatokat, 2019. december 9.

Augusztusban eközben kirúgták Jurij Ganuszt, a RUSADA akkori vezetőjét. Ő azzal kritizálta az orosz sportszövetségeket, hogy nem küzdenek elégé az orosz sportolók doppingolása ellen.

Oroszország csak gátlástalanul csinálta

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint több szála van ennek a döntésnek. Egyrészt a "gyógyszergyártók vs éremgyártók" sportipari része, másrészt tényleg van egy politikai szála is. Szerinte egyik sem szerencsés.

"Ha egyszer megbüntetik őket azzal, hogy Oroszország tíz évig nem létezik a sportban, az egy dolog. De ez a színjáték nehezen érthető, hogy kétévente kitiltják őket, de közben más zászló alatt indulhatnak."

Ha betiltanak egyes teljesítményfokozó szereket, akkor ezek megdrágulnak. Ebből is fakadóan az oroszok szerinte kirívóan amatőr doppingolást folytattak, nagyon nyilvánvaló módon végezték ezt.

"Ha a doppingszerek nyíltan versenyeznének a piacon, akkor ez úgy működhetne, mint ahogy bemegy az ember a gyógyszertárba és vesz egy Kalmopyrint. Persze, ha túl sok Kalmopyrint veszel be, akkor meghalsz, de a gyógyszereknek megvan ez a sajátossága".

Dénes Ferenc szerint a WADA döntően vegyszerek vagy fedőanyagok jelenlétét, és bizonyos típusú eljárások megtörténtét tudja ellenőrizni. De vannak más típusú módszerek is, például a gének módosítása.

"Az egyik irány nyilvánvalóan az, amikor meghekkelik az embereket. Ha egy úszónak hatvanas lába lesz, az egy uszonnyal ér fel, és a 42-es lábú úszó azt gondolhatja, hogy őt igazságtalanul verték meg. Morálisan nehéz megítélni, hogy egy bizonyos szinten módosított versenyző mennyiben ugyanaz az ember, mint korábban. Ennek egy leágazása a transgender probléma is."

A másik teljesítményfokozási irány pedig a digitalizáció, ahol előbb-utóbb eljutunk oda, hogy robotok fognak egymással versenyezni.

Dénes Ferenc szerint általában is, de Magyarországon különösen él egy idilli, szakrális kép a sportről, "fair play, barátság, szeretet, régimódi olimpiai eskü, Tűzszekerek".

Másrészt viszont, ha a szurkoló sok pénzért elmegy egy eseményre, ott azt várja el, hogy a sportoló mindig a tudása legjavát adja. Attól függetlenül, hogy mennyire túlhajtott vagy sérült. Ez pedig erős piaci nyomást is jelent az alkalmazottak felé.

"Ha elutazna az ember Manchesterbe egy focimeccsre, és ott azt látná, hogy poroszkálnak a játékosok a pályán, akkor nagyon ideges lenne, nem fogadná el, hogy most fáradt a játékos. Még akkor is becsapva éreznénk magunkat, ha tudjuk, hogy a karácsonyi időszakban háromnaponta játszanak Premier League meccseket."

Szerinte álságos az a hozzállás, hogy minden dopping ellen fel kell lépni. Például különösen elhivatott munkaválallónak gondoljuk azt, aki inkább iszik még három kávét, két energiaitalt, "vagy ki tudja, még micsodát", ha muszáj befejeznie a munkát határidőre. Ha ugyanezt csinálja a sportoló, akkor ő már egyértelműen elítélendő. "A sportoló ugyanaz: magáért, a családjáért, a pénzért dolgozik."

Dénes Ferenc a fenti okok miatt állítja, hogy fel kéne szabadítani a doppingot, és legyen sportoló egyéni felelőssége, hogy mit tesz magával.

"Én magam biztos, hogy nem szednék semmit, de szerintem eggyel jobb és átláthatóbb rendszer lenne, ha a sportoló dönthetne úgy, hogy orvosi tájékoztatás és felügyelet mellett milyen gyógyszert szed."

Elismerte ugyanakkor, hogy ez egy szélsőségesebb rendszer képe, mivel könnyebben meghalhatnának a sportolók. Viszont szerinte a mostani, kevésbé átlátható rendszer is kegyetlen.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG