Igaza volt a bírónőnek menekültügyben, most kitennék a szűrét a testületből

Szabó Gabriella bíró még 2018-ban megkérdezte egy menekültügyben az EU bíróságát, hogy a „Stop Soros!” törvénycsomag megfelel-e az uniós szabályozásnak. Igaza volt, szembement vele. Most kitennék a testületből, szerinte politikai megfontolásból, mondvacsinált okokra hivatkozva.

Az Európai Bizottságnál tett panaszt Szabó Gabriella magyar bíró, miután szakmai alkalmatlanságára hivatkozva ki akarják tenni a bírói testületből, írja az EUObserver. Szerinte az érvelés nem valós, korábban nem jeleztek problémát a munkájával kapcsolatban. Azért szűnhet meg bírói karrierje, mert 2018-ban egy ügyben előzetes kérdést intézett az Európai Bírósághoz.

Megkérdezte az uniós bíróságot, ez sokaknak nem tetszett

Szabó Gabriella ismert bírónak számít Magyarországon. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság frissen kinevezett bírájaként ugyanis 2018-ban egy menekültügyi eljárásban kellett ítélkeznie. Az eljárás során pedig előzetes kérdést intézett az Európai Unió Bíróságához (EUB) a „Stop Soros!” elnevezésű törvénycsomag kapcsán.

Ezután hosszú időre leálltak a menekültügyi perek, 2020 tavaszára pedig az EUB meg is állapította, hogy nem felel meg a magyar kormány új ötlete az uniós szabályoknak, a magyar bíróságok nem alkalmazhatják azt. Várhatóan kérdés nélkül is ez lett volna az ügy vége, de így egy kicsit talán gyorsabban zajlott le mindez.

2018-ban, még az eljárás előtt egyébként kötelezettségszegési eljárás is indult az ország ellen emiatt a törvénycsomag miatt. A törvénycsomag része volt egyébként az is, hogy bűncselekményt követ el, aki nem hivatalos személyként segít a menedékkérőkön.

Lényegében kérdés nélkül áttolta volna Magyarország a problémát Szerbiának

A „Stop Soros!” törvénycsomagnak ugyanis volt egy olyan része, hogy – leegyszerűsítve – ha a menedékkérő bármilyen olyan országon keresztül érkezett, ahol „üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve”, akkor biztosan elfogadhatatlan-e a kérelme. Majd minden érintettet kitoloncoltak Szerbiába.

Korábban a magyar bíróságok jellemzően arra jutottak, hogy bár Szerbiában nincs életveszélyben a menedékkérő, az ország menekültügyi rendszere gyakorlatilag működésképtelen, senkit nem lehet oda csak úgy visszatoloncolni.

Hasonló törvény alapján egyébként például az 1956-os menekültek közül a Nobel-díjas Oláh Györgyön keresztül Andy Vajnáig szinte mindenkit kérdés nélkül vissza kellett volna toloncolni Amerikából, Angliából, Spanyolországból vagy Németországból azonnal Ausztriába.

Mostanra alkalmatlanná válhatott a bíró

A 2018-ban frissen kinevezett bírónőnek három évig tartott a kinevezése, utána a Fővárosi Törvényszéknek kellett volna meghosszabbítania határozatlan időre. Nagyon ritka, hogy nem hosszabbítják meg a kinevezést, Szabó Gabriellát viszont alkalmatlannak ítélték most feljebbvalói, így júliusra elvileg véget ér bírói karrierje.

Szabó Gabriella viszont úgy ítélte meg, hogy értékelése megállapításai „önkényesek és személyes bosszúra irányultak”, és az Európai Bizottsághoz fordult az ügyével. A lap szerint panaszában megjegyezte, hogy miután meg merte kérdezni az uniós bíróságot, azonnal zaklatásnak és hátrányos megkülönböztetésnek lett kitéve még a munkahelyén is.

Ügyvédje, Székely G. Gábor szerint a bírónő hivatalos és informális felszólításokat is kapott arra, hogy ne kérdezze meg az ügyben az uniós bíróságot. Ráadásul ha ilyen sok és súlyos gond volt a munkájával a három év alatt, akkor kevésbé érthető, miért nem avatkoztak közbe a felettesei korábban.

Hozzátette, hogy bár kézzelfogható bizonyítékuk nincs a politikai célú beavatkozásra, szakmai értékelése alapján minden jel ebbe az irányba mutat.

„A cél az elrettentés, a példastatuálás. Az üzenet az, hogy senki ne mondja meg a magyar bíróságoknak, hogyan ítélkezhetnek, ne küldjenek előzetes kérdéseket”

– mondta az ügyvéd. Védence egyébként a magyar igazságszolgáltatási rendszerben is eljárást indított az igazságtalannak vélt értékelés kapcsán.