Közösségimédia-tilalom gyerekeknek – egyes amerikai szenátorok szerint ez a megoldás

Amerikai szenátorok különböző javaslatokkal próbálják korlátozni a tinik hozzáférését a közösségi médiához, miközben a TikTokot politikai megfontolásokból is betiltanák

Az Egyesült Államokban több törvényjavaslatot is benyújtottak arról, hogy részlegesen vagy teljesen meg kéne tiltani a kiskorúaknak vagy bizonyos korcsoportoknak a közösségi média használatát. A kétpárti előterjesztők ezt a gyerekek védelmével indokolják.

Katie Britt szenátor állandóan csak erről hall, amikor otthon van Alabamában – az iskolai futóversenyeken, kosárlabda-bajnokságokon és a szokásos reggeli sétákon a barátaival. Amikor tavaly a szenátusi választáson indult, „egymás után jöttek a szülők”, és arról akartak beszélni, hogyan árt a közösségi média a gyerekeknek.

Britt egy 13 és egy 14 éves gyermek édesanyjaként a saját otthonában is szembesül a kérdéssel.

„Elég volt – mondja a republikánus törvényhozó, aki múlt héten három másik szenátorral – mindannyian kisgyerekek és tinédzserek szülei – kétpárti törvényjavaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy megpróbálják jobban védeni a gyerekeket az interneten. – Most van itt az ideje cselekedni” – mondja.

Chris Murphy connecticuti szenátor is első kézből foglalkozik ezzel egy 11 és egy 14 éves gyermek apjaként. Murphy azt mondja, látta a közösségi média jó oldalait, például a pandémia alatti kapcsolattartás lehetőségét és a buta videókat, amelyek örömet okoznak a tiniknek. De látta az árnyoldalait is, beleértve azt, hogy gyerekek szerinte az online világ sötét zugaiba merészkedtek.

„Úgy érzem, hogy eljutottunk arra a pontra, ahol már nem opció a halogatás – mondja a demokrata Murphy. – Amikor a kongresszusi képviselők hazamennek, ez az egyik első vagy második kérdés, amiről a választóiktól hallanak.”

Az egyik opció: 13 évesnél fiatalabb gyereknek ne legyen fiókja

A Britt és Murphy, valamint a hawaii demokrata Brian Schatz és az arkansasi republikánus Tom Cotton szenátor által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy megtiltsa a 13 év alatti gyermekek számára a közösségi média használatát, és a 18 év alatti felhasználók esetében gyám engedélyéhez kösse fiók létrehozását.

Chris Murphy egyike azoknak az amerikai szenátoroknak, akik korlátozni akarják a tinik egy részének hozzáférését a közösségi médiához

Bár a javaslat egyike a kongresszus több olyan javaslatának, amely a gyerekek és tizenévesek számára biztonságosabbá kívánja tenni az internetet, a négy szenátor az Associated Pressnek adott közös interjúban elmondta: úgy vélik, amerikai szülők millióit képviselik, akiket komolyan aggaszt, hogy a közösségimédia-cégek nagyrészt kontroll nélkül kínálhatják szolgáltatásaikat a gyerekeiknek.

„Az az elképzelés, hogy egy algoritmusnak valamiféle, az alkotmány alapján garantált szólásszabadságból fakadó joga van arra, hogy bejusson a gyerek agyába, abszurd” – mondta Schatz, aki eredetileg a négytagú, kétpárti csoportot.

„Az az elképzelés, hogy egy 13 éves gyereknek a szólásszabadságból fakadó joga van ahhoz, hogy egy algoritmus lenyomja a torkán a felzaklató tartalmakat, szintén abszurd.”

A korhatár-korlátozás mellett a jogszabály megtiltaná a közösségimédia-vállalatoknak, hogy algoritmusok segítségével tartalmakat ajánljanak 18 év alatti felhasználóknak. Azt is előírná a cégek számára, hogy a legújabb technológia alapján próbálják meg ellenőrizni a felhasználók életkorát.

A kétpárti törvényjavaslat egy olyan időszakban jelent meg, amikor a kongresszusban egyre nagyobb az igény a közösségimédia-vállalatok szabályozására – mivel ezek a cégek évek óta kerülik a szigorúbb washingtoni szabályozást. Néhány szövetségi állam, mint Utah és Arkansas saját törvényt hozott, ami szövetségi szinten még nagyobb feladat elé állítja a törvényhozókat.

A négy szenátor elmondta: úgy vélik, szokatlanul nagy a kétpárti lendület a kérdés körül, mivel a szülők a fiatalok körében kirobbanó, járvány utáni mentális egészségügyi válsággal küzdenek. Az Amerikai Járványügyi Intézet (CDC) friss adatai például azt mutatják, hogy a tini lányok hatvan százaléka számolt be tartós szomorúságról vagy reménytelenség érzéséről, és harminc százalékuk azt mondta, hogy komolyan fontolgatta az öngyilkosságot.

„Ez egy olyan kérdés, amely országszerte egyesíti a szülőket, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallanak más kérdésekben” – mondta Cotton.

Nem könnyű megzabolázni a közösségimédia-cégeket

Mégis, minden olyan jogszabály, amely a technológiai és közösségimédia-vállalatok szabályozására tesz javaslatot, komoly kihívásokkal néz szembe, és nem csak a vállalatok hatalmas anyagi forrásai miatt.

Míg az Európai Unió sokkal szigorúbb online adatvédelmi és biztonsági védelmet vezetett be, az amerikai kongresszus mindeddig nem tudott megegyezni a hatalmas iparág szabályozásának módjáról. A korábbi jogszabályok a túlszabályozás és a polgári szabadságjogokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt megbuktak.

Annak ellenére hogy széles körű kétpárti érdeklődés mutatkozik a fellépés iránt, még nem tudni, hogy a demokrata többségű szenátus és a republikánusok által ellenőrzött képviselőház sikeresen át tud-e vinni bármilyen jogszabályt.

A két pártnak különböző és néha egymásnak ellentmondó prioritásai vannak a technológiai vállalatokkal kapcsolatos teendőkkel kapcsolatban.

A szenátus többségi vezetője, a demokrata Chuck Schumer kedden azt mondta: „úgy vélem, szükségünk van valamiféle online gyermekvédelemre”, de nem részletezte, hogy mire.

Alternatív javaslatok: felhasználói önkorlátozás

A gyermekek biztonságáról szóló, a demokrata Richard Blumenthal és a republikánus Marsha Blackburn által benyújtott törvényjavaslatot tavaly jóváhagyta a szenátus kereskedelmi bizottsága. Ez más megközelítést alkalmaz. „Gondoskodási kötelezettséget” ír elő a közösségimédia-vállalatoknak, hogy biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék platformjaikat.

Az a törvényjavaslat, amelyet a héten újra benyújtottak, arra kényszerítené a vállalatokat, hogy lehetőséget adjanak a kiskorúaknak a függőséget okozó termékfunkciók és algoritmusok kikapcsolására, valamint a gyermekbiztonsági beállítások alapértelmezett engedélyezésére.

Egy másik, szerdán benyújtott törvényjavaslatot a demokrata Ed Markey és a republikánus Bill Cassidy szenátor jegyzi. Ez kibővítené a gyerekek magánéletének online védelmét, megtiltva a vállalatoknak, hogy személyes adatokat gyűjtsenek fiatalabb tizenévesekről, és azt is, hogy célzott reklámokat készítsenek a gyermekek és tizenévesek számára.

A képviselőház energiaügyi és kereskedelmi bizottságának republikánus és demokrata képviselői is dolgoznak egy olyan, az online adatvédelemre vonatkozó, szélesebb körű törvénytervezeten, amely a felnőttek és a gyerekek számára is nagyobb ellenőrzést biztosítana az adataik felett.

„Jobb lenne hallgatni a tizenévesekre”

Más törvényjavaslatok a TikTok betiltását célozzák, illetve nagyobb mozgásteret biztosítanának a kormánynak a lehetséges biztonsági fenyegetésnek tartott külföldi tulajdonú platformok felülvizsgálatára.

Iparági csoportok bírálták a gyermekbiztonsági törvényjavaslatokat, és túlkapásokra figyelmeztettek. Azt mondják, hogy a szabályok visszafelé sülhetnek el, megakadályozhatják, hogy egyes tizenévesek hasznos forrásokat találjanak, különösen az öngyilkossággal vagy az LMBTQ-kérdésekkel kapcsolatban.

Su Zsi-csu, a TikTok vezérigazgatója az amerikai kongresszus egyik bizottsága előtt kemény kérdések össztüzére volt kénytelen válaszolni

„Szülőnek lenni a XXI. században nehéz, de a kormányt a szülők és a tizenévesek közé állítani rossz megközelítés” – mondta Carl Szabo a NetChoice nevű érdekvédelmi csoporttól, amelynek tagjai között van a Meta, a TikTok, a Google és az Amazon is.

Egy másik, az ágazathoz kötődő csoport, a Chamber of Progress, a Progresszív Kamara szerint az algoritmusok által célzott tartalmak tiltása valójában megnehezítené a tizenévesek számára az életkoruknak megfelelő anyagok megtalálását. „Hallgatnunk kellene a tizenévesekre, akik azt mondják, hogy a közösségi média többnyire pozitív szerepet játszik az életükben” – mondta Adam Kovacevich vezérigazgató.

Blumenthal is kritizálta a négy szenátor törvényjavaslatát. A héten azt mondta, hogy komoly aggályai vannak amiatt, hogy a jogszabály nagyobb terhet ró a szülőkre, mint a technológiai vállalatokra, és potenciálisan lehetőséget ad az ágazatnak arra, hogy több adatot gyűjtsön, miközben a szülőknek kell ellenőrizniük gyermekük életkorát.

„A törvényjavaslatunk valójában a nagy technológiai cégekre helyezi a terhet”, nem pedig a szülőkre – mondta Blumenthal a Blackburnnel közösen kidolgozott jogszabályról.

Schatz úgy védte tervezetüket, hogy az „egyszerűségében elegáns”.

„Egyszerűen azt mondjuk, hogy a 12 éves és annál fiatalabb gyerekek egyáltalán nem lehetnek jelen közösségimédia-platformon – mondta Schatz. – Ez politikai döntés. Ez a kongresszus hatáskörébe tartozik. Azt hiszem, a legtöbben egyetértenek velünk.”

Cotton szerint a legtöbb közösségimédia-vállalat már most is gyűjt adatokat a gyerekekről, a törvényjavaslatuk nem jelent további kockázatot. Szerinte az a tény, hogy több törvényjavaslat is van, rávilágít, „mekkora a késztetés és lelkesedés arra, hogy észszerű korlátokat vonjunk a közösségi média köré”.

Murphy szerint sok tinédzser is szeretne némi szabályozást.

„Amikor a házam körül lógó gyerekekkel beszélek, azt hallom, tudják, hogy nincsenek védve és nem gondoskodnak róluk – mondja. – Tudják, hogy néha ezek az oldalak olyan helyekre küldik őket, ahová nem kellene.”

Készült az AP hírügynökség jelentése nyomán.