Négy évvel ezelőtt a szemétszállítás még egyetlen dolgot jelentett Savitri Bai Patil számára: bűzlő, rothadó szemétkupacokat a nyugat-indiai Pune város egyik kerületében. Most azonban az Ashok Meadows lakópark utcái, ahol él, tiszták, mivel a munkások mindennap összeszedik a lakosoktól a szemetet, és egy részét elektromos árammá alakítják.
A lakókomplexum 2017 óta szolgáltatja be az élelmiszer-hulladékot egy emésztőbe, amely biogázzá alakítja át. Az ebből nyert árammal működnek a helyi utcákat, parkot, szabadidős klubot és edzőtermet világító lámpák.
„Tiszta energia a rothadó ételmaradékokból, a zöldséghéjakból és más kidobnivalókból? Hihetetlen, hogy az elmúlt néhány évben mennyire megváltozott a hulladékgazdálkodás!” – mondta a 62 éves Bai Patil a Thomson Reuters Alapítványnak.
Az Ashok Meadowsban használthoz hasonló biogáz-generátorokat már több mint 75 helyen telepítettek Indiában.
A pune-i székhelyű Xeon Waste Managers (XWM) által kifejlesztett EnergyBin-rendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy a hulladékot ingyenes megújuló energiává alakítsák – mondta Jalaj Kumar Chaturvedi, a vállalat elnöke.
„Gyakori a napról napra duzzadó szeméttel túlterhelt hulladéklerakók látványa. De mivel az EnergyBin közvetlenül a helyszínen számolja fel a hulladékot, kíméljük a szemétlerakókat is” – mondta.
Rishika Mahalley, az Ashok Meadows lakója szerint a komplexum rendszere – amelyet a lakók üzemeltetnek és tartanak karban – segített megoldani azt a problémát, hogyan ártalmatlanítsák azt a közel egy tonna szemetet, amelyet a komplexum 550 lakása és a közös helyiségek naponta termelnek.
Máshol is használnak biogázt – például Kazahsztánban. Dauletkhan Sojtanov farmer, az aktöbei régióban található Silikti falu egyik gazdája saját maga fejlesztett ki egy biogáz-előállítót melegháza fűtésére
Mielőtt a közösség 2,3 millió indiai rúpiáért (31 000 dollárért) megvásárolta volna a generátort, a nem igazán megbízható önkormányzati szemétszállításra volt utalva, ami miatt gyakran felhalmozódott a hulladék – jegyezte meg Mahalley.
De „már megszabadultunk a zümmögő legyektől, a szúnyogoktól és más rovaroktól; emellett persze a konténerekben tárolt és a közüzemi szemétszállítókra váró szemét bűzétől is” – mondta.
Élelmiszerből áram – leesett a közös költség
Mahalley elmondta, hogy az Ashok Meadows lakói által fizetett hulladékgyűjtők naponta 550-600 kiló élelmiszer-hulladékot töltenek a biogáz-generátorba.
Ahogy a szerves anyag lebomlik, gyúlékony gáz keletkezik, amely főként metánból és szén-dioxidból áll.
A metánt ezután nyomás alá helyezik és egy áramfejlesztőbe vezetik, amely elégeti a gázt, és átlag napi 50 kilowattóra villamos energiát termel a lakóközösség számára.
Mahalley elmondta, hogy a biogázüzem telepítése előtt a komplexum naponta körülbelül 550 rúpiát (7,50 dollárt) költött az utcai lámpák és más közös létesítmények áramellátására – ez a költség mostanra gyakorlatilag eltűnt.
A lakosok emellett havonta akár hatezer rúpiát (82 dollárt) is megtakarítanak a kommunális szemétszállításon – mondta.
Kevesebb klímagáz jut a légkörbe
Jitendra S. Sangwai, a Csennai városbeli Indian Institute of Technology Madras vegyészmérnök professzora szerint a világszerte egyre népszerűbb és klímakímélő biogázüzemek legnagyobb előnye az, hogy képesek csökkenteni az globális felmelegedést gyorsító gázok kibocsátását.
Különösen nagy eredmény a metángáz-emisszió visszafogása, mivel ez a gáz rövid távon az éghajlatváltozás egyik hajtómotorja.
Bár világszerte számos kis méretű biogázüzem működik, az EnergyBinhez hasonló nagy biogáztermelők előnyeit csak azok a közösségek élvezhetik, amelyek megengedhetik maguknak a beruházást – tette hozzá Sangwai.
A franciaországi Méthavalor-gyárban tárolt élelmiszer-hulladék, amelyből metánt állítanak elő, mielőtt üzemanyaggá alakítanák a GNVert, a francia GDF Suez-csoport leányvállalata számára
A rendszer megvásárlása, felállítása és karbantartása drága lehet – mondta.
Chaturvedi, az XWM elnöke szerint azonban az emésztőberendezések többféle előnnyel járnak.
A villamosenergia- és szemétszállítási költségek csökkentése mellett egyes települések ingatlanadó-visszatérítést kérhetnek, ami azoknak jár, akik saját maguk dolgozzák fel a szerves hulladékot. Ezzel ugyanis részt vállalnak abból az erőfeszítésből, hogy enyhítsék a hulladéklerakókra nehezedő súlyos terheket – mondta.
„Ezzel az adókedvezménnyel és az egyéb megtakarításokkal a generátorok három év alatt megtérülnek” – tette hozzá.
Zöld szemétfeldolgozás
Az indiai South Eastern Railways vasúttársaság (SER) székházában, egy kolkatai irodákból és személyzeti lakásokból álló komplexumban 2020 januárja óta működik egy ezer kilogramm kapacitású XWM-biogázfejlesztő.
Ez 1200 lakásnak, egy piacnak, egy szociális klubnak és egy kórháznak otthont adó komplexumot szolgál ki, amelynek konyhája egész nap élelmiszer-hulladékot termel.
Az emésztő telepítése előtt a napi egyszeri kommunális szemétszállítás nem volt elegendő arra, hogy az összes keletkező ételmaradéktól megszabaduljanak – mondta a helyi kórház vezető dietetikusa, dr. Sanchita Mazumder.
„Rémálom volt ennyi hulladékot kidobni. Gödröket kellett ásnunk a hátsó udvarban, hogy lerakjuk” – mondta, hozzátéve, hogy a kóbor állatok aztán kiásták a szemetet, és szétszórták a komplexumban.
A biogázegység telepítése óta ez nem jelent problémát – mondta, és megjegyezte, hogy a konyhai szemétből keletkező gáz segítségével a kórház nyolcvan százalékkal csökkentette a főzéshez használt PB-gáz felhasználását.
Azzal, hogy megtalálták a hulladék-feldolgozás jobb módját, a komplexum környékén a szemetelés is csökkent, mondta Altaf Hussain, a SER természetvédelmi osztályának vezetője.
„A legjobb az, ahogy a helyi lakók elsajátítják a tiszta szemétlerakási módszereket” – mondta.