A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei

Elektromosautó-töltő állomást előjelző táblát helyeznek ki a fehérvári pihenő előtt 2016. december 3-án

Ebből derül ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését.

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. (Az ítélet nem jogerős, a vesztes még fellebbezhet.)

A bíróság szerint nyilvános adatok az állam nevében eljáró NKOI és a Themis magántőkealap között létrejött koncessziós szerződés mellékletei is. A szerződés elérhető az interneten, viszont a megállapodás mellékletei nem. Közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKOI-hoz, amely januárban felajánlotta, hogy a koncessziós irodában betekinthetünk a kért dokumentumokba.

Ehhez kapcsolódóan: Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam

A portán le kellett adni a mobiltelefont és a laptopot, és csak ezt követően mutatták meg a dokumentumokat, pontosabban egy részüket. Az iratbetekintés során elzárták, vagyis nem mutatták meg azokat a mellékleteket, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.

Az elzárt dokumentumokról jegyzőkönyvet vetettünk fel, majd februárban bírósághoz fordultunk. A tárgyaláson derült ki, hogy üzleti titokra hivatkozva nem mutatták meg nekünk a kért dokumentumokat.

Ez volt az első perünk, ahol az NKOI élt azzal a januártól elérhető lehetőséggel, hogy beavatkozóként bevonja az üzleti titok „tulajdonosát” is a védelembe. A közbeszerzési eljárásban ugyanis a nyertes ajánlattevő, vagyis a Themis magántőkealap kérelme alapján kezelte az NKOI üzleti titokként a kért adatokat.

A magántőkealapok képviselője is nyilatkozott, emellett több szakértői véleményt is becsatoltak a perbe, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.

Ebből derül ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.

A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amelyet a nyertes konzorcium kezelni fog.

Your browser doesn’t support HTML5

Nem igaz, hogy az autópálya gazdasági fejlődést hoz a régióba

A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.

A Transparency International Magyarország (TI) szakértője korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány az autópálya-üzemeltetés esetében lezárná a piacot.

A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni. Emiatt kellett a kormánynak megindokolnia az öt év feletti időtartamra szóló projekteket, de még ezért is perre kellett menni, a TI végül tavaly decemberben kapta meg ezeket a háttérszámításokat.

Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincéknek utalja 35 évig a kormány az állami útdíjbevételek nagy részét
Cikkünkben javítottuk a Nemzeti Koncessziós Iroda rövidítését. Helyesen NKOI, nem NKI, amelyet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet használ.