Lukasenka vagy lemond, vagy országos sztrájk következik

Lukasenka elleni tüntetők Minszkben 2020. október 19-én.

Belaruszban immár tizenegyedik hete tartanak a Lukasenka vitatott választási győzelmét követő tiltakozások, de most fordult elő először, hogy a hatóságok nyíltan éles fegyverek bevetésével fenyegetőztek. A hétvégén 230 tüntetőt tartóztattak le.

Tízezrek vonultak fel Minszkben és Belarusz más városaiban annak ellenére, hogy a Belügyminisztérium éles fegyverek bevetésével fenyegette meg a tüntetőket, akik továbbra is az autoriter vezető, Aljakszandr Lukasenka menesztését követelik.

A rendfenntartók katonai teherautókat és vízágyúkat vonultattak fel Minszkben, de a rendőrség vasárnap végül tartózkodott attól, hogy használja azokat a tüntetők megállítására.

Mintegy 200 embert tartóztattak le Minszkben és harmincat a vidéki nagyvárosokban – adta hírül a Vysana embei jogi csoport.

Volha Csemodanova, a belügyminisztérium szóvivője az AFP-nek elmondta, a rendfenntartók gumilövedékeket lőttek ki figyelmeztetésként a tüntetőkre, akik kövekkel dobálták a rendőröket.

A tüntetést megelőző napokban a belarusz belügyminiszter első helyettese Henadzij Kazakevics azzal fenyegetőzött, hogy „ha szükséges, éles fegyvereket” fog használni a megfogalmazása szerint "extrém módon radikális" tüntetőkkel szemben, akik engedély nélkül demonstrálnak.

Kazakevics nyilatkozatában fordult először az elő, hogy a belarusz hatóságoktól az ellenzéki tüntetők ellen halálos fegyverek bevetésével fenyegetőztek. A fenyegetéseket azonban egyelőre nem váltották be a hatóságok.

Patthelyzet

Belaruszban az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka augusztus 9-én bejelentett újabb elnökválasztási győzelme óta állandóak a tiltakozó akciók és a zavargások. A tiltakozók választási csalással vádolják Lukasenkát, és a lemondását követelik.

A választások óta a helyi ellenzék és emberi jogi szervezetek szerint több mint 12 ezer fehéroroszt tartóztattak le és százakat kínoztak meg. A hatóságok azonban mindeddig képtelenek voltak a tiltakozásoknak véget vetni, patthelyzet alakult ki.

„Nézzetek ki az ablakokon, ne tévézzetek!”

A hideg, borús vasárnapon a tüntetők békésen vonultak végig Minszk egyik gyárakkal és telephelyekkel szegélyezett sugárútján, miközben a betiltott piros-fehér ellenzéki zászlót lengették.

„Nézzetek ki az ablakokon, ne tévézzetek!” – kiabáltak a tiltakozók, arra utalva, hogy szerintük az államilag irányított médiában a tüntetők számáról és szándékáról is rendszeresen hamis információkat közölnek.

A felvonulók Lukasenka letartóztatását követelték, miközben a „Sztrájk!” és „A munkások a néppel vannak” kiáltások is hallatszottak a tömegből.

Népi ultimátum

Az ellenzék vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja és támogatói egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a rezsimre. Azt követelik, hogy október 25-ig Lukasenka mondjon le, vagy országos sztrájkkal kell szembenéznie.

Lukasenkától elpártoltak az őt korábban támogató állami dolgozók is, miután az utóbbi pár évében az ország gazdasága meggyengült.

A Szabad Európának október 16-án adott interjújában Cihanouszkaja - aki kénytelen volt Litvániába menekülni a választások után, amelyet támogatói és mások szerint is megnyert - azt mondta, hogy az úgynevezett „Népi Ultimátum" kihirdetéséről szóló döntést nemcsak kizárólag ő készítette. Mint mondta, a dokumentum az ellenzéki csoportok, köztük saját csapata; az ellenzéki Koordinációs Tanács; az ellenzéki politikai pártok; a tüntetők csoportjai; a sztrájkoló munkások és azon belarusz állampolgárok képviselőinek közreműködésével készült, akiket az elmúlt hónapokban a rendfenntartó erők megvertek és megkínoztak.

„Az ultimátumot a nép kényszerítette ki, én csak bejelentettem, hogy nyilvánossá válhasson” - fogalmazott az ellenzéki politikus, akire akár öt év börtönbüntetés is várhat Belaruszban, ha elfogják és elítélik.

Cihanouszkaja hozzátette, a rendfenntartó erők több alkalmazottja kérte fel az ellenzéki csoportokat arra, hogy segítsenek családjaikat kijuttatni az országból annak érdekében, hogy nyíltan ellenszegülhessenek a kínzásokban való részvétel és az országszerte tartó tüntetések erőszakos feloszlatása ellen.

Cikkünk az AP és AFP tudósításai alapján készült.