Hiába a kormány korábbi ígérete, csak jövőre szavaz a parlament a finn és a svéd NATO-tagságról

Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pózol családi fotón a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek csúcstalálkozója után a szlovákiai Kassán 2022. november 24-én

Csak a következő év első parlamenti ülésén szavaznak majd Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikációjáról – jelentette be Orbán Viktor Kassán órákkal azután, hogy a kormány is elismerte: minden bizonnyal felfüggesztik a Magyarországnak járó uniós források egy részének folyósítását.

Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. „A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig”, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást – mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor a visegrádi államok kassai csúcstalálozkóján.

(Az eseményen egyébként Eduard Heger szlovák kormányfő demonstratív módon egy szlovák sálat kanyarított magyar kollégája nyakába, nyilvánvaló válaszgesztusként arra, hogy Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló sálban pózolt Dzsudzsák Balázzsal korábban.)

Nem ezt ígérték

A miniszterelnök nyilatkozata éles ellentétben áll a Fidesz vagy a kormány képviselőinek korábbi kijelentéseivel. A két ratifikációs dokumentumot még július 14-én nyújtotta be a parlamentnek Szijjártó Péter külügyminiszter, és ezek szerepelnek is a az Országgyűlés őszi ülésszakának üléstervében.

Gulyás Gergely október 22-én egy parlamenti kérdésre válaszolva állította, hogy jó eséllyel még az őszi ülésszakban szavaznak a ratifikációról, Kövér László házelnök néhány hete zárt körben diplomaták előtt biztosra ígérte az elfogadást, a Fidesz-frakció sajtóosztálya pedig október 25-én írta lapunk megkeresésére, hogy „a kormány már az Országgyűlés elé terjesztette a javaslatokat, amelyeket a Ház rendes menetrendben tárgyalni fog. Nem Magyarország lesz az utolsó a ratifikációban.”

A témával legutóbb három napja foglalkoztunk. Mint akkor írtuk, a NATO parlamenti közgyűlésének madridi ülésén a belga küldöttség vezetője azt állította: magyar kormánypárti képviselők azt mondták neki, hogy végül december 7-én, az idei tervezett legutolsó ülésnapon szavaznak majd.

Hogy függ össze a NATO az uniós pénzügyminiszterekkel? A kormány szerint szorosan.

A közgyűlésen szintén jelen lévő Harangozó Tamás MSZP-s képviselő ezután rákérdezett a magyar delegáció kormánypárti tagjainál, hogy ez igaz-e, mire azt a választ kapta, hogy igen. Mint megtudtuk, Zsigmond Barna Pál (mint delegáció vezető), Németh Zsolt (helyettesként), Balla Mihály és Simicskó István volt Madridban a kormánypártok képviseletében.

7,5 milliárd euró a tagság ára?

Harangozó Tamás a december 7-i lehetséges időponttal kapcsolatban azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy „nem tudom nem azt gondolni, hogy az időzítés nem szándékos a Magyarországnak járó uniós források miatt”. Ezzel arra utalt, hogy december 6-án lesz az uniós pénzügyminiszterek ülése, ahol arról döntenek, felfüggesszék-e a Magyarországnak járó uniós források egy részének (7,5 milliárd euróról, mintegy háromezer milliárd forintról van szó) folyósítását.

Ezt mondták a magyar miniszterek a pénzek felfüggesztéséről

7,5 milliárdból legalább hétmilliárdot végül megkapunk majd 2023 folyamán. A NATO-n belüli percepció egyébként egyértelműen az, hogy Orbán Viktor a források felfüggesztésére reagálva halasztotta el a ratifikációt. Mint egy jelentős tagállam diplomatája lapunknak mondta, „ezek az ügyek egyértelműen összefüggenek”.