Egyre többen éheznek a világon

A hidzsábban dolgozó Fatima faluját feldúlta a Jemenben zajló háború. A nő visszatérve, halászattal próbál elég élelmet gyűjteni magának és kilenc gyermekének, 2020. február 12.

Jóval több ember éhezett tavaly, mint előző évben, és idén sem jobbak a kilátások. Az éhezés fő oka jellemzően nem a járvány vagy az időjárás, hanem a háború. Emiatt Szíriában, Jemenben és Afrika több térségében is igen jelentős a probléma.

Legalább tizenöt Magyarországnyi, azaz 155 millió embert érintett a súlyos éhínség tavaly. Ez 20 millió emberrel több, mint az előző évben. Mindezt többek közt az ENSZ és az EU közös szervezete, a Global Network Against Food Crises (GNAFC) jelentette.

Minél lilábban jelölt az adott ország, arányaiban annál kevesebb 6-23 hónapos kisgyerek jut hozzá a minimálisan szükséges táplálékmennyiséghez. A legsötétebb lila jelölésnél ez azt jelenti, hogy tízből legalább kilenc gyerek nem jut hozzá ehhez a mennyiséghez

Az éhezések fő kiváltó okának a fegyveres konfliktusok számítanak. De például az időjárási szélsőségek, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek is szerepet játszottak. Az idei év kilátásait pedig legalább ilyen súlyosnak, vagy súlyosabbnak becsli a 16 szervezetből összeálló hálózat.

Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi járványegyezményt sürgetnek a világ vezetői

Főleg, de nem csak Afrika

A súlyos éhezéssel sújtott emberek kétharmada tíz országban élt: Afganisztánban, Jemenben, Szíriában, Szudánban és az önálló Dél-Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Nigéria északi részén, Zimbabwéban és Haitin.

Mit számítanak súlyos éhezésnek?
A szervezet egy ötfokozatú skálán a hármas vagy annál erősebb éhezési szintet tekinti súlyosnak. Ez a „kritikus” szinttől felfelé lévő kategóriákat jelenti, ahol mindnél azonnali beavatkozásra van szükség. A kritikus szintnél az emberek táplálkozásában már akkora hiányosságok mutatkoznak, hogy jelentős alultápláltságot lehet megállapítani. Vagy még éppen képesek a minimálisan szükséges ételt előteremteni, de már csak megélhetésükhöz alapvetően szükséges eszközeik feláldozásával.


Lakosságarányosan Szíriában, Dél-Szudánban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Jemenben és Zimbabwéban éheztek a legtöbben. Lakosságszám szerint csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban csaknem 22 millió ember éhezett súlyosan.

A legsúlyosabb, katasztrofális éhínség 133 ezer embert érintett tavaly, ők gyakorlatilag az éhhalál közvetlen közelében voltak vagy bele is haltak, Burkina Fasóban, Dél-Szudánban és Jemenben.

Idénre most előrejelezhetően ez a szám legalább 155 ezerre nőhet. 108 ezer ember élete fenyegetett ettől Dél-Szudánban, és 47 ezer Jemenben. Mindkét országban komoly fegyveres konfliktus zajlik jelenleg is. Kelet-Afrikát ráadásul súlyos áradások is sújtják, több országban 30-40 éve nem esett annyi eső, mint mostanában.

A térképen sötétkékkel jelölt országok sürgős élelmiszer-segítségre szorultak az elmúlt 3 évben, vagy az elmúlt tíz évben legalább három éven át

A konfliktusok és az éhség kölcsönösen erősítik egymást. Együtt kell megküzdenünk az éhséggel és a konfliktusokkal ahhoz, hogy megoldjuk bármelyiket ... Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy véget vessünk ennek az ördögi körnek. Az éhség kezelése a stabilitás és a béke alapja

– írta a jelentés bevezetőjében Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.

Ehhez kapcsolódóan: Oxfam: a szupergazdagok gyorsan ledolgozták a járvány miatti veszteségeiket