Az Egyesült Államok biztos benne, hogy Finnország és Svédország el fogja tudni oszlatni a NATO-csatlakozásukkal kapcsolatos török aggodalmakat – jelentette ki Kathleen Hicks amerikai védelmiminiszter-helyettes kedden.
A török elnök sokakat meglepett nyilatkozatával, miszerint nem fogja engedélyezni Svédország és Finnország belépését az észak-atlanti szövetségbe, mivel szerinte olyan szervezeteket támogatnak, amelyek veszélyt jelentenek országa biztonságára.
Recep Tayyip Erdoğan tiltakozása jórészt azzal kapcsolatos sérelmeiből fakad, hogy szerinte Stockholm és kisebb mértékben Helsinki is támogatja a Törökországban betiltott és terrorszervezetként számontartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a szélsőséges baloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Frontot (DHKP-C) és az amerikai emigrációban élő török hitszónok, a 2016-os puccskísérlet szervezésével megvádolt Fethullah Gülen követőit.
Ezt arra alapozza, hogy több kurd és egyéb menekült is Svédországban telepedett le az utóbbi években, ahogy Gülen üldözött mozgalmának számos tagja is. A török állami média tudósítása szerint Svédország és Finnország ráadásul megtagadta harminchárom személy kiadását Törökországnak.
A jelenleg harminc országot tömörítő katonai szervezet minden tagja vétójoggal rendelkezik a bővítés kérdésében. Az ankarai kormány ezt és a helyzet sürgősségét kihasználva szakértők szerint várhatóan megpróbál majd engedményeket és bizonyos garanciákat kicsikarni a NATO-tól.
Szombaton a török, a svéd és a finn kormány képviselői tárgyaltak az ügyről, de egyelőre nem született megállapodás.
Eközben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök arról számolt be a davosi Világgazdasági Fórumon, hogy június végén Finnország és Svédország is részt vesz a NATO madridi csúcstalálkozóján.
Az ukrajnai háborúra tekintettel a hagyományosan semleges Finnország eddigi politikájával szakítva nemrég bejelentette, hogy haladéktalanul kérni fogja a csatlakozást a NATO-hoz. Nem sokkal később legközelebbi partnere, az ugyancsak hosszú ideje semleges Svédország is hasonlóan tett.
