Elképesztő hulladékhegyet hozott létre Covid–19 világjárvány. Orvosi maszkok, kesztyűk, eldobható kórházi köpenyek és kötények halmozódtak fel, szennyezve a szárazföldet és a tengereket. Mindez borzalommal tölti el az orvosokat és a környezetvédőket is – a feltalálók viszont megoldásokat keresnek.
Egy fiatal mexikói vállalkozó most rukkolt elő az általa feltalált újrafelhasználható személyi védőfelszerelés (PPE) termékcsaláddal. Reméli, hogy ezzel segít elkerülni, hogy az egyszer használatos orvosi ruházat tonnaszámra kerüljön a hulladéklerakókba, az égetőkbe és a vízbe, miközben egy vagyont spórolhat meg a kórházaknak.
Tamara Chayo szerint az eldobható egyéni védőeszközök nemcsak környezeti károkat okoznak, hanem a koronavírust is terjeszthetik. A SARS-CoV-2 akár három napig megmaradhat a műanyag felületeken, és ez különösen azokban az országokban jelent gondot, ahol nem kielégítő az orvosi hulladék kezelése.
„A családom nagy része orvos és ápoló. Azt gondolják, hogy oké, megmentem az embereket, de nem mentem meg a bolygót” – mondta Chayo a Thomson Reuters Alapítványnak.
„Ha mindent kidobunk, az még több betegséget okoz, így ördögi kört hozunk létre.”
Chayo, aki 21 éves vegyészmérnök-hallgató, tavaly másokkal együtt megalapította a MEDU Protection nevű céget. Az volt a céljuk, hogy a tomboló pandémia és az orvosivédőeszköz-hiány közepette fenntartható ruházatot fejlesszenek ki a Covid–19-betegeket kezelő egészségügyi dolgozók védelmére.
A ruházatot olyan szövetből készítik, amely hasonlít a víruskutató laboratóriumokban használt felületeken található bevonathoz.
Chayo szerint egy orvos naponta négy eldobható köpenyt használhat el, míg az ő PPE ruhája egész nap viselhető és ötvenszer mosható anélkül, hogy elveszítené védő tulajdonságát. Ez azt jelenti, hogy minden egyes ruhadarab segít elkerülni, hogy kétszáz műanyag darab jusson a hulladéklerakókba vagy az égetőkbe.
„Nagyon lelkesít a dolog” – mondta Chayo, akinek sok családtagja a Covid–19 frontvonalában dolgozik.
„Nemcsak orvosi ruházatot készítünk, hanem mozgalmat akarunk létrehozni egy zöldebb orvosi ágazatért” – mondta.
"Minden szívet kézzel rajzoltunk" - emlékezés a Covid-áldozatokra
Bolygómentő orvosi védőeszközök
A MEDU ruhadarabjait QR-kódokkal látják el, így az egészségügyi dolgozók egy okostelefonos alkalmazáson kapnak értesítést arról, hogy az adott ruhadarabot hányszor mosták ki.
Ötven viselés után az egyéni védőfelszerelést visszaküldik a MEDU-nak, amely fertőtleníti, majd pamutköpenyeket és zacskókat készít belőle a termékei csomagolásához.
Chayo azt tervezi, hogy az Egyesült Államokban és Franciaországban is terjeszkedik. Becslése szerint az újrafelhasználható orvosi ruházat kilencven százalékkal csökkentheti a kórházak védőfelszerelésekre fordított kiadásait.
Az Environmental Science and Technology (Környezetvédelmi Tudomány és Technológia) című szaklapban megjelent tanulmány szerint a pandémia idején havonta körülbelül 129 milliárd – többnyire műanyag mikroszálakból készült – eldobható maszkot és 65 milliárd eldobható kesztyűt használtak el.
Az ENSZ becslései szerint a világjárvány során keletkezett műanyag 75 százaléka – így az orvosi hulladék és a lezárások idején házhoz szállított termékek csomagolása is – valószínűleg a hulladéklerakókban vagy a tengerben végzi.
Közben a fosszilis tüzelőanyagokat alapanyagként használó műanyag előállítása – és a szemétbe kerülő műanyag esetleges elégetése – jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Tom Dawson, a Revolution-ZERO alapítója, aki Nagy-Britanniában egy sor bolygókímélő orvosi védőeszközt fejlesztett ki, azt mondta, hogy a világjárvány visszavetette a műanyagok visszaszorítása terén elért eredményeket.
Bár szerinte „fenomenális” az érdeklődés az újrafelhasználható személyi védőeszközök iránt, egy-két dolog akadályozza az elfogadásukat.
A pandémia kezdetén sok kormány egyszer használatos PPE-eszközöket halmozott fel, amelyeket ingyenesen tett hozzáférhetővé. Ez azt jelenti, hogy a kórházakat nem motiválja a megtakarítás lehetősége az újrahasználható termékek megvásárlására.
Egy másik probléma az orvosi eszközökre szakosodott mosodák hiánya – ezek azzal párhuzamosan tűntek el, ahogy a kórházak átálltak az eldobható PPE-re.
Maszkból tégla
Nagy-Britanniától Indiáig a vállalkozók azt is vizsgálják, hogyan lehetne a műanyag PPE-t újrahasznosítani – szerszámosládától kezdve a tégláig mindenfélét készíteni belőle.
Walesben a Thermal Compaction Group (TCG) a nagy amerikai hűtőszekrényekhez hasonló méretű gépeket gyárt, amelyek a kórházi köpenyeket, maszkokat, hajhálót, tálcacsomagolást és kórtermi függönyöket műanyag téglákká olvasztják.
A műanyagból az iskolai székektől kezdve a 3D-nyomtatószálakon át a ruházati fonalakig bármit elő lehet állítani.
„Az eredetileg egyszeri használatra tervezett termékeket valójában többször felhasználható termékké alakítja át” – mesélte találmányukról Mat Rapson, a TCG ügyvezető igazgatója.
A TCG Sterimelt és Curtainmelt gépeiben a hőmérséklet meghaladja a 300 Celsius-fokot, ami elpusztítja az új típusú koronavírust és más kórokozókat.
Öt brit kórház már elkezdte használni a gépeket, és továbbiak is rendeltek belőle. A TCG többek között kanadai, ausztráliai és magyarországi forgalmazókkal is kapcsolatban áll.
Rapson szerint minden tízezer kilogrammnyi feldolgozott anyaggal körülbelül 6500 kilogramm CO2-kibocsátást előznek meg – főként a hulladék szállításával és elégetésével kapcsolatos megtakarítások során.
Új szuperhős: Recycling Man
Indiában Binis Deszai vállalkozó szürke téglává és építőelemmé alakítja a PPE-t, hogy olcsón lehessen lakásokat és iskolákat építeni belőle.
A 27 éves Deszai, aki tizenévesen kezdett hulladékból téglát gyártani, most újfajta téglát talált fel, amelyet fertőtlenített és felaprított maszkokból és más személyi védőeszközökből, valamint papírgyári hulladékból és kötőanyagból állít elő.
Az India újrahasznosító embere (Recycling Man) néven emlegetett vállalkozó elmondta, hogy a téglák háromszor erősebbek, mint a földtéglák, miközben kétszer akkorák és majdnem feleannyiba kerülnek.
A maszkok egy részét a kórházakban, éttermekben és más nyilvános helyeken felállított ökokonténerekből gyűjtik össze.
Deszai, akinek életéről egy nagy indiai produkciós cég filmet forgat, szeretné kiterjeszteni tevékenységét Nagy-Britanniára, az Egyesült Államokra, Kanadára és Brazíliára.
A vállalkozó 2016-ban alapította az Eco Eclectic Technologiest. Kezdetben Brazíliába tervezi exportálni a tégláit, később pedig helyben szeretne üzemet építeni a helyi hulladék feldolgozására.
„Hiszünk a társadalmi hasznú mikrovállalkozásokban, így ahelyett hogy egyetlen nagy gyárunk lenne, több is van Indiában. Ezzel helyi szinten hozunk létre munkahelyeket és helyi hulladékot hasznosítunk újra” – mondta.
Deszai úgy véli, hogy India – az újrahasznosítás hagyományaival és azzal, hogy a kultúrának kevésbé része a dolgok eldobása, mint Nyugaton – globális vezető szerepet tölthet be a hulladékmentes technológia terén.
„A hozzáállás változik, ez tény – mondta. – A világjárvány sokkal inkább tudatosította bennünk, hogy mennyi hulladékot termelünk, és hogy ez így nem fenntartható.”
