Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Závecz: Elementáris erővel tör elő az emberekből a félelem és sérelem


Závecz Tibor, ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft. alapítója.

Március közepén derült ki, hogy az épp házi őrizetben lévő Bige László rendelt meg egy felmérést 5000 embert megkérdezésével arról, mit gondolnak a kormányról, az ellenzékről, és hogy mit tartanak a legnagyobb problémának. A kutatás tanulságairól és az ellenzéki esélyekről a felmérést készítő Závecz Research ügyvezetőjét, Závecz Tibort kérdeztük.

Azért számít ritkaságnak az ellenzéki oldalon egy ilyen méretű felmérés, mert annyira drága?

Elsősorban az anyagiak miatt, igen. Jellemzően 1000-1200 fős felmérések vannak. Néha készülnek 3000 fős kutatások. Egy ilyen már megengedi azt az elemzési mélységet a kutatóknak, hogy dupla szociológiai háttérdimenziók szerint mutassák be az adatokat. Tehát meg tudjuk mutatni azt, hogy a vidéki fiatalok véleménye mennyiben tér el a budapesti idősekétől. Egy 5000 fős felmérés még kisebb hibával képes mérni, sőt már azt is meg tudja mutatni, hogy regionális szinten hogyan oszlanak meg a vélemények a magyar társadalomban. Ahhoz, hogy megyei szintre le lehessen menni, már minimum 10 000 fős mintára lenne szükség.

Kormányoldalon milyen gyakran készülhetnek ilyen felmérések? Legendák vannak arról, hogy minden fontos kérdést megmérnek.

Nincsenek biztos információim erről. Azt feltételezem, hogy a fontosabb kormánydöntések elég nagy mélységű kutatásokkal vannak alátámasztva. Nem biztos, hogy nagy méretű kutatások készülnek, hanem inkább célzottak. Ha például egy fiatalokat érintő döntés előtt áll a kormányzat, akkor egy kifejezetten 30 év alattiakat célzó, 1000-2000 fős felmérést csinálnak, ami erre a korosztályra viszonylag nagy mintának számít.

Mi volt az, ami meglepte önt ennek a felmérésnek az eredményei közül?

Ha meglepetés nem is ért, több olyan korábbi feltételezésem volt, amit ez a kutatás jobban kidomborított. Például azt, hogy a magyar társadalom gondolkodása inkább baloldalinak nevezhető. Szeretik az emberek az állami gondoskodást, nincs ellenükre a lecsúszó rétegek támogatása. A többségnek fontos lenne az adórendszer olyan átalakítása, hogy az a gazdagokra nagyobb terheket rójjon, a nem gazdagok számára előnyöket biztosítson. Sok kérdésből kiderül ez a baloldali orientáció, érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy a baloldali címkét viszont nem szeretik az emberek. Amikor azt kérdezzük, hogy sorolja be magát valahova egy bal-jobb skálán, akkor inkább egy picit a középtől jobbra húz a magyar társadalom. Értékrendjében, elvárásaiban, kormányzati megoldásaiban tulajdonképpen a baloldali kormányoknak a gondolatvilága köszön vissza. A jobboldali és konzervatív címkének a tartalmában nem gazdasági, hanem kulturális elemek vannak. Azzal az állítással, hogy „a törvények szigorúbban büntessenek”, 75 százalék ért egyet, azzal, hogy „ne fogadjunk be menekülteket” 74 százalék, azzal, hogy „a legfontosabb erények, amelyeket a gyerekeknek meg kell tanulniuk, az engedelmesség és a tekintély”, 54 százalék.

A koronavírus-járvány miatt elementáris erővel tör elő az emberekből a félelem és sérelem, hogy magukra vannak hagyva.

Újdonság, hogy a koronavírus-járvány miatt elementáris erővel tör elő az emberekből a félelem és sérelem, hogy magukra vannak hagyva. Rendszeresen meg szoktuk kérdezni az embereket, hogy mik a legfőbb problémáik. Elől szokott lenni a munkanélküliség, vagy az attól való félelem, és az ország előtt álló gazdasági nehézségek. Ezek inkább általános problémák, most a pénzügyi nehézségek viszont lementek személyes szintre. A két legfontosabb problémának a megélhetés magas költségeit és az alacsony fizetéseket tartják a magyarok. Most először mértünk ilyet, hogy a személyes, megélhetési nehézségek vannak elől. Ráadásul ez nem köthető egyetlen társadalmi réteghez, ugyanúgy jelen van Budapesten, nagyvárosokban és kisvárosokban, és nemcsak a legalacsonyabb jövedelműek említették első helyen a megélhetési nehézségeket, hanem a felső-középosztályba tartozók is. A nyugdíjasok is azt érzik, hogy jelentős problémát okoz az alacsony nyugdíj. Az általános gazdasági nehézségek most már egzisztenciális problémákat jelentenek az emberek számára.

Az egészségügy mindig az elsők között van, most a harmadik. A közbiztonság viszont a rendszerváltás után sokáig az első háromban volt, jelenleg az utolsók között van.

Az, hogy az emberek a saját bőrükön érzik a gazdasági problémákat, az azt is jelenti, hogy a kormányzati sikerpropaganda elveszítheti hatékonyságát?

Amikor elválik egymástól a kampány sikerkommunikációja az emberek valóságérzékelésétől, az kudarcba szokott fulladni. Nem viseli el a társadalom azt, hogy a saját érzékelésével szembe menő kommunikációs paneleket halljon. Ide tartozik, hogy azzal az állítással, hogy „a Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez”, 64 százalék ért egyet, azzal pedig, hogy „Magyarországon ma elsősorban az tud előre jutni, aki jóban van a kormánnyal”, 68 százalék ért egyet. Széles körű az az egyetértés, hogy a gazdagokat támogatja a kormány, és kormányzati kapcsolatokkal lehet előre jutni. Ugyanakkor a magyarok nem helyeslik azt, hogy csak kapcsolatok révén lehet előre jutni, és nem csak a teljesítmény számít. Az, hogy csak a gazdagokat támogatja a kormány, az pont az előbb említett baloldali gondolkodással megy szembe. A 2018-as választások előtt Botka László „fizessenek a gazdagok” kampányára nagy rezonancia volt. A felmérésünk szerint ma is 78 százalék ért egyet azzal, hogy adót kell kivetni az óriás vagyonokra.

Széles körű az az egyetértés, hogy a gazdagokat támogatja a kormány, és kormányzati kapcsolatokkal lehet előre jutni. Ugyanakkor a magyarok nem helyeslik ezt.

Érdemes még kitérni a kormányzati kompetencia és a hitelesség kérdésére. Elterjedt nézet elemzői körökben, hogy az ellenzéket kevéssé tartják kompetensnek a választók, hisz már 11 éve nem gyakorolja a hatalmat. Ebből a kutatásból az derül ki, hogy ez nem teljesen így van. Összesen 16 kategóriában tettük fel azt a kérdést, hogy a kormányt vagy az ellenzéket tartják-e hitelesebbnek. Mindössze 4-ben gondolják azt az emberek, hogy a kormány a hitelesebb: a migráció, a családtámogatás, a fiatalok lakhatásának segítése, valamint az ország szuverenitásának a védelme. Az összes többiben: megélhetés, egyenlőtlenség, oktatás, egészségügy, gazdasági fejlődést biztosítana az ország számára, kistelepüléseken élők életkörülményeit javítaná, az ellenzék látszik hitelesebbnek, vagy legalábbis döntetlenre hozza a helyzetet. Érdemes erre figyelni. Főleg annak fényében, hogy a Fidesz és a közös ellenzéki lista támogatottsága nagyjából azonos.

Mennyire állandó a Fidesz 2-2,5 milliós szavazótábora?

Ebben a ciklusban a Fidesz támogatottsága nem csökkent 2,4 millió ember alá. Ez a tábor egységben van és karakteres álláspontot foglal el, minden kérdésben követve a párt aktuális ideológiáját. Ennek a szavazótábornak az összetétele mindig nagyon hasonló. Minden társadalmi rétegben, iskolázottsági csoportban nagyjából ugyanúgy van beágyazódva. Budapesten mindig gyengébb volt a Fidesz, most is gyengébb, a kisebb településeken erősebb ma is. Életkor szerint is egyenletesen tudja megszólítani az embereket a Fidesz, azzal a megkötéssel, hogy a fiatalokat egyre kevésbé. Tehát kicsit megöregedett a Fidesz szavazótábora. Ezek mind arra utalnak, hogy nagy valószínűséggel ugyanazokról az emberekről is van szó. A Fidesz szavazótábora nem nagyon kopik, és nem nagyon jönnek hozzá. Az ellenzéknek ezzel kell számolnia, ezt kell meghaladnia. Ha sikerül, akkor megnyeri a választást.

Van nagyjából egyharmadnyi bizonytalan szavazó. Őket mivel lehet megszólítani? Melyik oldalnak van nagyobb tartaléka?

Ebben a rétegben a Fidesznek van mintegy 200-250 ezer fős tartaléka. Az ellenzéknek pedig 400-450 ezer. Őket sem identitáspolitikai, sem szimbolikus témákkal nem lehet megszólítani. Ezek fontos kérdések a politikában, de inkább a saját szavazótábor egyben tartását célozzák.

Ezeket az embereket megmozdítani csak akkor lehet, ha nekik szóló és alapvetően a hétköznapjaikhoz kapcsolódó üzeneteket küldenek pártok olyan témákban, amik fontosak. A felmérésből pedig az derült ki, hogy ezek a személyes anyagi helyzettel kapcsolatos kérdések. Valahol ezen a területen kell keresgélni, ami nem egyszerű egy ellenzék számára. Ez az ígéretek világa. Az ellenzék ígérhet, csak nehéz mellé társítani a kompetenciát. Bár valamilyen szintje ennek a hitelesség formájában megvan.

Tehát a nagyon zsebbe vágó üzenetekkel lehet szavazót gyűjteni. Erre jó példa Jakab Péter, aki valami ilyesmit próbálgat, az elmúlt hónapok tapasztalata alapján sikerrel. Ő kapiskálja ezt, próbálja ezt a kisember attitűdöt közvetíteni szóhasználatában és tartalmában is, és igyekszik a megélhetési nehézségeket bevinni a közbeszédbe.

Ha az ellenzék be tudná gyűjteni ezt a többletet, az pont elég lenne ahhoz, hogy megnyerje a választást. Minden számításunk arról szól, hogy az ellenzéknek a győzelemhez nagyjából 5 százalékkal kell többet gyűjtenie, mint a Fidesznek. A Fidesz viszont akár pár százalékos ellenzéki vezetésnél is megnyerheti a választást. A lényeg, hogy tulajdonképpen megvan ez a potenciális közönség. Akkor van esélye a győzelemre az ellenzéknek, ha sikerül közülük szinte mindenkit megszólítani. De itt még nem tartanak.

Ehhez egy egységes ellenzéknek kell fellépnie, vagy minden pártnak a saját szavazóihoz kell szólni és őket mozgósítani?

Most az összeszokás időszaka, és a belső, ellenzéki versengés időszaka van. A cölöpöket leverték, közös jelölt, közös miniszterelnök-jelölt, közös lista lesz. Ezen belül mindegyik pártnak megvan az az önérdeke, hogy minél erősebb pozíciót mutasson magáról. Ha másért nem, a lista összerakásához. Ez a politika természetéhez tartozik. Kulcskérdés, hogy sikerül-e ezt úgy megoldani, hogy ne ásson árkokat az egyes pártok között. Néha van egy-egy villongás, ezt látjuk, de nem olyan nagyok.

Minden pártnak a saját közönségéhez kell szólni különböző témákban, de úgy, hogy mindig szem előtt tartsa, hogy ez egy egységes politikai tömörülés. Ez nemcsak önérdek, hanem összellenzéki érdek is, mert így tudják azt a széles spektrumot befogni, amit a Fidesz önmagában befog. Mást és másoknak üzen a Momentum és a Jobbik, az MSZP és a DK is, tulajdonképpen a Párbeszédnek is van üzenete, az LMP-nek is. Ha ezen végig mennénk, akkor azt látnánk, hogy társadalmi, szociológiai értelemben lefedik a magyar társadalmat.

Valószínűleg az előválasztáskor is meg akarják ezek a pártok mutogatni magukat. Ott is valamifajta különbségre kell utalni. Ha az lezárul, akkor jöhet az összezárás időszaka, mindenki eljutott a megfelelő pozícióba, megvannak a jelöltek. Onnantól kezdve egységes kommunikációt, programot kell felmutatni, amit mindenki elfogad. Erre lesz nagyjából fél évük.

Milyen ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek van a legnagyobb esélye a győzelemre?

Fontos kérdés, hogy ki lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, de hogy milyen a jó jelölt, nem tudom megmondani. Van, aki azt mondja, Orbán Viktor kihívója legyen olyan, mint Orbán Viktor karakterében, sugározzon erőt, dominanciát, mert egy ilyen jelölt tudja őt legyőzni. 2006-ban a nagyon karakteres Gyurcsány Ferenc győzte le Orbán Viktort. De van az ellenkezőjére is példa, hogy a visszafogottabb, nyugalmat árasztó Medgyessy Péter nyert Orbán ellen.

A felmérésekből sem derül ki, hogy milyen típusú embernek lenne a legnagyobb esélye miniszterelnök-jelöltként. Tavaly év végén voltak arra kutatások, hogy mennyire befolyásolja az ellenzéki lista népszerűségét, ha annak élén Karácsony Gergely, Dobrev Klára, vagy éppen Márki-Zay Péter áll. Ebből az derült ki, hogy majdnem mindegy ki, csak valaki vezesse a listát. A fontos, hogy legyen valaki a megfelelő legitimációval. Valaki, aki megnyeri a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és aki mögé aztán beáll a többi jelölt és párt is.

Magától is a közös lista felé ment az ellenzék, de a Fidesz kvázi belekényszerítette a közös indulásba az ellenzéki pártokat. Miközben kiderült, hogy a közös ellenzéki listára többen szavaznának, mint a pártokra külön-külön. Mi lehetett a kormányzati szándék?

Arra számíthattak, hogy az ellenzéki pártoknak nem megy majd ilyen egyszerűen az összefogás, ezért megpróbálják összeterelni őket. Majd pedig megpróbálják azt a kártyát kijátszani, hogy ez Gyurcsány Ferenc listája, hogy ő vezeti az ellenzéket. Arra számíthattak, hogy Gyurcsány Ferenc személye miatt nagy lesz a lemorzsolódás.

Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy minden kormányzati szándék, minden fideszes kommunikációs terv működik. De nem biztos, hogy mindig, minden sikerül.

De ez egyáltalán nem történt meg. Az ellenzéki szavazók annak tudatában hozzák a többletet az egyes pártok összeadott támogatásához képest, hogy Gyurcsány Ferenc benne van ebben a folyamatban. Az ellenzéki szavazók régen túl vannak ezen a dilemmán, és nem probléma számukra.

Arra sem utal semmi, hogy az ellenzéki pártok között törésvonalat jelentene Gyurcsány Ferenc személye. Három megnyert választás, több sikeres önkormányzati, EP-választás és népszavazás, 11 év kormányzás után hajlamosak vagyunk elhinni, hogy minden kormányzati szándék, minden fideszes kommunikációs terv működik. De nem biztos, hogy mindig, minden sikerül. Azt gondolom, itt ez nem sikerült.

A szavazótáborok átjárhatatlanságában mennyire van szerepe az információs buborékoknak? Ha a Fidesz a saját médiájában gyurcsányozik, az eljut-e egyáltalán az ellenzéki szavazókhoz?

Nagyon erősek a véleménybuborékok, és a túlnyomó többség csak a saját értékrendjének megfelelő hírforrásból tájékozódik. Ez teremti meg a komfortérzetét. Az a típusú nyitottság, ami a rendszerváltás környékén még jellemezte a hírfogyasztók többségét, hogy egyszerre olvasott valaki Népszabadságot, Magyar Nemzetet, Új Magyarországot, eltűnt. Mindenki a saját médiumára fókuszál, zártak lettek a kommunikációs csatornák. Nagyon kevés a vitázós műsor is, ahol különböző nézetek ütköznek. Ez azt is jelenti, hogy gyurcsányozhatnak tulajdonképpen amennyit akarnak a kormányzati portálokon, az az ellenzéki szavazókhoz nem jut el.

NÉVJEGY

Závecz Tibor programozó matematikusként, majd szociológusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Már az első munkahelyén, a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban (későbbi nevén a Magyar Közvéleménykutató Intézetben) kérdőíves felmérésekkel foglalkozott, elemzőként dolgozott. 2001-től a Szonda Ipsos, majd az Ipsos véleménykutatási igazgatója volt. 2015 végén megalapította a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft-t. (forrás: zaveczresearch.hu)

XS
SM
MD
LG