ENSZ-jelentés: Szándékosan volt hamis a Ryanair gépét Belaruszba térítő bombariadó

Prataszevics és barátnője Minszkben, egy hónappal a gépeltérítés után, 2021. június 23-án

Az ENSZ polgári légi közlekedési ügynökségének jelentése szerint szándékosan hamis volt a Belarusz által bevetett bombafenyegetés, amellyel a Ryanair egyik járatának elterelését próbálták tavaly igazolni.

A másként gondolkodó belarusz újságírót, Raman Prataszevicset és orosz barátnőjét május 23-án vették őrizetbe, amikor Belarusz katonai repülőgéppel kényszerítette minszki leszállásra az Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot, mielőtt elhagyta volna Belarusz légterét.

A belarusz hatóságok azt állították, hogy a Hamász palesztin fegyveres csoport később hamisnak bizonyult bombafenyegetése miatt tettek így.

A világ országai elítélték Aljakszandr Lukasenkát, Belarusz erős emberét az utasszállító gép állami eltérítése miatt, miután letartóztatták Prataszevicset és barátnőjét, Szofia Szapegát. Mindkettejüket a 2020. augusztusi vitatott elnökválasztást követő polgári zavargások szításával vádolják, jelenleg házi őrizetben vannak.

Nem állta ki a próbát a minszki verzió

Az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (ICAO) tényfeltáró csoportot állított fel az incidens kivizsgálására, és január 17-én mind a 193 tagállamnak elérhetővé tette a régóta várt jelentést.

E szerint az események belarusz verziója – beleértve a minszki repülőtér, a légi forgalmi irányítás és a pilóták közötti kapcsolatot – nem állta ki a próbát, a bombafenyegetés hamis volt.

„Mivel sem bombát, sem annak létezésére utaló bizonyítékot nem találtak az indulás előtti átvizsgálásnál Athénban, Görögországban vagy a gép belarusz és litvániai átkutatásakor, a bombafenyegetést hamisnak tartják” – áll a közleményben.

Nem tudták azonosítani az átverés forrását

Mindazonáltal sem személyeket, sem államot nem tudtak azonosítani az átverés forrásaként.

A belarusz hatóságok nem működtek együtt a nyomozás során, kulcsfontosságú információkat tartottak vissza a tényfeltáró csoporttól, és elmulasztották bizonyos információk megőrzését.

A jelentés megemlíti, hogy több állam is folytatott vagy folytat saját vizsgálatot, amelyek segíthetnek „a hiányzó tények feltárásában”.

A múlt hónapban közzétett lengyel vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy „az egész helyzet csak ürügy volt a pilóta leszállásra kényszerítésére” a belarusz fővárosban, hogy le tudják tartóztatni Prataszevicset és Szapegát.

Hozzák fel az ENSZ BT-ben

Az ICAO jelentésére reagálva a belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja azt mondta: az eredmények azt mutatják, hogy „a rezsim megpróbálja eltitkolni a Ryanair-incidenssel kapcsolatos tényeket”.

Arra szólította fel az ICAO-t, hogy legyen kemény a belarusz kormánnyal szemben, és a kérdést vesse fel az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Az ICAO tanácsa a tervek szerint január 31-én ül össze, hogy megvitassa, hogyan adhatna választ a jelentés megállapításaira.

Az országok már akkor léptek

Nagy-Britannia és az Európai Unió már felszólította a légitársaságokat, hogy kerüljék el a belarusz légteret, és kitiltották az ország zászlóshajóját, a Belavia légitársaságot. Több ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és az Európai Unió újabb szankciókat jelentett be Belarusz ellen az incidensre válaszul.

Lukasenka rezsimje nemzetközi szinten már elszigetelődött az ország demokráciapárti mozgalmának brutális leverése miatt az ellenzék és a Nyugat szerint egyaránt elcsalt elnökválasztás után.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és más országok több körben is összehangolt szankciókkal sújtották Belaruszt.

Készült az AFP és a Politico beszámolóinak felhasználásával.