Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Retúrjegyet venne az EU a migránsoknak


A boszniai Bihac közelében lévő Lipa menekülttábor, 2021. február 18-án

Pénzzel és szakemberekkel támogatná az Európai Unió a gazdasági bevándorlók visszatérését szülőföldjükre. Erre vonatkozó javaslatot hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság, amely része az általános menekültpolitikai reformnak. A visszatérítések jelenleg nagyon lassan haladnak, ezen szeretnének gyorsítani, ráadásul a most elkészített tervezet szerint az önkéntesség olcsóbb is, mint egy kitoloncolási eljárás.

A kirakós egy újabb, talán utolsó darabját helyezte fel az asztalra az Európai Bizottság azzal a javaslattal, amely az irregurális bevándorlók visszaküldéséről szól. Azonban azzal, hogy egy puzzle-lal több van előttünk, az összekép nem sokat javult, csak előterjesztésből lett több. És ezzel párhuzamosan a tagállami teendőkből, mert addig, amíg a Bizottságnak joga van javasolni, addig a kormányoknak joguk van egy-egy jogszabálytervezetet elfogadni – vagy elutasítani. Hasonló a helyzet az Európai Parlamentben is, ott azonban az előterjesztések hamarabb megkapják a szükséges támogatást.

Migrációs társasjáték

A kirakós neve bevándorláspolitika, amelynek a következő összetevői vannak: menekültügyi szabályozás, fellépés az embercsempészet és a szervezett bűnözés ellen, külső határok megerősítése, együttműködés a küldő államokkal, a visszaküldések felgyorsítása és a reintegráció. Ezek közül tulajdonképpen az utolsó két területet leszámítva már van uniós javaslat, elfogadott jogszabály azonban még egy sincs. Ami még hiányzik: a legális, munkavállalási célú bevándorlási útvonalak megteremtése. A felsoroltak közül a leglényegesebb a tavaly szeptemberi menekültügyi és migrációs paktum, amelynek egyik fontos eleme éppen a visszaküldések felgyorsítása. Az egész csomag egyik legnagyobb ellenzője Magyarország. Leginkább azért, mert éppen a visszaküldések kapcsán nem ért egyet a kormány a javaslattal. Az elképzelés ugyanis az, hogy a szolidaritás egyik formája, ha egy tagállam részt vesz a menedékjogra nem jogosult személy származási országba történő visszaszállításában. Amennyiben az adott kormány nyolc hónap alatt ezt nem tudja teljesíteni, akkor a menekülttáborból a tagállamnak a saját területére kell szállítani az érintettet, és ott kell folytatni az eljárást. Márpedig ez Budapest szerint burkolt kvóta.

A Bizottság mostani javaslata ezt az eljárást szeretné megtámogatni. A kiindulási alap az, hogy ma már az EU határait elérő személyek túlnyomó többsége nem jogosult menekültstátuszra, vagyis vissza kell térniük saját hazájukba. De az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult személyek csupán körülbelül egyharmada tér vissza saját országába, és ez kevesebb mint 30 százalékuk esetében történik önkéntes alapon. 2020-ban a visszaküldési műveletek mintegy 18 százaléka volt önkéntes visszatérés. Az EU által finanszírozott Európai Visszatérési és Reintegrációs Hálózat 2018 közepe óta közel 25 000 ember visszatérését és visszailleszkedését támogatta szülőföldjükön.

A visszatérés hatékonyabb, ha önkéntes alapon valósul meg, és valódi visszailleszkedési lehetőségekkel párosul a visszatérők számára. E stratégia célja, hogy a lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében egységesebb és összehangoltabb megközelítést alakítson ki a tagállamok között” – mondta a javaslat ismertetése során Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke.

Az önkéntességen spórol az EU

A javaslat szerint az önkéntes visszatérés ösztönzése és elősegítése érdekében a tagállamok felajánlhatják, hogy segítséget nyújtanak a visszatérőnek, például az utazási költségek fedezésével, valamint az érkezést követően rövid ideig készpénzben vagy természetben nyújtott segítséggel. Az EU a partnerországokból való önkéntes visszatérést, például Afrikában az EU–Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közös kezdeményezését, valamint az Afganisztánból és Bangladesből származó visszatérőket is támogatja. Ennek a megoldásnak anyagi előnyei is vannak, mert lényegesen olcsóbbak, mint a kitoloncolás. A visszailleszkedési támogatás segíti a visszatérőket abban, hogy gazdaságilag függetlenné válhassanak és sikeresen visszailleszkedjenek a közösségbe.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának becslése szerint a kitoloncolás költsége 3414 euró, míg az önkéntes visszatérésé 560 euró.

A gyakorlatban mindez úgy működik majd, hogy az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult személyek számára általában határidőt szabnak meg az önkéntes távozásra. Ez az időszak rendszerint 7 naptól 30 napig tart. Ezen időszak alatt a hatóságok csak akkor hajthatják végre a kiutasítási határozatot, ha megállapítják a szökés veszélyét vagy biztonsági kockázatokat tárnak fel. A visszatérőket ebben a szakaszban és az egész folyamat során hivatásos visszatérési tanácsadók segítik, akik megvitatják velük a különböző lehetőségeket és azok következményeit, valamint ismertetik a visszatéréshez és a visszailleszkedéshez nyújtott lehetséges támogatást a visszatérés mellett döntő személyekkel.

Frontex és zsarolás

A javaslatcsomag eleme, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynöksége (Frontex) kiegészítő hatásköröket kapna a kitoloncolások és önkéntes hazatérések megszervezésében, lebonyolításában. Ez a szolgáltatás sajnos egyelőre Magyarország számára nem érhető el, mert a Frontex néhány hónapja – példátlan módon – kivonult az országból. Magyarország ugyanis nem hajtja végre az Európai Bíróság egyik ítéletét, amely az uniós joggal ellentétesnek minősítette a menekültekkel kapcsolatos magyar eljárást és bánásmódot.

Ebben a csomagban is megjelenik az a szándék, hogy az EU hatékonyabban gyakoroljon hatást a harmadik országokra, akikkel együtt kellene működni. Sok múlik ezen, ugyanis ha nincs meg a fogadókészség, akkor lehetetlenné válik a visszaküldés, akár kényszerítetten, akár önkéntesen. Ezért a Bizottság annak fényében adna az EU-ba szóló vízumot ezen országok lakóinak, hogy a kormányuk mennyiben működik együtt az Európai Unióval ennek a kérdésnek a megoldásában. Jelenleg 18 országgal van az EU-nak visszafogadási megállapodása és további hattal nem kötelező érvényű egyezsége. A lista itt található.

A szolidaritás térképe

A menekültügy kapcsán egy másik önkéntességről is be tudunk számolni. A Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja éppen egy éve tette közzé álláspontját egy méltányos és hatékony európai menekültügyi rendszerről, amelynek középpontjában az önkéntes szolidaritás gondolata áll. Ezt követően sok önkormányzat kifejezte szándékát, hogy hajlandóak menedékkérőket és menekülteket fogadni. Az egyik kezdeményező, Damian Booselager EP-képviselő azt mondta, hogy az önkéntesség ezen formáját az EU-nak is támogatnia kell.

„​A jövőbeli tárgyalásaim során küzdeni fogok azért, hogy az önkormányzatok kapjanak forrásokat a helyi szükségleteik kielégítésére, miközben a rászorulókat fogadják”​ jelentette ki a politikus.

Az egész EU-ban már több mint hatszáz település jelezte csatlakozási szándékát. Ezt egy interaktív térképen meg is jelenítették. Ebből jól látszik, hogy Németországban, Franciaországban vagy a Benelux-államokban nagyon népszerű a kezdeményezés, Kelet-Európában viszont nem. Az egész balti-, kelet-közép-európai régióból egyetlen lengyel város, Sopot volt az, amelynek lakói kifejezték ez irányú szándékaikat. Értelemszerűen Magyarországról sem érkezett egyetlen felajánlás sem.

XS
SM
MD
LG