Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért tiltakozik Törökország a svéd és finn NATO-tagság ellen?


Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy brüsszeli NATO-csúcson 2021. június 14-én
Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy brüsszeli NATO-csúcson 2021. június 14-én

Sokakat váratlanul ért a török elnök nyilatkozata, hogy nem fogja engedélyezni Svédország és Finnország belépését a NATO-ba, mivel szerinte olyan szervezeteket támogatnak, amelyek veszélyt jelentenek országa biztonságára.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára úgy vélekedett, hogy minden bizonnyal gyorsan jóvá fogják hagyni a hagyományos semleges észak-európai államok csatlakozását. Recep Tayyip Erdoğan kijelentése azonban arra utal, hogy mégsem lesz olyan egyszerű a folyamat, mint a legtöbben várták.

Csütörtökön, Erdoğan megerősítette, hogy elutasítja a finn és a svéd NATO-csatlakozást. „Közöltük érintett barátainkkal, hogy nemet fogunk mondani Finnország és Svédország belépésére, és ezen az úton folytatjuk utunkat” – mondta a török elnök a május 19-i Atatürk-emléknap alkalmából közzétett videóüzenetében.

A jelenleg harminc országot tömörítő katonai szervezet minden tagja vétójoggal rendelkezik a bővítés kérdésében. Az ankarai kormány ezt és a helyzet sürgősségét kihasználva várhatóan megpróbál majd engedményeket és bizonyos garanciákat kicsikarni a NATO-tól.

Mi Törökország problémája a finn és svéd csatlakozással?

A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország hagyományosan a bővítés pártján áll, hisz abban, hogy a nyitott ajtók politikája erősíti Európa biztonságát, korábban például Ukrajna és Georgia felvétele mellett foglalt állást.

Erdoğan mostani tiltakozása jórészt azzal kapcsolatos sérelmeiből fakad, hogy szerinte Stockholm és kisebb mértékben Helsinki is támogatja a Törökországban betiltott és terrorszervezetként számontartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a szélsőséges baloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Frontot (DHKP-C) és az amerikai emigrációban élő török hitszónok, a 2016-os puccskísérlet szervezésével megvádolt Fethullah Gülen követőit.

Ezt arra alapozza, hogy több kurd és egyéb menekült is Svédországban telepedett le az utóbbi években, ahogy Gülen üldözött mozgalmának számos tagja is. A török állami média tudósítása szerint Svédország és Finnország ráadásul megtagadta harminchárom személy kiadását Törökországnak.

Ankarát az is feldühítette, hogy az Európai Unió korlátozta bizonyos katonai felszerelések törökországi exportját a 2019-es észak-szíriai beavatkozást követően.

Emellett a török elnök azt hangoztatta, hogy nem akarják elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1980-ban, amikor beleegyeztek, hogy Görögországot újraintegrálják a NATO katonai szervezetébe, ami lehetővé tette, hogy Athén a későbbiekben törökellenes politikát képviseljen a szövetségben.

Mit nyerhet Törökország?

Szakértők szerint a török kormány olyan kompromisszumos megoldást próbálhat elérni, amelynek nyomán a két ország a támogatásért cserébe fellépne a PKK és más szervezetek ellen. A legfontosabb követelés az lehet, hogy szüntessenek be minden segítségnyújtást a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciának. Az YPG a Nyugat partnerének számít az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, Törökország azonban a PKK szövetségesének tekinti.

Erdoğan az Egyesült Államoktól és más tagoktól is megpróbálhat bizonyos engedményeket kicsikarni, például az amerikai F–35-ös vadászbombázó beszerzési és fejlesztési programját illetően, amelyből azt követően zárták ki, hogy orosz légvédelmi rakétarendszerek vásárlásáról határozott. Szóba kerülhet továbbá a katonai eszközök eladásával kapcsolatos nem hivatalos embargó feloldása, az európai uniós csatlakozási folyamat előremozdítása vagy a szíriai menekültek ellátására fordított támogatások növelése is.

Hogyan befolyásolja ez Törökország imázsát Nyugaton?

A török vétófenyegetés valószínűleg komoly visszatetszést kelt Washingtonban és Brüsszelben is, megerősítve azt a képet, hogy az ország kizárólag a saját hasznát tartja szeme előtt, még akkor is, ha ezzel a bővítést blokkolja egy ilyen stratégiai pillanatban. Ezzel a lépéssel lerombolhatják azt az elismerést, amelyet a harctéren rendkívül hatékonynak bizonyuló Bayraktar TB2 pilóta nélküli repülőgépek ukrajnai szállítása váltott ki.

„Nincs olyan forgatókönyv, amelyben Törökországra végül ne Putyin téglájaként tekintenének a NATO-ban – mondta Soner Cagaptay, a Washington Intézet szakértője. – Mindenki el fogja felejteni a PKK-val kapcsolatos tiltakozást, és arra a tényre fog fókuszálni, hogy Törökország akadályozza a NATO bővítését” – tette hozzá.

Törökország a kedvére akar tenni Oroszországnak?

Törökország mind Oroszországgal, mind Ukrajnával közeli kapcsolatot épített ki, és a háború kirobbanása óta is egyensúlyozni próbál a két ország között: fegyvereket szállít Ukrajnának, de nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

„A NATO-csatlakozási folyamat szándékos kisiklatásával Erdoğan talán a Kijevnek nyújtott határozott katonai támogatást próbálja ellensúlyozni” – vélekedett Cagaptay.

Milyen kihatással lehet az ügy Erdoğan népszerűségére?

A török elnök támogatottsága a súlyos gazdasági nehézségek, a magas infláció közepette bezuhanni látszott az utóbbi időszakban. A hivatalosan a PKK feltételezett támogatása ügyében vállalt konfliktus, a nemzetközi szerep megerősödése javíthat ezen a jövő évre tervezett választások előtt – szögezte le Aslı Aydıntaşbaş, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) elemzője.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG