Nem olyan egyszerű a cégeknek elhagyniuk Oroszországot – egyesek csendben, de ott maradnak

A külföldi cégek vinnék Oroszországból a vállalatukból, amit lehet, de masszív jogi és pénzügyi akadályokkal szembesülnek

Amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, a világcégek gyorsan reagáltak: néhányan bejelentették, hogy azonnal kivonulnak, mások leállították az importot vagy az új beruházásokat. Több milliárd dollár értékű gyárat, energiacéget és erőművet írtak le vagy bocsátottak eladásra a háború heves elítélése és az Ukrajnával való szolidaritás kifejezése közepette.

Több mint egy évvel később világosan látszik: Oroszországot elhagyni nem olyan egyszerű, mint amilyennek az első bejelentések alapján tűnhetett.

Oroszország egyre több akadályt gördít a távozni kívánó vállalatok útjába: egy kormányzati bizottság és egyes esetekben akár maga Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyását írja elő, miközben fájdalmas árengedményeket csikar ki és extra adókat vet ki az eladásra.

Bár a vállalatok történetei eltérők, közös pont, hogy az egyik oldalon a nyugati szankciók és a felháborodott közvélemény, a másikon pedig az Oroszország által a távozás megakadályozására és szankcionálására tett erőfeszítések között kell lavírozni. Néhány nemzetközi márka termékei, például a Coke és az Apple cikkei a távozásról szóló döntés ellenére informálisan, harmadik országokon keresztül áramlanak be.

Sok vállalat egyszerűen helyben marad, néha a részvényesek vagy alkalmazottak iránti felelősségre vagy a helyi franchise-partnerekkel és üzleti partnerekkel szembeni jogi kötelezettségekre hivatkozva. Mások azzal érvelnek, hogy olyan alapvető dolgokat biztosítanak, mint az élelmiszer, a mezőgazdasági termékek vagy a gyógyszerek. Egyesek pedig nem mondanak semmit.

Az egyik ilyen az olasz Benetton divatlánc, amelynek a moszkvai Jevropejszkij Mall – azaz oroszul európainak – nevezett üzletében nemrég, egy hétköznap este nagy volt a forgalom, a vásárlók nézelődtek, a dolgozók élénk színű ruhakupacokat rendezgettek.

A Calzedonia olasz fehérnemű-kereskedőnél a vásárlók zoknik és fürdőruhák között válogattak. Egyik cég sem válaszolt az e-mailben küldött kérdésekre.

Oroszország: a 2013-as képen az egyik moszkvai Benetton bolt egyik vásárlója. Tíz évvel később a cég továbbra is az orosz piacon marad, annak ellenére hogy az Ukrajna elleni háború masszív elvándorlást indított meg

Megmaradt a Benetton- és Mothercare-terméket is lehet venni

A moszkvai fogyasztók számára nem sok változott abban, hogy mit vásárolhatnak. Bár a Mothercare babatermékeket árusító üzlet az új helyi tulajdonosok alatt Mother Bearre változott, a Jevropejszkij Mall üzletében a legtöbb termék továbbra is a Mothercare márkanevet viseli.

Ezt tapasztalta Alik Petroszján egyetemista is, amikor a Maag üzletében vásárolt, amely most a Zara egykori moszkvai ruházati zászlóshajójának tulajdonosa.

„A minőség egyáltalán nem változott, minden maradt a régi – mesélte. – Az árak sem nőttek sokat, figyelembe véve az inflációt és a tavalyi gazdasági változásokat.”

„Összességében a Zarának – azaz a Maagnak – voltak versenytársai – nyilatkozta Petroszján, kijavítva magát –, de nem mondanám, hogy most lennének olyanok, akikkel versenyezhetnének. Mert azok, akik maradtak, magasabb árszegmensben vannak, de a minőségük nem áll összhangban ezzel.”

Az Oroszországból való kezdeti kivonulást a nagy autógyártók, olajipari, technológiai és professzionális szolgáltatóvállalatok vezették. A BP, a Shell, az ExxonMobil és az Equinor megszüntette a közös vállalatokat, vagy milliárdos részesedéseket írt le. A McDonald’s eladta 850 éttermét egy helyi franchise-üzemeltetőnek, míg a francia Renault jelképes egyetlen rubelért adta el többségi részesedését az Avtovazban, Oroszország legnagyobb autógyártójában.

Egy Apple áruház a moszkvai GUM-ban 2021. április 27-én. Azóta az Apple papíron elment, de az iPhone-ok bejutnak

Kivárók, eladók, maradók… és a távozási adók

A kezdeti távozási hullám óta új kategóriák alakultak ki: vállalatok, amelyek kivárnak, olyanok, amelyek az eszközeik eladásával küzdenek, és olyanok, amelyek próbálják folytatni a szokásos üzletmenetet. A Yale Egyetem adatbázisa szerint több mint ezer nemzetközi vállalat közölte, hogy a szankciók által megkövetelteken túl önkéntesen is korlátozza oroszországi üzleti tevékenységét.

A Kreml azonban folyamatosan újabb és újabb követelményeket támaszt, nemrégiben egy „önkéntes”, tízszázalékos távozási kormányzati adót vezetett be, valamint azt az elvárást, hogy a vállalatokat ötvenszázalékos árengedménnyel adják el.

Putyin nemrégiben bejelentette, hogy a kormány átveszi a finn Fortum energiaipari vállalat és a német Uniper közműszolgáltató eszközeit, megakadályozva eladásukat, hogy ellensúlyozza a nyugati lépéseket, amelyek orosz vagyontárgyakat akarnak lefoglalni külföldön.

A dán Carlsberg sörgyár 2022 márciusában jelentette be, hogy eladni szándékozik oroszországi üzletágát – Oroszország egyik legnagyobb sörgyártó tevékenységét –, de a szankciók hatásának tisztázása és a megfelelő vevők megtalálása nehézségekbe ütközött.

„Ez egy összetett folyamat, és tovább tartott, mint ahogy reméltük”, de mostanra „majdnem befejeződött” – nyilatkozta Tanja Frederiksen, a cég kommunikációs globális vezetője.

A Carlsberg Baltika-Pikra sörfőzdéjének egyik orosz dolgozója egy archív képen Krasznojarszkban. A cégnek sokba kerül távozni az orosz piacról

A Carlsberg mélyen integrált részének nevezte az oroszországi üzletágat. Frederiksen szerint a szétválasztás a vállalat minden részlegét érintette, és több mint százmillió dán korona (ötmilliárd forint) befektetést követelt az új sörfőző berendezésekbe és informatikai infrastruktúrába.

Egy másik söróriás, az Anheuser-Busch InBev igyekszik eladni részesedését egy oroszországi vegyesvállalatban, lemondva a törökországi Anadolu Efes javára az ebből származó bevételről.

Filléres üzletek – visszaköszön a kilencvenes évek privatizációja?

A vállalatok „egy Bermuda-háromszögben vesztek el az uniós szankciók, az amerikai szankciók és az orosz szankciók között” – nyilatkozta Michael Harms, a Német Keleti Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója.

Olyan partnert kell találniuk, amelyet a Nyugat nem szankcionál. Oroszországban a nagyvállalkozók gyakran olyanok, akik „jó kapcsolatban állnak a kormánnyal” – mondta Harms.

„Egyrészt nagy árengedménnyel kell eladniuk vagy szinte elajándékozniuk a vagyontárgyakat, amelyek olyan emberekhez kerülnek, akiket politikailag nem kedvelünk – olyan emberekhez, akik közel állnak a rezsimhez.”

Az Oroszország által előírt tízszázalékos kilépési adó különösen trükkös. Az amerikai vállalatoknak engedélyt kellene kérniük az amerikai pénzügyminisztériumtól, hogy befizethessék, különben az amerikai szankciókkal kerülnének szembe – mondta Maria Shagina, a berlini Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szankciós szakértője.

Több száz vállalat csendben úgy döntött, hogy nem megy el.

Egyesek „humanitárius” megfontolásból nem mentek el

Steffen Greubel, a Metro AG német kereskedelmi cég vezérigazgatója ritka őszinte magyarázatot adott az idei részvényesi közgyűlésen, amikor azt mondta, hogy a vállalat „mindenfajta ha, és, vagy, de nélkül” elítéli a háborút.

Maradásról szóló döntésüket a tízezer helyi alkalmazottért érzett felelősség motiválta, és „a vállalat értékének megőrzése is a részvényesek érdeke” – fejtette ki.

A Metro éves árbevételének mintegy tíz százaléka – több mint 2,9 milliárd euró – származik Oroszországból.

Eközben a Globus szupermarketekben, egy németországi székhelyű, Moszkvában mintegy húsz telephellyel működő láncnál a polcok ugyanúgy tele vannak, mint a háború előtt.

Ha jobban megnézzük, kiderül, hogy a legtöbb nyugati sörmárka eltűnt, és számos kozmetikai márka ára megugrott ötven-hetven százalékkal. Több az Oroszországból és Fehéroroszországból származó zöldség, amelyek viszont olcsóbbak. A Procter & Gamble-termékek még mindig bőségesen megtalálhatók – annak ellenére hogy a vállalat kivonult Oroszországból.

A Globus azt mondja, hogy drasztikusan csökkentette az új beruházásokat, de nyitva tartotta üzleteit, hogy biztosítsa az emberek élelmiszer-ellátását, megjegyezve, hogy az élelmiszerekre nem vezettek be szankciót, és hivatkozott „a kényszerállamosítással járó jelentős vagyonérték elkobzásának veszélyére, valamint a helyi menedzsmentünkre vonatkozó súlyos büntetőjogi következményekre”.

Hasonlóan tett a német Bayer AG, amely gyógyszert, mezőgazdasági vegyi anyagot és vetőmagot szállít, és azzal érvel, hogy helyes valamennyi üzleti tevékenység folytatása Oroszországban.

„Az alapvető egészségügyi és mezőgazdasági termékek visszatartása a civil lakosságtól – mint például a rák- vagy szív- és érrendszeri kezelések, a terhes nőknek és gyermekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszer-termesztéshez szükséges vetőmagok – csak megsokszoroznák a háború áldozatainak számát” – áll a vállalat közleményében.

A McDonald’s-nak sikerült elmennie… úgy, hogy hálózatát kivásárolta egy orosz vállalkozó. A burger maradt, csak más a csomagolás

Jeffrey Sonnenberger, a Yale adatbázisának vezetője szerint a távozás volt az egyetlen helyes üzleti döntés. Kutatásokra hivatkozott, amelyek szerint a távozó cégek részvényeinek árfolyama a lépés után emelkedett.

„Azok a vállalatok, amelyek kivonultak, jutalmat kaptak a kivonulásért – közölte. – Nem jó a részvényeseknek, ha Putyin háborús gépezetével hozzák őket összefüggésbe.”

Marianna Fotaki, a Warwick Business School üzletietika-professzora szerint az üzleti élet „nem csak az eredményről szól. (…) Nem akarunk cinkosai lenni egy bűnös rezsimnek.”

Még ha a versenytársak maradnak is, szerinte a „versenyfutás a legalja felé” nem megoldás.

Készült az AP tudósítása nyomán.